Az anyanyelvi nevelés fontossága az Óvodai nevelés országos alapprogramjában 2. Czipczerné Bartók Erika írása

A kommunikáció az óvodában nem egyoldalú folyamat és korlátozott szituáció, hanem az óvodai nevelés minden pillanatát átható tevékenység.

A gyermekek alapvető tevékenysége a játék, az óvodapedagógusok olyan tanulási környezetet konstruálnak, amelyben a játékosság elve mellett a különböző ismeretek és tartalmak is közvetíthetőek a gyermekek felé. Nagy szerepe van a kortársaknak, a szociális tanulásnak köszönhetően a gyermekek nagyon sok mindent tanulnak egymástól. Az óvodáskorú gyermekeknek olyan érintkezési kultúrájuk van, amelynek során egymástól tanulják meg az illemszabályokat, csoportnormákat optimális esetben betartva a beszédritmus és a metakommunikáció szabályszerűségeit is. Az óvodapedagógusok egyik legfőbb nevelési célja, hogy a gyermekek anyanyelvi nevelése a diverzitásnak megfelelően egyénre szabva történjen. A diverzitás fontossága abban rejlik, hogy hozzájárul az inkluzív szemlélet kialakulásához, az innováció támogatásához, és ezáltal támogatja a befogadásnak, egymás elfogadásának képességét is. 

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja

2025. április 15-én megjelent Óvodai nevelés országos alapprogramjának legújabb változata (a 363/2012. (XII. 17.) sz. kormányrendelet módosításaként). Egy újabb mérföldkő a köznevelés történetében. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjában az óvodai élet tevékenységi formái is megjelennek formálisan. 

Verselés, mesélés

A gyermekek fogékonyak a gyermekirodalmi művekre. A digitális eszközök nagyban befolyásolják a gyermekek és családjuk irodalom iránti igényeit, viszont a szakemberek pontosan tudják, hogy a versek, mesék és a bábok milyen varázslatosan fejlesztik a gyermekek személyiségét. A helyes és összetett mondatok formálása, az előadásmód fejlesztése az anyanyelvi nevelőmunka alapköve. 

Ének, zene, népi játék, tánc

Az együtt éneklés kiváló lehetőség a dalszövegek hallás utáni tanulására, a közösségi érzések alakítására. A táncolás, a mondókák ritmusa fejleszti a gyermekek kommunikációját. A mondókák különösen elősegítik a beszédritmus helyes alakulását. 

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A kommunikáció már ahhoz is nagyon fontos, hogy megértse a gyermek, hogy milyen tanulási környezetet kínáltunk fel neki, az alkotáshoz szükséges eszközök és anyagok megnevezése, ismerete is lényeges. A tevékenységben megvalósuló tanulás során a gyermekek szókincse nő, és ezáltal a többi kognitív folyamat is, az emlékezet és a képzelet, ami később arra motiválja majd a gyermekeket, hogy tovább alkossanak. Az alkotás során az irányok, a térbeli elhelyezés is a tanulási folyamat része, majd később elmesélik a gyermekek, hogy mit készítettek, tehát nem csak vizuális, hanem kommunikációs fejlesztés is történik. 

Mindennapos mozgás

A pedagógusok nagyon sok ismeretet közölnek a gyermekekkel a mozgásos tevékenységek közben. A beszédértés elengedhetetlen az óvoda óvó-védő funkciójának megvalósulásához, a biztonságos testi nevelés érdekében. Az óvodapedagógusok egyértelmű tükörképet kapnak a gyermekek mozgása közben arról, hogy vannak-e anomáliák a gyermekek beszédértésében. 

A külső világ tevékeny megismerése

A gyermekek empirikus tapasztalatainak közlése a beszédindítékot növeli. A beszéd és az emlékezet, a gondolkodási és egyéb képességek, készségek és adottságok párhuzamos fejlesztése növeli a problémamegoldó képességet és a döntőképességet. A természeti és szociális környezet szókészlete, a térirányok megnevezése nagyban segíti az óvoda-iskola átmenetet is. 

Az óvodai nevelés általános feladatai

Magyarország köznevelési rendszerében az óvodai nevelés alapgondolatait az Óvodai nevelés országos alapprogramja fogalmazza meg. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja megjelöl általános célokat és nevelési feladatokat, de nagyon fontos hungarikum, hogy pedagógiai és módszertani szabadságot élveznek az óvodapedagógusok. Az óvodai nevelés a beszédészlelést és beszédmegértést fejleszti a sajátos módszertani kultúrájával a 3-7 éves korú gyermekek körében. Napjainkban az óvodai anyanyelvi nevelés kiemelt feladata, hogy képessé tegyük a gyermekeket az élőbeszéd alkalmazására, megértésére, befogadására, a kifejezőképesség javítása. (Dankó, 2016). A helyes hangzók alakítása a beszédindíték növelését is eredményezi, amely később grammatikailag és szemantikailag is megfelelő lesz a magyar nyelv helyes használatát illetően. (Katona, 2018) A gyermekek érzelemvilágának, gondolainak megismerése a beszoktatástól egészen az óvodáskor végéig tart. A gyermekek diverzitásának köszönhetően az óvodapedagógusok számára óriási kihívás a személyiségfejlesztés és az önkontroll kialakítása. 

A mai ember számára nagyon lényeges, hogy értő figyelemmel meghallgassák. A társas kapcsolatokkal való élő beszélgetés a mentális állapotra is regresszíven hat, a digitális korban egyre több konfliktust okoz, hogy az emberek kommunikációja beszűkült. Nagyon sok az audiovizuális inger, a verbális kommunikáció igénye pedig egyre alacsonyabb. Daniel Gordon (2008) felhívja a köznevelési intézmények felelősségteljes szerepére a figyelmet, jelentős szerepet vállalva az érzelmi analfabétizmus felszámolásában. 

Anyanyelvi nevelés az óvodában

Az óvodai élet kezdésekor a gyermekek 1000-1200 szót használnak. Az óvodáskor végére szótagnyi közlések nyomán is használják a gyermekek a szókincsüket. (Dankó, 2016)

4 évesen elkezdődik egy olyan kérdező korszak, amelynek során folyamatosan nő a szókészlet. A szituatív beszéd mellett a kontextusos beszéd is érvényre jut, de még jellemző, hogy ismétel és halmozza a kötőszavakat. (Katona, 2018) 5 évesen már nagyjából 2200 szót használ, a toldalékolás már helyes, a túláltalánosítás és néhány analógiás tévesztés azonban előfordulhat. 

6 éves korra már grammatikailag helyesen beszélnek a gyermekek, óvodáskor végére kb. 3000 szót használnak aktívan. (Neuberger, 2017) Korábban – S. Meggyes Klára vizsgálata alapján – a főnevek dominálnak a leginkább a nagycsoportos gyermekek kommunikációjában, ezt követik a névelők és az igék.

Az óvodáskorú gyermekek leginkább a szükségleteik kielégítésére törekednek a kommunikációjukban, fontos számukra az érzelemteljes odafigyelés, és ezeknek a szándékoknak a kifejezésére és kielégítésére törekednek az óvodai dolgozók. 

A kommunikáció kialakításában is nagy szerepet játszik a napirend, hetirend, a csoport szokás- és szabályrendszere. A napirendbe beépített beszélgetőkörök fontos lehetőséget teremtenek annak kifejezésére, hogy hogyan érzi magát a gyermek, mi foglalkoztatja aktuálisan. Az óvodapedagógus számára ez a gyermekek beszédindíték-növelésén túl olyan interakciókat indít el, amellyel megismeri a gyermekek aktuális testi-lelki jóllétét, esetlegesen szükségletét. 

Az óvodapedagógusok az érzelmek felismerésében a nonverbális kommunikáció ismeretére is nagy hangsúlyt fektetnek. A gyermekek a szociális tanulás folyamatában utánozzák a mikro-makro környezetüket, ezért fontos mindig példaértékű magatartás- és viselkedésformákat tanúsítani a gyermekek előtt. „A szociális tanulás azoknak a készségeknek, ismereteknek, viselkedéseknek az elsajátítását jelenti, amelyek lehetővé teszik a csoportba való beilleszkedést és a hatékony működést.” (Horváth, 2004)

A szociális tanulás főbb formái Solymosi Katalin szerint:

