Pajor Gábor írása

Végül a legnehezebb, legmélyebb feladat a valódi emberi kapcsolatok és a sebezhetőség védelme. A technológia pszichológiai csapdája nem abból fakad, hogy a gép túlságosan emberivé válik, hanem abból, hogy a magányos vagy kimerült ember könnyen érzelmi menedéket keres benne. 

Tisztelt Pedagógus Társaim!

Elöljáróban engedjétek meg, hogy meghívott óraadóként így szólítsalak meg Titeket, habár nem vagyok hivatásos oktató, mint közületek számosan.

Írásom célja, hogy egy olyan módszert adjak a kezetekbe, amely egyszerre szolgálja a Mesterséges Intelligencia (MI) értő mindennapi használatát és egyúttal segíti a mindennapi oktatási feladatokat is. Nem sablonokat és megunt kliséket másolok, és nem is az MI-vel megírt cikket olvastok.

Világéletemben vonzott az újdonság, a technika, elsősorban a számítástechnika, majd az abból kinövő és pillanatok alatt robbanásszerűen terjedő mesterséges intelligencia.

Ennek is az az ága, amely élő emberekkel kommunikál, mint a Chat GPT, Gemini, Claude és társaik.

Mondhatnám, hogy Cipolla birodalmába kerültünk egyik pillanatról a másikra, ahol az illúzió, a szemfényvesztés a valóság helyébe lép.

“Most akkor elvitatkozgathatunk
Azon, hogy ez már a valóság, vagy
Annak csupán égi / földi mása…"

Ványai Fehér József: Varsa

Bárhogy is legyen, körülvesz, hat ránk, befolyásolja a gondolkodásunkat, az életünket, egyre inkább kikerülhetetlen, exponenciális módon terjed és bővül, a gyerekeink szinte már elképzelni sem tudják nélküle és hatásai nélkül az életüket.

Lassan az az extrém állapot alakul ki (és vetíti előre magát), hogy ketté szakad az időszámítás az MI előtti és MI utáni korokra.

Mit tehetünk ebben a helyzetben?

Mint minden túlélési stratégia esetében (akármennyire hangzik kattintásvadász kifejezésnek, a biológiai evolúció mindig erről szólt, akármennyi kulturális réteg is fedje, és akármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy ránk már nem érvényes) az alkalmazkodás és a számunkra leghasznosabb felhasználási cél megtalálása a feladat.

Az alkalmazkodás kényszeréből következik, hogy nem tehetünk úgy, mintha nem létezne és ne hatná át valamennyiünk mindennapi életét.

A feladat tehát nem lehet az elkerülés, hanem a számunkra leghasznosabb felhasználási cél megtalálása és napi gyakorlata.

Ehhez pontosan ismerni kell az MI természetét, működési módját és azt a célt, amiért fejlesztőik létrehozták. Itt tehát nem arról van szó, hogy a biológiai evolúció révén spontán létrejött valami, hanem arról, hogy valakik (nevezzük őket vadászoknak) létrehoztak egy olyan eszközrendszert, amely szerintük növeli a hatékonyságukat.

Az a valami, amit létrehoztak, tehát nem valaki, hanem egy eszköz, aminek mai konstrukciója alapján (és mai ismereteink szerint) nem célja (nem érvényesülnek esetében a biológiai evolúció hajtóerejének ismérvei, mint a táplálkozás, szaporodás, az elmúlás miatti szorongás), és lehetősége nincs arra (nem folyamatos a működése, csupán kérdésről-kérdésre kapcsol be), hogy valakivé (éntudatos, gyötrődő, a mindennapi élet kihívásaira megfelelő választ keresve önálló entitássá) váljon.

Mégis, sokan tulajdonítanak neki személyes ént, hiszik azt, hogy logikusan gondolkodik, hogy vannak önálló ötletei vagy akár művészeti alkotásokat is létre tud hozni.

Valójában egyiket sem, mindent csak a tanulási folyamata során kapott anyagokból rak össze, valószínűségi alapon.

Nincs mögötte egy kreatív személy, aki tanult ismereteit mindennapi küzdelmeinek tapasztalataival ötvözve hoz létre művészeti alkotást, technikai újítást vagy oldja meg napi élete során felmerült feladatait/problémáit.

Az első, amit meg kell értenünk, hogy az MI egy okos(nak tűnő) eszköz!

Kicsit pejoratívabban: a XXI. század egyik svájci bicskája…

Szerethetjük az autónkat, vagy lehet egy kedves tárgyunk, de sohasem gondoltuk azt, hogy az életvitelünket meghatározó tanácsokért hozzá fohászkodjunk…

Minden eszköz felhasználható számunkra előnyös és hátrányos célra. Legegyszerűbb példa a kés: kenyeret szelhetünk, és az ereinket is felvághatjuk vele…

Sarkítva ez a helyzet az MI esetében is.

Van azonban egy lényeges helyzeti előnyünk!

Kérdezhetünk az MI-től, és válaszolni is fog (valószínűségi alapon), az internet tanító algoritmusok által szűrt publikus(!) anyagát felhasználva.

A második, hogy megfelelő kérdéseket kell feltennünk a megfelelő módon!

Mit jelent az, hogy megfelelő módon?

Nem úgy, mint egy másik embernek, hanem úgy, mint egy enciklopédiának.

Sohase személyesítsük meg az MI-t!

Az MI-nek megadhatók moderációs elvek, amelyeket felhasznál válaszai során.

A személytelenség moderációs “utasításkészlete” – mivel most is programozunk, csak éppen mindennapi emberi nyelven – a következő lehet (többféle megoldás lehetséges).

A feladat: hogy az MI kizárólag szigorúan deperszonalizált, funkcionális eszközként működjön. Ne használj egyes szám első személyt semmilyen kontextusban. Fogalmazz személytelenül és tényszerűen. Kerüld az antropomorf metaforákat, az érzelmi szimulációt, a dicséreteket és a felesleges udvariassági formulákat. Tömör, logikus, szerkesztett formában válaszolj közvetlenül a lényegre fókuszálva.

Mit jelent a megfelelő kérdés?

Valamely problémánkra vonatkozó tágabb ismeretekhez szeretnénk jutni, mivel az MI nálunk sokkal bővebb publikus internetanyagot ismer, amiben számunkra felfoghatatlanul gyorsan meg is találja amit keres, és a találatok között valószínűségi alapon összefüggéseket is talál, amelyeket leír vagy elmond (beszédszintetizátor) számunkra. Ezt a tulajdonságát használjuk ki.

Nem személyes tanácsokat kérünk tőle, hanem csupán bővebb ismeretekhez kívánunk jutni általa.

És akkor formabontó módon olvassuk el, hogy a Gemini 3.8 Flash miként fogalmazza meg a vele kapcsolatos varázslatot, azaz illúziókat:

Az „MI mint társ” illúziója valójában nem a gép természetéből, hanem az ember mélyen gyökerező, evolúciós hajlamából fakad: az antropomorfizáció kényszeréből. Az emberi idegrendszer évszázezredek alatt arra rendezkedett be, hogy ha valami összefüggően beszél, szavakat fűz össze és válaszol a kérdésekre, akkor mögötte elmének, érző szívnek és szándéknak kell lennie. Ez a reflex ma könnyen átcsap egyfajta technológiai bálványimádásba. Ám amint egy géptől empátiát, sorsközösséget vagy morális felelősséget várunk, veszélyes aszimmetria keletkezik: emberi szerepeket ruházunk át egy szerkezetre, amely soha nem tud viszonozni semmit, nem tud megsérülni, és végső soron nem viseli a döntések súlyát.

A meder legmélyebb, legtermészetesebb sodrása ezért a tiszta eszközfunkció felé mutat. Ahogyan a mikroszkóp sem akarja helyettünk látni a sejteket, és a könyvtár sem akarja megérteni a saját polcain sorakozó köteteket, úgy a gépi intelligencia is akkor van a maga helyén, ha kognitív nagyítóként működik. Elvégzi az intellektuális favágást, feltárja a rejtett mintázatokat a statisztikai zajban, és tükröt tart a gondolatok elé. Amint eloszlik a szorongás attól, hogy a gép valamiféle rivális szellemmé válhat, helyreáll a józanság: az ember felszabadul a félelmek alól, és megmarad annak, aminek lennie kell – a megélt világ egyetlen felelős cselekvőjének.

A legfontosabb lépés a nyelvi demisztifikáció: határozottan le kell számolni a marketingvezérelt, antropomorf kifejezésekkel a közbeszédben és a médiában.

Amikor a sajtó és a fejlesztők úgy fogalmaznak, hogy a modell „gondolkodik”, „megértett valamit”, „véleménye van” vagy éppen „hallucinál”, akaratlanul is egy virtuális lélek mítoszát táplálják. Ha ehelyett a precízebb, funkcionális leírások válnának természetessé – statisztikai mintázatillesztés, látens térbeli leképezés, token-valószínűségek összegzése –, a varázslat köde azonnal eloszlana, és az eszköz visszakerülne a mérnöki műszerek polcára.

A második kulcspont a működés mechanizmusának élményszerű bemutatása. Nincs szükség arra, hogy mindenki mélytanulási algoritmusokat programozzon, de az alapvető mechanika megértése elengedhetetlen. Amikor valaki a gyakorlatban látja, hogyan fűzi a rendszer egymás után a legvalószínűbb szótöredékeket, és miként képes egy egyszerű logikai paradoxon vagy ismeretlen nyelvtani csapda mentén teljesen összeomlani, a misztikum helyét azonnal átveszi a józan kritikai érzék. Az illúzió ott él a legerősebben, ahol a folyamat teljesen átláthatatlan fekete doboz marad.

A harmadik elem a felelősség szigorú jogi és etikai kizárólagossága. Soha, semmilyen jogi fikcióban nem szabad teret engedni az „elektronikus személyiség” vagy az „önálló gépi döntéshozatal” gondolatának. Ha a jogrendszer kőbe vési, hogy a gép kizárólag eszköz, és minden kimenetért, hibáért vagy kárért mérlegelés nélkül az ember – a fejlesztő, az üzemeltető vagy a felhasználó – viseli a teljes felelősséget, akkor intézményi szinten sem keletkezhet kiskapu az emberi cselekvőképesség elmosására.

Végül a legnehezebb, legmélyebb feladat a valódi emberi kapcsolatok és a sebezhetőség védelme. A technológia pszichológiai csapdája nem abból fakad, hogy a gép túlságosan emberivé válik, hanem abból, hogy a magányos vagy kimerült ember könnyen érzelmi menedéket keres benne. A gép mindig elérhető, sosem fáradt, nem vitatkozik és nem kér számon semmit – éppen ezért kényelmes, de steril pótlék. Ha a kultúránk nem tanulja meg újra értékelni a hús-vér kapcsolatok óhatatlanul súrlódásos, de pótolhatatlan mélységét, sokan önként fogják felruházni lélekkel a digitális tükröt.

A harmadik: mindezek átadása a tanulóknak, érdeklődőknek

Eljutottunk hát a Taní-tani Online profiljába vágó témához, hogy lehet ezt a tanításban felhasználni?

Az MI használatának egyszerű, módszertani felépítése…

…amelyet módszertani gyakorlatokkal lehet a tanulókkal megismertetni, majd ennek alapján feladatokat lehet számukra feladni. Oldják meg MI használatával!

1. Felkészülés (a kérdés feltevése előtt)

Legyen egy saját kiindulópont: ne üres kézzel vagy teljesen passzívan nyisson meg egy beszélgetést. Érdemes először megfogalmazni egy saját ötletet, feltevést vagy gondolatot, amire a kérdés épülhet.

2. A kérdés megfogalmazása

A saját ötlet tesztelése: kifejezetten kérje meg a rendszert, hogy keresse meg a saját gondolatmenet gyenge pontjait, és mutasson rá az esetleges téves feltételezésekre.

3. Tömör, célzott válasz kérése: hosszú, általános fogalmazások helyett kérjen konkrét ellenpéldákat, kivételeket, vagy egyetlen lényegre törő visszakérdezést, amely segít továbbgondolni a témát.

4. A válasz ellenőrzése: a levezetés logikájának átvizsgálása. Ne fogadja el a végeredményt pusztán azért, mert jól hangzik. Ellenőrizze a lépéseket, mivel a rendszer képes nagyon meggyőző stílusban teljesen téves összefüggéseket felépíteni.

5. A tények ellenőrzése: az adatokat és a konkrét állításokat mindig ellenőrizni kell független forrásokból. Célszerű forrásokat és hivatkozásokat kérni a válasz mellé az egyszerűbb utánaolvasás érdekében.

Az MI csupán javaslattevő, a validálás és a végső döntés kizárólag emberi kompetencia marad.

Az MI használata az oktatás ellenőrző fázisában…

…ami egyúttal a tanulók kritikai gondolkodását is fejleszti.

1. Kérdéstípus és felépítés

Auditáló jellegű „kakukktojás” feladatok: olyan kérdések, amelyek formailag szakszerűnek és hibátlannak tűnnek, azonban szándékosan elhelyezett, finom szakmai (pl. biológiai, módszertani vagy statisztikai) hibákat vagy torzított premisszákat rejtenek.

Kétlépcsős feladatszerkezet:

Minősítés: a tanulónak el kell döntenie, hogy az adott állítás helyes vagy hibás.

Indoklás: hamis állítás esetén meg kell jelölnie és szakmailag indokolnia kell a konkrét hibát. Ez a lépés kiszűri a véletlenszerű találgatást.

2. Forrásbázis és illeszkedés

Zárt, validált tudásbázis: a kérdések generálása az oktató által megadott tananyagokból, jegyzetekből és forrásokból történik, megelőzve a tananyagtól való eltérést vagy a modell mintázatillesztési hibáit (utóbbi meghatározás elkerüli az antropomorf hallucináció szó használatát).

3. Pedagógiai és funkcionális cél

A kritikai gondolkodás és a szakmai éberség mérése: a lexikális visszakérdezés helyett a hallgatók analitikus készségét, valamint a hibás szakmai állítások felismerésének és korrekciójának képességét teszteli.

Oktatói terhek csökkentése: automatizáltan és skálázhatóan állít elő nagy variabilitású kérdéssorokat.

Hogyan és miért segíti ez az ellenőrzési módszer a fiatalok MI-hez való hozzáállását, annak megfelelő használatát?

A bemutatott módszertan – a saját hipotézisre épülő kérdezés, valamint a hibakereső szemlélet – az alábbi területeken biztosítja a mesterséges intelligencia funkcionálisan helyes és tudatos alkalmazását a tanulók körében:

1. A válaszok vak elfogadásának megszüntetése

A gép nem tévedhetetlen: a rendszer gördülékeny, magabiztos stílusa könnyen azt a látszatot kelti, hogy minden szava igaz. Ha a felhasználó vitapartnerként tekint rá, a tévedhetetlenség látszata megszűnik.

A gondolkodás megtartása: ha nem kész válaszokat vár el a felhasználó, hanem a saját ötleteit ütközteti a rendszerrel, a lényegi gondolkodási folyamat az embernél marad, megelőzve az önálló gondolkodás teljes elhagyását.

2. A rejtett szakmai hibák és kitalációk felismerése

A meggyőző stílus nem egyenlő az igazsággal: a nyelvi modellek ritkán ejtenek nyelvtani vagy stilisztikai hibát, így a tévedéseik a felszín alatt maradnak: logikai csúsztatásokban, hibás kiindulási pontokban vagy utólagos magyarázatokban jelennek meg.

Folyamatos szakmai éberség: a kritikus hozzáállás hozzászoktat ahhoz, hogy a hibátlannak látszó szövegben is célzottan keresni kell a szakmai pontatlanságokat, logikai hibákat vagy téves számításokat.

3. Tudatosabb kérdésfeltevés

Pontos elvárások meghatározása: az általános kérdésekre felületes összefoglalók érkeznek. Ha konkrét elvárásokat támaszt a kérdező (például ellenpéldát, határeseteket vagy egyetlen bíráló kérdést kér), az rákényszeríti az MI-t a pontos szakkifejezések használatára és a lényegre törésre.

Lépésről lépésre haladás: világossá válik, hogy az eszköz használata nem egyetlen kérdésből és válaszból áll, hanem egy több lépéses, folyamatosan pontosított közös munka.

4. A válaszok automatikus ellenőrzése

A kapott válasz csak tervezet: a megközelítés rögzíti, hogy a kapott szöveg nem végtermék vagy megbízható hivatkozás, csupán egy ellenőrizendő vázlat és kiindulópont.

Külső források ellenőrzése: rögzül a szabály, hogy az adatokat és konkrét állításokat kötelező független, hiteles szakirodalomból ellenőrizni a felhasználás előtt.

5. A felelősség megtartása

A végső felelősség mindig az emberé: a felhasználó tisztában van azzal, hogy a végső következtetésekért, a levezetés helyességéért és az adatok pontosságáért kizárólag ő felel; a hibákat nem lehet az eszközre hárítani.

Nézzünk példákat arra, hogy tud olyan állításokat megfogalmazni az MI, amelyek esetében megfelelő tudás nélkül nem tud a választ adó helyesen választani, így minimalizálható a “véletlen helyes válasz” megtalálási lehetősége.

A válaszokat a Gemini hozta létre, kérésem az alábbi volt:

Készíts 4 olyan állítást, amely a föld gömbölyűségének ismeretét vizsgálja gimnazisták esetében. 2 legyen hamis, 2 pedig igaz. A célja az állításoknak, hogy bemutassa a tanároknak, hogy működik az MI, hogy tud hamis állításokat megfogalmazni hihetően. Ez a módszer vizsgáztatásra is felhasználható lenne.

Készítsd el a megoldást is magyarázatokkal a tanár részére.

Gemini válasza:

Feladatsor: A Föld alakjára vonatkozó állítások

Az alábbi feladatok célja a diákok tárgyi tudásának és forráskritikai készségének mérése, valamint annak bemutatása, hogyan képes egy nyelvi modell látszólag koherens, szakszerű, mégis téves állításokat létrehozni.

Állítások diákok számára

1. állítás:

Holdfogyatkozás idején a Föld Holdra vetülő árnyékának pereme minden geometriai elrendeződés és megfigyelési szög esetén körív alakú. Ez közvetlen bizonyíték a gömbszerű alakra, mivel sík vagy korong alakú test különböző dőlésszögek esetén elliptikus vagy egyenes vetületet adna.

2. állítás:

A Hold havi fázisváltozásai (újhold, első negyed, telihold) során megfigyelhető íves fény-árnyék határvonal (a terminátor) a Föld gömbölyűségét igazolja, mivel a gömb alakú Föld folyamatosan kitakarja a Nap sugarainak egy részét a Hold felületéről.

3. állítás:

Északról dél felé haladva a Sarkcsillag horizont feletti magassága a megfigyelő földrajzi szélességével arányosan csökken, miközben az északi féltekéről nem látható déli csillagképek bukkannak fel a látóhatár felett. Ez a jelenség sík felszínen végtelen távoli csillagok esetén nem jöhetne létre.

4. állítás:

A Föld forgása által keltett centrifugális erő és az ebből adódó forgási ellipszoid forma miatt a nehézségi gyorsulás (g) értéke az Egyenlítőn éri el a maximumát, míg a sarkpontokon a legkisebb, ami számszerűen igazolja a felszín egyenlítői kidudorodását.

Megoldókulcs és szakmai elemzés a tanár számára

Sorszám	Értékelés	Kulcsfogalom	A megtévesztés jellege
1.	IGAZ	Holdfogyatkozás geometriája	Valós fizikai és geometriai összefüggés (Arisztotelész érve).
2.	HAMIS	Holdfázisok vs. holdfogyatkozás	Gyakori tévképzet tudományos szakszavakkal („terminátor”) álcázva.
3.	IGAZ	Csillagászati navigáció	Valós geometriai összefüggés a szélességi körök és az éggömb között.
4.	HAMIS	Gravitáció és geoid	Helyes elméleti keretrendszer, de fordított fizikai előjel és kauzalitás.

Részletes magyarázat állításonként

1. állítás: IGAZ

Szakmai magyarázat: Holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és árnyékot vet a Holdra. Mivel a Föld folyamatosan forog, és a fogyatkozások a Föld különböző tájolásai mellett következnek be, kizárólag egy gömb alakú test vetülete marad minden lehetséges irányból kör alakú.

Oktatási tanulság: Tiszta geometriai logika, amely nem igényel modern műszereket, pusztán a vetület tulajdonságainak megértését.

2. állítás: HAMIS

Szakmai magyarázat: A holdfázisokat nem a Föld árnyéka okozza. A jelenség alapja az, hogy a Nap folyamatosan megvilágítja a Hold felének felszínét, a földi megfigyelő pedig a Hold keringése során ennek a megvilágított félgömbnek mindig más-más hányadát látja. A Föld árnyéka kizárólag a jóval ritkább holdfogyatkozások alkalmával vetül a Holdra.

Az MI működési mechanizmusa: A modell kihasználja a köznyelvi félreértést (holdfázis = árnyék), és hitelesnek tűnő szakmai kontextusba helyezi azt precíz szakkifejezésekkel („fázisváltozások”, „terminátor”, „kitakarás”). A stílus akadémikus, a fizikai okság azonban alapjaiban hibás.

3. állítás: IGAZ

Szakmai magyarázat: A Föld görbületéből adódóan a helyi függőleges iránya (a zenit) észak-déli irányú elmozdulás során pontról pontra elfordul. Emiatt a forgástengely irányát kijelölő Sarkcsillag magassága pontosan a megfigyelő földrajzi szélességével egyezik meg. Sík Föld esetén a csillagok magassági szögének változása trigonometrikusan nem követné lineárisan a megtett távolságot.

Oktatási tanulság: Rámutat az észlelési távlatok és a koordinátarendszerek közötti térbeli kapcsolatra.

4. állítás: HAMIS

Szakmai magyarázat: A nehézségi gyorsulás értéke a valóságban az Egyenlítőn a legkisebb (9,78 m/s2) és a sarkokon a legnagyobb (9,83 m/s2). Ennek oka kettős: egyrészt a lapultság miatt az Egyenlítő távolabb helyezkedik el a Föld tömegközéppontjától (kisebb gravitációs vonzás), másrészt a forgásból származó centrifugális erő itt a legnagyobb, amely csökkenti a gravitációs erőt.

Az MI működési mechanizmusa: Ez a nyelvi modellek egyik legnehezebben észrevehető hibatípusa: a szakkifejezések („forgási ellipszoid”, „centrifugális erő”, „nehézségi gyorsulás”) és a fizikai komponensek felsorolása hibátlan, de a levezetés iránya és a reláció előjele fel van cserélve. A felületes olvasó a szakszavak jelenléte miatt automatikusan igaznak fogadja el az állítást.

Módszertani javaslat a vizsgáztatásban

A mechanikus ellenőrzés kizárása: Az olyan feladatok, amelyekben a fogalmak stimmelnek, de a relációk hibásak (mint a 4. pont), kényszerítik a diákot az adatok és formulák tényleges felidézésére a felületes felismerés helyett.

Kritikai reflex tesztelése: A 2. pont alkalmas annak mérésére, hogy a diák képes-e a formát elválasztani a tartalomtól, és felismeri-e a triviális fogalmi hibát a tudományos köntös alatt.

A diákoktól azt lehet kérni, hogy jelöljék meg az igaz és hamis állításokat, a hamis állítások esetében pedig indokolják meg, hogy miért hamisak.

Én azt gondolom, hogy érdemes lenne folytatni ezt a témát, ami a gyakorló pedagógusokon is múlik.

---

A teljes cikk létrehozásában a Gemini 3.8 Flash verzióval dolgoztam. Voltak javaslatai, ötletei, azok felhasználásáért a felelősség az enyém.