Czitán Gabriella: Tanári és tantestületi munka a Waldorf-iskolákban
By knauszi on 2012. feb. 29. - 20:13Elhangzott az V. Miskolci Taní-tani Konferencián (2012. február 3.)
Elmondható, hogy a konferenciamunka a Waldorf-iskolák szíve és mozgatórúgója, amely a közösen végzett szellemi és pedagógiai munka alapja. A szervezett és rendszeres közös tevékenység, a demokratikus döntéshozatal és felelősségvállalás fejleszti a tanárok problémaérzékenységét, empátiáját, kreativitását, és ezek együttes hatásaként erősíti a hivatástudatát és az elkötelezettségét. A közösen végzett szellemi munka mindemellett olyan ösztönző erővel bír, ami az egész iskola légkörére és működésére is pozitív hatással van.
A Waldorf-iskolákban dolgozó osztálytanítók feladata az általuk irányított osztály vezetése elsőtől a nyolcadik tanév befejezéséig, tehát valamennyi főtárgy (írás, olvasás, formarajz, magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz) epochális oktatása és legalább egy műveltségi terület (specializáció) tanítása. Továbbá a tanulók motiválása, jártasságok, készségek elsajátításának, képességek kialakításának segítése és sokoldalú fejlesztése és az iskolában felmerülő egyéb feladatok megfelelő szintű ellátása.
Osztálytanító az a tanár lehet, aki elméletben és gyakorlatban megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmas a Waldorf-iskola 1-8. osztályában való tanításra.
Az osztálytanítónak magas szinten kell ismernie a természet és a társadalom, az emberi test és a pszichikum működésének összefüggéseit, illetve a 6-14 éves korosztály életkori szakaszok szerinti fiziológiai, lélektani törvényszerűségeit, valamint a gyermek fejlődésének sajátosságait, differenciált személyiségformálásának folyamatát, tevékenységeit és azok tervezését, módszereit. Továbbá, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók nevelésének specifikumait, a családdal való együttnevelés, együttműködés lehetőségeit, a tanulásirányítás módszereit és munkaformáit, illetve az integrált és differenciált oktatás eszköztárát. El kell sajátítania azokat az anyanyelvi és tantárgy-pedagógiai ismereteket, amelyek az olvasás, írás alapkészségeinek kialakításához, az ez irányú képességfejlesztéshez szükségesek. Ismernie kell a matematika, a természettudományok alapoktatásához szükséges korszerű ismeretrendszereket, összefüggéseket, a tantárgy-pedagógiai eljárásokat. Birtokában kell lennie a művészeti neveléshez (ének-zene, vizuális művészetek, euritmia) szükséges szakismereteknek, a gyermekek auditív és vizuális, valamint mozgásos megismerő-, kifejező- és alkotóképességeinek fejlesztésével kapcsolatos metodikai eljárásoknak.
A tanítási folyamatba az osztálytanítók végzettségétől függően kapcsolódnak be a szaktanárok – elsőként általában a nyelvtanárok. A Waldorf-iskolákban az első osztálytól kezdve két idegen nyelvet tanulnak a diákok. Később, ötödik osztálytól a testnevelést, ének-zenét stb. már szaktanárok tanítják.
Az osztálytanítónak fontos feladata a bizonyítvány – szöveges értékelés formájában történő – megfogalmazása, illetve a bizonyítványvers kikeresése vagy megírása. A bizonyítványversnek személyiségformáló szerepe van a tanulók életében, a fejlődését hivatott elősegíteni, ezért fontos, hogy minden diák olyan verset kapjon, ami valahol mélyen megérinti őt.
A Waldorf-iskolák középiskolai tagozatán az osztálykísérőnek nevezett tanárok kísérik az osztályokat a 9-13. évfolyamig. Az általános adminisztrációs feladatok elvégzése mellett részt kell venniük az adott tanév praktikumának (9. osztály: mezőgazdasági praktikum, 10. osztály: földmérés, 11. osztály: szociális praktikum, 12. osztály: színdarab bemutatása és művészettörténeti ismereteket nyújtó utazás) kísérésében, illetve értékelésében is.
A szaktanárok feladata az osztálytanítók felkérése alapján az idegen nyelvek, az euritmia, az ének és hangszeres zene, a sport és játék, a kézimunka, a kézművesség tárgyai közül egynek vagy többnek egy vagy több osztályban történő tanítása, illetve részvételük az epochális tárgyak oktatásában, valamint az osztálytanítók helyettesítése. Középiskolai tagozaton már minden tantárgyat szaktanárok tanítanak.
A gyógypedagógus feladata a speciális nevelési igényű gyermekek vizsgálata, egyéni terápiás tervük kidolgozása és végrehajtása.
A mentorok az előbb felsorolt pedagógusok közül kerülnek ki. A diákok – szabad választás alapján – a 9. tanév első felének végén kérik fel őket. A mentor feladata a diák lelki és szakmai támogatása, figyelemmel kísérése az érettségéig. Iskolán kívül is rendszeresen találkozik, beszélget a mentoráltjaival. Kérdéseivel a diák hozzá fordulhat, illetve az iskola részéről fellépő probléma esetén is első körben a mentoron keresztül próbál megoldást találni. A mentornak fontos szerepe van a 12. osztályban kötelező éves munka elkészítésének segítésében.
A Tanári Kollégium
A Tanári Kollégiumnak minden tanár tagja, az óraadók is. A tantestületi feladatok elvégzésének érdekében minden héten egyszer, csütörtöki napon találkoznak a tanári konferencián.
A Kollégium feladatai többek között:
- a pedagógiai program megvalósítása,
- a tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása,
- a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése,
- munkájuk értékelése és minősítése,
- a szülők és a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása,
- a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés, a hagyományok ápolása,
- a környezeti és egészségnevelési program megvalósítása,
- a szervezet- és minőségfejlesztési program végrehajtása,
- a tanév munkatervének elkészítése,
- átfogó értékelések és beszámolók készítése,
- a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok előírásainak betartása,
- az épületek és környezet rendben tartásának, gondozásának felügyelete/biztosítása.
A Tanári Kollégium minden, az intézményt érintő ügyben véleményező, javaslattevő és döntési jogkörrel rendelkezik. Előre meghatározott kérdésekben a testület a döntési jogkört adott személyre vagy csoportra átruházhatja.
A Kollégium döntési jogkörébe tartozik:
- a pedagógiai program elfogadása és módosítása,
- az SZMSZ és a házirend elfogadása és módosítása,
- a minőségbiztosítási program elfogadása,
- a tanév munkatervének elfogadása,
- átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,
- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének és osztályozó vizsgára bocsátásának megállapítása,
- a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,
- a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,
- saját feladatainak és jogainak részleges átruházása,
- tantestület tagok és az alkalmazottak felvétele és elbocsátása,
- a költségvetés elfogadása,
- illetve az igazgató/iskolaképviselő megválasztása.
Rendkívüli konferencia hívható össze, ha a kollégium tagjainak egyharmada, valamint az intézmény igazgatója/képviselője vagy a vezetősége szükségesnek látja.
A tanév rendes konferenciái:
- a tanévnyitó konferencia,
- a heti pedagógiai konferencia,
- illetve a tanévzáró konferencia.
A Tanári Kollégium döntéseit és határozatait a jogszabályokban meghatározottak kivételével általában konszenzussal, esetenként pedig nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a Tanári Kollégium szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a tagjai közül. Minden konferenciáról jegyzőkönyvet ír egy arra kijelölt személy, melyet a konferenciavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A döntéseket, határozatokat az értekezleti jegyzőkönyvtől elkülönítve is ki kell gyűjteni a Határozatok tárába.
A Waldorf-iskolák szakmai munkaközösségei:
- az alsó- és felső tagozat munkaközösségei,
- a középiskolai tagozat munkaközössége,
- az idegen nyelvi munkaközösség,
- a fejlesztőpedagógusok munkaközössége.
Az iskola döntéshozó rendszere
A Waldorf-iskolák a Tanári Kollégium irányításával működő önigazgató iskolák. Működésüket az oktatásról szóló törvények és a Tanári Kollégium által jóváhagyott pedagógiai program határozza meg, amely a Steiner-pedagógia embertanából levezetett didaktikai és oktatásmetodikai alapelvekre épül. Az iskola döntéshozó rendszere nem hierarchizált, az iskola egészét érintő kérdésekben kizárólag a Tanári Kollégium dönthet. Az iskola belső irányítását a Kollégium által választott személyek, a Pedagógiai Konferencia és a Technikai Konferencia évente választott vezetői végzik.
Az iskolában a munkáltatói és személyzeti jogköröket a Tanári Kollégium által választott igazgató gyakorolja. Az iskola egyes pedagógusai az általuk vállalt feladatok elvégzéséért a Tanári Kollégiumnak tartoznak felelősséggel. Ezeket a feladatokat egyéni munkaszerződések szabályozzák. A pedagógusok megbízatásának időtartamáról is a Tanári Kollégium dönt, melynek tagjaként minden pedagógus köteles az intézmény egészére vonatkozó kérdésekben dönteni, az egyéni szerződésekben foglaltakat elvégezni és erről a Tanári Kollégiumnak beszámolni. Minden pedagógus maga jelöli ki a tanórák megtartásán kívüli, a Waldorf-oktatás szelleméből, és az adott intézmény sajátosságaiból fakadó saját feladatait (ünnepek, megemlékezések szervezése és lebonyolítása, stb.). Az egyes feladatok javadalmazása a Tanári Kollégium jogköre.
Az igazgatót/iskolaképviselőt a Tanári Kollégium választja meg, kinevezését a fenntartó hagyja jóvá. Feladata az iskola képviselete a Kollégium által jóváhagyott ügyekben. Az iskolaképviselő feladatait, jogkörét, felelősségét a vonatkozó törvény és az iskola fenntartója határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése, a közoktatási intézmény képviselete, a munkáltatói jogkör gyakorlása, illetve a szülői szervezetekkel, diákönkormányzattal, és a kisebbségekkel való együttműködés.
A Pedagógiai Konferencia
Az egymást havonta váltó konferenciavezetők készítik elő és vezetik. Ezeken a tantestületi üléseken minden tanár elmondhatja véleményét az iskolai életet érintő kérdésekről. A konferencia a diákok által is tanult közös művészi, illetve kézműves tevékenységgel kezdődik (euritmia, fafaragás, kőfaragás, festés, rajzolás, zsonglőrködés, kézimunkázás, éneklés, betlehemezés, ünnepekre való felkészülés). A következő részben gyermekmegbeszélés zajlik, melynek során több héten át foglalkoznak egy-egy külön figyelmet igénylő tanulóval. Igyekeznek minél pontosabban megismerni, ezáltal megérteni őt, és keresik azokat a lehetséges utakat, amelyek a felmerült gondokat megoldhatják. Ez a fajta megközelítés a tanárokban érzékenységet fejleszt ki a nevelési problémák felismerése, illetve azok kreatív megoldása iránt. A konferencia pedagógiai része az aktuális nevelési kérdések felvetésével és megvitatásával zárul.
A konferencián foglalkoznak a napi- és a távlati célok megvalósítása során felmerülő problémák megvitatásával és kezelésével, módszertani kérdésekkel, illetve iskolán belüli továbbképzéseken vesznek részt. Döntenek az iskola egészét érintő legfontosabb pedagógiai kérdésekben, például a tanárok és diákok felvétele és elbocsátásáról, az SZMSZ és a házirend elfogadásával kapcsolatban.
Az iskola életével összefüggő szervezési és technikai kérdések megbeszélése képezi a konferencia másik nagy egységét. Itt fontos megjegyezni, hogy a pedagógiai, az iskolavezetési és a szervezési rész nehezen választható el egymástól, hiszen a technikai problémák sokszor pedagógiai jelentőséggel bírnak, és a pedagógiai döntéseknek is számos technikai vonzata lehet. Ekkor foglalkoznak a pedagógusok a hosszú távú és a napi munka során jelentkező szervezési, technikai problémák megbeszélésével, az ünnepek megszervezésével, a vállalt feladatok elvégzéséről szóló beszámolókkal, a személyzeti és munkáltatói feladatokkal, valamint a költségvetés aktuális kérdéseivel.
Többnapos konferencia előzi meg az évkezdést, melyen a tanárok megbeszélik a következő tanévben rájuk váró pedagógiai munkát és az új iskolaév indításával, az intézmény működésével kapcsolatos technikai jellegű tennivalókat. Az évzárót követően – a tanévzáró konferencián – a tanárok visszatekintenek az elmúlt év pedagógiai munkájára, a megvalósított feladatok minőségére, sikerességére, illetve sikertelenségére.
A Kiskonferencia az iskola döntéshozó testülete, mely hosszú távú felelősséget vállal az intézmény működéséért. Pedagógiai, szakmai kérdésekben, valamint a Nagykonferencia által átruházott ügyekben dönt. Tagjai a Tanári Kollégium azon tagjai lehetnek, akik legalább három éve részt vesznek a Nagykonferencia munkájában. A Kiskonferencia tagjait a Nagykonferencia választja meg bizalmi szavazással jelölés, illetve jelentkezés alapján. Ettől kezdve a megválasztott tagok mandátuma folyamatos, de a Nagykonferencia háromévenkénti bizalmi szavazással személyenként megerősíti őket ebben a pozíciójukban. A Kiskonferencia tagja lehet, aki jelentkezik a feladatra, vagy akit a Kiskonferencia felkér, illetve akit a Tanári Kollégium jelöl. Tagjainak megválasztásához a Nagykonferencia bizalmi szavazása és a Kiskonferencia egyetértő döntése szükséges.
A Belső Konferenciának tartalmi, pedagógiai, személyi kérdéseket illetően javaslattevő, konfliktuskezelő, döntés-előkészítő szerepe van. Elsősorban a személyi kérdések tartoznak hozzájuk: tanárok felvételének előkészítése, esetleg elbocsátások kérdése, konfliktusok kezelése, diákokkal kapcsolatos súlyosabb, meg nem oldott problémák. A szülők is a Belső Konferenciához fordulhatnak ilyen jellegű személyes megkereséseikkel. A Belső Konferencia hetente ülésezik, tagjait a Nagykonferencia választja, legalább 3 éve tevékenyen jelenlévő tanárok közül.
Az Igazgatási Konferencia az iskola napi működésével kapcsolatos ügyekben szervezői, adminisztratív, technikai tevékenységet ellátó és az ezeken a területeken belül felmerülő eldöntendő kérdésekben döntési joggal felruházott testület. Tagjai: az iskola képviselője, a Tanári Kollégium egy választott tagja, a gazdasági tanácsadó, gazdasági munkatárs és az adminisztrációs munkatárs. Az Igazgatási konferencia hetente tart megbeszélést, de tagjai ezen kívül is rendszeresen konzultálnak egymással.
A meglévő állandó testületek mellett a Tanári Konferencia munkacsoportokat hozhat létre egy-egy feladat operatív ellátására.
Összefoglalás
Elmondható, hogy a konferenciamunka a Waldorf-iskolák szíve és mozgatórúgója, amely a közösen végzett szellemi és pedagógiai munka alapja. A szervezett és rendszeres közös tevékenység, a demokratikus döntéshozatal és felelősségvállalás fejleszti a tanárok problémaérzékenységét, empátiáját, kreativitását, és ezek együttes hatásaként erősíti a hivatástudatát és az elkötelezettségét. A közösen végzett szellemi munka mindemellett olyan ösztönző erővel bír, ami az egész iskola légkörére és működésére is pozitív hatással van.
Felhasznált irodalom
A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Magyar Waldorf Szövetség. [2. számú melléklet a 17/2004. (V.20.) OM rendelethez.]
Arnold, Karl-Heinz – Jürgens, Eiko (2001): Schülerbeurteilung ohne Zensuren. Verlag Luchterhand, Neuwied.
Bohl, Thorsten (2005): Leistungsbeurteilung in der Reformpädagogik. Verlag Beltz, Basel.
Carlgren, Frans (1992): Szabadságra nevelés. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart.
Hellmich, Achim – Teigeler, Peter (2007): Montessori-, Freinet-, Waldorfpädagogik. Verlag Beltz, Basel.
Richter, Tobias (2010): Pädagogischer Auftrag und Unterrichtsziele – vom Lehrplan der Waldorfschule. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart.
Seitz, Marielle – Hallwachs, Ursula (2007): Montessori oder Waldorf? Verlag Kösel, München.
Fészek Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Pesthidegkúti Waldorf Iskola
Óbudai Waldorf Iskola
Waldorf–Szeged