• Közvetlen nevelés: direkt instrukciók, ezek nyelvi ráhatásoknak is nevezhetők, mert konkrét utasításokat adnak a viselkedésre vonatkozóan.
• Formálás: a viselkedést megerősítésekkel alakítják, önszabályozó funkciókkal (jutalmazás, büntetés) próbálják elérni a nevelési célt vagy korrigálni a helytelen magatartásformákat.
• Modellálás: a pedagógus viselkedésének pozitív visszajelzése vagy büntetése hatással van az utánzásos tanulásra. (Solymosi, 2004)

Összegzés

A tudásalapú társadalom kulcsszereplője a pedagógus. A tanulmányban arra törekedtünk, hogy bemutassuk, hogy milyen nagy szerepe van az anyanyelv elsajátításában az óvodapedagógusnak, kiegészítve a családi nevelést. Ez a segítő-támogató környezet, ami tudatossággal és példaadással serkenti a gyermekekben az eredményes kommunikáció folyamatát. A kommunikáció az óvodában nem egyoldalú folyamat és korlátozott szituáció, hanem az óvodai nevelés minden pillanatát átható tevékenység. Az óvodapedagógusok hosszasan válogatnak a gyermekirodalmi művek között, hiszen érzik annak a súlyát, hogy a gyermekek fejlődését nagy mértékben befolyásolja a megfelelő művek kiválasztása. Hisszük és valljuk, hogy az eredményesen működő társadalom alakításában nagy szerepe van a kisgyermeknevelőknek. 

Irodalom

Az óvodai nevelés programja. 1989.

Dankó Ervinné 2004. Irodalmi nevelés az óvodában. Okker Kiadó. Budapest.

Dankó Ervinné 2016. Nyelvi-kommunikációs nevelés az óvodában. Okker Kiadó. Budapest.

Fazekasné Fenyvesi Margit 2021. A beszédhanghallás fejlesztése óvodában, iskolában. Játék- és feladatgyűjtemény. Mozaik Kiadó. Szeged.

Goleman, Daniel 2008. Érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó. Budapest.

Gordon, Thomas 2008. P.E.T. – A gyereknevelés aranykönyve. Studium Effektíve Kiadó. Balatonfenyves.

Gordon, Thomas 2010. Teacher Effectiveness Training: The Program Proven to Help Teachers Bring Out the Best in Students of All Ages. Crown Publishing Group. New York.

Horváth György 2004: Pedagógiai pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Kádár Annamária 2018. Mese az érzelmi intelligencia fejlesztésében, szerepe a nevelésben-oktatásban. In: Fehér Ágota – Megyeriné Runyó Anna (szerk.) A mese szerepe a nevelésben, oktatásban. A Brunszvik Teréz Szakmai Napok keretében szervezett II. Nemzetközi Kisgyermek-nevelési Konferencia kötete. Apor Vilmos Katolikus Főiskola. Vác. 138–147.

Katona Krisztina 2018. Mindenben anyanyelv. Fejlesztési lehetőségek játékokkal, gyakorlatokkal az óvodában. Raabe Oktatási és Tanácsadó és Kiadó. Budapest.

Kuhn Gabriella – Gyarmathy Éva 2004. A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál. Játékkatalógus. Argumentum Kiadó. Budapest.

Lukács Ágnes – Pléh Csaba 2015. Pszicholingvisztika 1–2. Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv. Akadémiai Kiadó. Budapest.

Neuberger Tilda 2017. A szókincs alakulása a beszédfejlődésben. In: Bóna Judit (szerk.) Új utak a gyermeknyelvi kutatásokban. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. 121–140.

North Coast Community Services.

Óvodai nevelés országos alapprogramja. 1996.

Pásztor Csörgei Andrea 2020. A képtől az előadásig. A papírszínház alkalmazása a drámapedagógiai munkában. Könyv és Nevelés 1: 63–88.

Pethő Ágnes: Az óvodai nevelőmunka szabályozása. Óvodai Nevelés, 1996. október 8. szám 288–289. p.

Pethő Ágnes: Ismét az új típusú tartalmi szabályozásról. Óvodai Nevelés, 1997. november, 9. szám 270–273. p.

Solymosi Katalin (2004): Fejlődés és szocializáció. In: N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.) Pszichológia pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Budapest

363/2012. (XII. 17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról.