Gurítsunk együtt üveggolyót!

Baráz Eszter és Németh Tibor

Németh Tibor kérdéseire Baráz Eszter pedagógus válaszol

Örülök, hogy általános iskolában tanítok. Egerben és Firenzében volt lehetőségem kipróbálni magam gimnáziumban is. Jó volt, de nem hiányzik.

Ki vagy te, Baráz Eszter?

Angoltanár és osztályfőnök vagyok. Hatéves korom óta álmodoztam arról, hogy egyszer tanárnő leszek, átadhatom a tudást és nevelhetem a következő nemzedéket. A szüleimnek és a húgomnak, akik szeretetükkel mindenben támogattak, meg az alsós tanítónénimnek, Éva néninek nagy szerepe volt abban, hogy ma tanítok. Soha nem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor 1998 decemberében a téli szünet előtt megláttam az arcán, mennyire büszke ránk azért, hogy jól megtanultunk olvasni. A mosolyát még most is látom magam előtt. Ezt az örömet szerettem volna átélni én is, s ez a pillanat volt az, amikor eldöntöttem, hogy én is pedagógus leszek. Fontosak a barátaim is, akikre számíthatok, akik megengedik, hogy kipróbáljak rajtuk feladatokat, és segítenek kreatív gyakorlatokat kitalálni.

Hol végezted a pedagógusképzést?

Egerben. Az, hogy oda mentem egyetemre, szintén gyerekkori élményhez kötődik. Amikor elsétáltunk a Líceum előtt, mindig mondtam a szüleimnek, hogy ebben az épületben fogok tanulni. Amióta tanítok, többször megéltem már azt az érzést, amit kisgyerekként láttam a tanítónénim arcán. Hálás vagyok, hogy kétcsoportnyi gyereket is elsős korától kezdve taníthatok magas óraszámban, így figyelemmel kísérhetem a fejlődésüket készségeikben, képességeikben és jellemükben is.

Hálás vagyok, hogy egy Erasmus+ ösztöndíjnak köszönhetően egy évet Firenzében tölthettem. Először a Firenzei Egyetemen tanultam egy szemesztert, majd egy olasz középiskolába jártam hospitálni. Annyira megtetszett a középiskola és a pedagógusok munkája, hogy bár még szombaton is volt tanítás, jelentkeztem gyakornoknak. Az olasz mentortanáraimnak is sokat köszönhetek: megismertem az olasz oktatási rendszert, az ott használt tankönyveket és betekintést nyertem az olasz kultúrába.

Firenzében ismerkedtem meg a párhuzamos tanítással. A tanteremben egyszerre két pedagógus adja át a tudást a diákoknak, egy anyanyelvi lektor és egy angoltanár. Az óratervezésnél nagyon kellett egymásra figyelnünk, hogy az óra célszerű és hasznos legyen. Ha jól csináltuk, a diákok sokszor szólaltak meg. A páros és csoportos feladatoknál beosztottuk, hogy ki kinek nyújt segítséget.

A Firenzei Egyetemen magyar tanszék is működik. Érdekes volt látni, hogy az olaszok hogyan tanulják a magyar nyelvet, és ennek során milyen nehézségekkel néznek szembe.

Hol tanítasz ma?

Az egyetem óta, lassan nyolc éve a Budafoki Kossuth Lajos Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában tanítok. Kezdetben mint szaktanár, majd mint osztályfőnök is. Hálás vagyok azért, hogy osztályt kaptam, mert így szorosabb kapcsolatot tudok kialakítani gyerekekkel és szülőkkel. Hiszem, hogy a megfelelő kommunikáció és együttműködés tanár és szülők között a gyerekek fejlődését segíti. Fontosnak találom a közösségépítő tevékenységeket és kirándulásokat, osztályfőnökként ezek megszervezésére is lehetőségem van. A vezetőség és a kollégáim támogatnak, és tudásukat is megosztják velem, hogy egyszer én is jó pedagógus lehessek.

Mit szeretsz a tanári munkában, és mi okoz nehézséget?

Nagyon szeretem, hogy gyerekekkel foglalkozhatok és segíthetek nekik céljaikat elérni. Szeretek új dolgokat és tanítási módszereket kipróbálni. Célom játékosan oktatni úgy, hogy az óráimra a gyerekek szívesen járjanak. Ez nem könnyű, mert a kiskamaszoknak nehéz folyamatosan olyan feladatokat találni, melyeket mindnyájan szívesen végeznek. A differenciálás nagy próbatétel számomra továbbra is, elméletben már elég jól, gyakorlatban azonban még nem megy megfelelően. Törekszem minden tanulási stílushoz alkalmazkodni.

A környezet- és az állatvédelem tematikát rendszeresen beviszem az óráimra. A felkészüléshez segítséget ad az évente kétszer megrendezett állatkerti nap pedagógusoknak rendezvénysorozat. Szeretem a versenyeket, ahol a diákok kipróbálják magukat, új készségeket sajátítanak el, élményekkel gazdagodnak, és megismerkednek velük egyidős gyerekekkel.

Örülök, hogy általános iskolában tanítok. Egerben és Firenzében volt lehetőségem kipróbálni magam gimnáziumban is. Jó volt, de nem hiányzik. Nagyon szeretem, hogy alsó és felső tagozaton is taníthatok, így teljesnek érzem a pedagógiai munkám.

Az önfejlesztés mennyire fontos számodra?

Ugyan még csak nyolc éve tanítok, érzékelem, mennyit változott a világ azóta, hogy tanítani kezdtem. Az infokommunikációs technológiák folyamatos változását figyelemmel kísérem. Ebben sokat segítenek az online webináriumok, konferenciák és workshopok. Az ELT Hungary rendszeresen szervez webináriumokat pedagógusoknak, illetve konferenciákat, melyeken ott a helyem. Szeretek szakmailag fejlődni: pályázatokban és projektekben veszek részt, módszertani továbbképzésekre és konferenciákra járok. 2023-ban az Erasmus+ programnak köszönhetően egy hetet Dublinban töltöttem, ahol a kültéri neveléssel ismerkedtem.

Az eTwinning olyan felület, ahol külföldi partnerekkel nemzetközi projektekben lehet részt venni. Jelenleg olyan projektben veszek részt a diákjaimmal, melyben nyolc ország diákjai működnek együtt. Jó látni a kollégák ötleteit és igyekezetét, hogy folyamatosan színesítsék pedagógiai repertoárjukat. A EuroExam vizsgákra készítem fel a diákjaimat, ezért az EuroExam nyelvvizsgáztató munkatársaival kapcsolatot tartok, az Oxford és ELT képzéseire is járok. Az eTwinning képzéseken is sok hasznos tanácsot kaptam. Tavaly mentorpedagógus szakvizsgát tettem. Szakdolgozatomban nem csupán a hazai és külföldi szervezetek tehetséggondozó munkáját tekintettem át, de az iskolát is bemutattam, ahol dolgozom, mert itt valóban jelentős tehetséggondozó munka folyik. Tanulóink nyelvtanulási attitűdjét is vizsgáltam: döntő többségük számára fontos a nyelvtanulás. Mentorra így is szükségük van. Olyanra, aki megértő, segítő, figyelmes facilitátor, és örömmel osztja meg velük tapasztalatait.

Hogy készülsz az óráidra?

Az óráimra sokat készülök. A vázlataim már nem olyan részletesek, mint amikor kikerültem az egyetemről, és szabadabban kezelem azokat, mert sokszor előfordul, hogy a gyerekek megkedvelnek egy feladatot, és kérik, hogy többször is játsszuk el ugyanazon az órán. Ennek az ellenkezője is előfordul: ha nem tetszik nekik valami, nem erőltetem, ezért általában másik forgatókönyvet is készítek minden feladathoz. Gyakran megkérdezem őket, hogy hogyan tudják elképzelni másképpen a feladatot. Érdekel a véleményük, sokszor megkérdezem, melyik feladatról mit gondolnak, tetszett-e nekik, szeretnék-e, hogy máskor is elővegyük, hogy hasznos volt-e a számukra.

A tervezés során figyelembe veszem, melyik csoport mit kedvel, bizonyos feladatoknál választási lehetőséget is felajánlok számukra. Kahoot és Learningapps-feladatokat, ppt-t, YouTube-videókat gyakran használok, és szeretem a kézzel készített színes szókártyákat is.

Milyen további terveid vannak tanárként?

Nagyon érdekel, hogy a tanulók milyen nyelvtanulási attitűddel és motivációval rendelkeznek, ezzel kapcsolatban tervezek kutatásokat végezni. Szakmailag folyamatosan szeretnék fejlődni, minél több képzésen részt venni, interaktív és vidám órákat tartani és egyre inkább figyelembe venni az egyéni igényeiket. Az állatasszisztált pedagógia képzést is tervezem elvégezni. A közeljövőben szeretnék pedagógus II. fokozatba kerülni.

Húsz év múlva is pedagógusként szeretnék dolgozni. A továbbképzéseket és az új kihívásokat akkor is keresni fogom. A tanítás számomra hivatás. Igyekezni fogok, hogy tudjam tartani a lépést a rohanó világgal. Remélem, hogy a gyerekek mindig jól érzik majd magukat az óráimon és hasznos leszek számukra. Szeretnék egy nap mesterpedagógus lenni, és hasznos tanácsokkal segíteni.

Mitől lesz egy tanár izgalmas a tanítványai számára?

Legfontosabb, hogy valódi érdeklődést mutasson feléjük. A gyerekek életében nagy szerepet játszanak az influenszerek és a videójátékok, és szeretik, ha a tanár képes hozzászólni ezekhez a témákhoz is. A tanár izgalmas, ha minőségi időt tölt velük, és látják, hogy tényleg segíteni akar és figyel rájuk. Fontos nekik az is, hogy mi felnőttek is belássuk, ha hibázunk. Szeretik, ha figyelembe vesszük az érzelmeiket, ha nem csak a tankönyvet akarjuk nekik tanítani, de lehetőséget teremtünk számukra kapcsolatok építésére és élmények gyűjtésére is.

Mit üzensz a tanári pályára készülőknek?

A tanári pályát azoknak ajánlom, akik szeretik a kihívásokat. Nekik üzenem: a gyerekek öröme és sikere mindenért kárpótolja azt, aki szereti őket. Rengeteg örömet kínál a tanítás, és annyi élménnyel gazdagít, amennyit előre elképzelni se lehet. A gyerekeknek pedig azt kívánom, hogy ez a tanulásra is igaz legyen.

A szerzőről: