Körkérdés az oktatásról 14.

A Magyar Pedagógiai Társaság és a Taní-tani Online 5 kérdést tett föl pedagógusoknak, pedagógiáról gondolkodó jeles szakembereknek a közoktatás jövőjéről. Lapunk közzéteszi a válaszokat.

1. Mi az oktatás célja a 21. században? 

A meghatározó célok közül a korábbiaknál is hangsúlyosabbnak tartom, hogy diákjaink a mindennapokban jól eligazodó, tudatos polgárrá váljanak. Találják meg a helyüket a világban, legyen tényeken alapuló, reális képük a múltról, jelenről, környezetükről. Ehhez elengedhetetlen az érdeklődés felkeltése, fenntartása, a hiteles információ értéknek tekintése. 

2. Hogyan alkalmazkodjanak az iskolák a változó világhoz?

A fenti cél akkor valósítható meg, ha a pedagógusok autonóm polgárok. Ebben fontos szerepe van a pedagógusképző és -továbbképző intézményeknek is. 

Ha a jelenlegi folyamat tovább tart, végzetesen kettészakadhat a társadalom egy szűk, képzett elitre, illetve egy széles, minimális információkkal bíró, kiszolgáltatott, manipulálható tömegre. Meghatározó változtatásokra van szükség. 

Az egyre gyorsuló világban az iskolának képesnek kell lennie lelassítani, elmélyült munkára alkalmassá tenni a diákokat. Erre időt kell biztosítani a tantervek átdolgozásával. 

Az általános emberi, demokratikus értékrend tiszteletben tartásával meg kell szüntetni az állami oktatásban a kötelező ideológiát. 

El kell ismerni a kultúrák egyenrangúságát.

A változtatások végigviteléhez elengedhetetlen, hogy a meghatározó politikai erők megállapodást (paktumot) kössenek legalább 20, de inkább 25 évre. Ehhez politikai döntés szükséges. 

3. Milyen készségek és ismeretek lesznek a legfontosabbak a jövőre nézve?

Meghatározó a 4 „K” (kritikai gondolkodás, kreativitás, kommunikáció, kollaboráció) – a korábbinál is fontosabb a kritikai gondolkodás.

Segíteni kell diákjaink tudatos állampolgárrá (tudatos fogyasztó, vásárló, médiahasználó, választó) válását.  

Képessé kell tenni őket a számukra szükséges, megbízható információk megtalálására, azok megkülönböztetésére a többi információtól. (Hiteles hír/fake news; a tudományoknak, a tényeknek megfelelő állítás/áltudományos állítás). Ennek alapja az értő szövegolvasás.

Nagy hangsúlyt kell fordítani a forráskritikai attitűd, a kritikai szellem, a vitakultúra kialakítására és fejlesztésére, a demokratikus attitűdök gyakoroltatására.

4. Hogyan biztosíthatjuk mindenki számára a minőségi oktatáshoz való méltányos hozzáférést?

Kihívás:

Elengedhetetlen, hogy diákjaink megtalálják, értékelni, alkalmazni tudják a számukra szükséges, hiteles információkat – ugyanakkor egyre nagyobb részük alapvető olvasási, szövegértési és egyéb tanulást akadályozó problémával küzd.

Ténylegesen el kell látni minden SNI és BTM nehézséggel küzdő diákot. A kellő számú gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pedagógiai asszisztens biztosítása mellett a pedagógusokat szemléletformálással és szükség szerint képzéssel, metodikai támogatással kell segíteni ezeknek a diákoknak a megfelelő segítésében, fejlesztésében. 

Erre is tekintettel kell újraalkotni a tantervi szabályozást. A tanárok számára legalább 50%-ban, legföljebb 2/3-ban kell lehetővé tenni, hogy – a tehetséggondozást és képességfejlesztést is segítve – a diákjaiknak megfelelően hasznosíthassák a rendelkezésre álló időt.

Minden diáknak magas színvonalú oktatást kell biztosítani. Amennyiben a szükséges társadalmi támogatás lehetővé teszi, általános iskolában megszüntethetőek a tagozatos osztályok, hiszen ezek spontán szegregációhoz vezetnek. 

A 21. század kihívásaira reagáló, egyúttal az ország versenyképességét is erősítő, gyakorlatorientált tantervek, tankönyvek és taneszközök szükségesek. A lehető leghamarabb valamennyi diákot hozzá kell segíteni, hogy a számukra legmegfelelőbb tankönyveket, taneszközöket használják (természetesen választható művekkel, akár a tanár által kidolgozott anyagokkal). 

5. Hogyan alakítja át a technológia a tanítást és a tanulást?

Az oktatás és az egyes iskolák céljait a tényleges kihívások szerint kell újrafogalmazni (AI, környezeti kérdések stb.).

Az AI a tanítás tartalmára és módszertanára is hathat. A technológia nem cél, hanem eszköz. Felelősséggel kell használni, ebben segíteni kell a tanárokat és a diákokat.