Ahogy a csillag megy

Németh Tibor interjúja Flaskárné Hajdu Rita általános iskolai tanárnővel

A jó pedagógus feladata, hogy ébren tartsa a gyerekek kíváncsiságát és fel tudja ébreszteni a tudásvágyukat. A diákok csak attól tanulnak szívesen, akit tisztelnek és szeretnek.

Ki vagy te, Flaskárné Hajdu Rita?

Egy XXII. kerületi általános iskolában dolgozom magyar-történelem szakos tanárként. Fontosnak tartom, hogy minden reggel mosolyogva érkezzek, mert a pedagógus szakma hivatás, szeretettel lehet igazán jól végezni.

Gyermekkoromat egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, Ormosbányán töltöttem. Kazincbarcikán, az akkori Ságvári Endre Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán szereztem magyar-történelem szakos általános iskolai tanári diplomát. Ezután a Miskolci Egyetemen tanultam tovább, közben állást kaptam a rudolftelepi Mikoviny Sámuel Általános Iskolában. Pályakezdőként lelkesen vetettem bele magam a munkába, mellette szorgalmasan jártam az egyetemre, hogy történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerezzek. Munkámban kezdettől fogva törekedtem arra, hogy az óráim változatosak és érdekesek legyenek. Mindig nyitott voltam az újdonságokra.

Az egyetem elvégzése után úgy döntöttem, hogy visszaköltözöm Budapestre. Itt először a VII. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnáziumban tanítottam – falusi iskolából a belváros szívébe csöppentem, és egy nagy tantestület részévé váltam. A tanítás mellett pályázatokat írtam, kerületi versenyeket rendeztem, kooperatív technikákkal ismerkedtem, és az új tanítási módszereket alkalmazó tapasztalt kollégáimnál hospitáltam. A frontális tanítással szemben a csoport-, és páros munkára helyeztem a hangsúlyt, melyek jól fejlesztik a tanulók problémamegoldó és szociális képességeit. Az iskolavezetés támogatásával kidolgoztam egy új projektet Mestermunka címmel, amit a gyakorlatban is megvalósíthattam. 

Ezután valamivel több, mint egy évet tanítottam a Diadal Úti Általános Iskolában a XVII. kerületben, majd megszületett a gyermekem, és a családommal a XXII. kerületbe költöztünk. 2015 óta tanítok a Hugonnai Vilma Általános Iskolában. 

Fontosnak tartom a folyamatos önképzést, ezért 2016-ban részt vettem az Oktatási Hivatal Budapesti Pedagógiai Oktatási Központja szervezésében megvalósuló Az erkölcstan tantárgy tanításának elméleti és módszertani ismeretei a köznevelési intézmények 5-8. évfolyamán című pedagógus-továbbképzési programon. 2018-ban az ELTE szervezésében drámapedagógiát tanultam, és tanulástámogató digitális alkalmazásokat ismertem meg. Mindhárom képzés nagyon hasznos tudást nyújtott számomra, melyet folyamatosan be tudok építeni a tanóráimba.

Régóta dédelgetett vágyam volt, hogy élménypedagógiát is tanuljak, cselekvésorientált módszert, amely a tapasztalati tanulásra épít. Segíti a mélyebb megértést, fejleszti a szociális készségeket, az önismeretet, és növeli a tanulók motivációját. Nagyon hálás vagyok érte, hogy ez 2025-ben megvalósulhatott.

Jelenleg a Boldogságóra Program képzéseit végzem, amely a pozitív pszichológia eredményeire építve fejleszti a tanulók érzelmi intelligenciáját, megküzdési stratégiáit és mentális jóllétüket. Ezt a szemléletet igyekszem átadni a diákjaimnak.

2025-ben Dél-Buda Kiváló Pedagógusa díjat vehettem át munkám elismeréseként.

Milyen az iskola, ahol tanítasz?

Tizenegy éve dolgozom a nagytétényi Hugonnai Vilma Általános Iskolában. Közelünkben található egy barokk környezetben elhelyezkedő kastélypark, amely diákjaink számára is könnyen megközelíthető, és több programunk helyszíne. 

Az intézményre alapvetően a családias légkör és a nyitottság jellemző. Iskolánkban közel kétszáz diák tanul. Nekem és minden pedagógus kollégámnak nagyon fontos, hogy tanulóink bármilyen problémával bizalommal tudjanak hozzánk fordulni. Nagy hangsúlyt fektetünk a kompetenciák fejlesztésére, a differenciálásra, a közösségépítésre, az integrációra, a környezettudatosságra és a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítására. 

Osztályfőnökként hagyomány nálam, hogy a tanév végi kirándulásra a szülők többsége is elkíséri az osztályt, és beszélgetünk, piknikezünk. Talán ennek is köszönhetem, hogy a szülőkkel való kapcsolatom kiegyensúlyozott. Diákjaink többsége nyolcadik osztályban már pontosan tudja, hogy mi szeretne lenni. Reális célokat tűznek ki maguk elé, tudatosan hozzák meg döntésüket. A már elballagott tanulóink közül sokan visszalátogatnak iskolánkba, hogy beköszönjenek és meséljenek magukról. 

Miben hasonlít a Hugonnai az előző iskoláidhoz, és mennyiben különböző azoktól?

Minden iskola más egy kicsit, nehéz őket összehasonlítani. Hozzám inkább a családias hangulatú iskolák állnak közel, és azt is fontosnak tartom, hogy a tantestület együttműködő, és az iskolavezetés támogató legyen. A Hugonnai ilyen. Olyan oktatási intézmény nem létezik, ahol nincsenek nehézségek, de ezekre úgy tekintek, mint a fejlődés lehetőségére.

Iskolánkban sok nehéz sorsú gyermek tanul, ezért törekszünk a kiszámíthatóságra, az érzelmi biztonság és az egyéni szükségletekhez igazodó támogatás megteremtésére. Az asszertivitás különösen fontos ezeknél a gyermekeknél, hiszen sok esetben az iskola jelenti számunkra a stabilitást a bizonytalan mindennapokban. Kollégáimmal együttműködésben dolgozunk, ami növeli a szakmai hatékonyságot és egységesebb iskolai környezetet teremt. A tanulóinknál bevált jó gyakorlatokat megosztjuk egymással. Különösen fontosnak tartjuk a jó kapcsolat kialakítását a szülőkkel, ami a folyamatos párbeszéden és közösen megélt élményeken alapul. Sokéves hagyományra tekint vissza például egy olyan gálaműsor, ahol a szülők, tanárok és diákok együtt örülnek a tanulók zenés produkcióinak, saját költeményeinek és színdarabjainak.

Szerinted mitől jó iskola a Hugonnai?

Egyszer egy szülő azt mondta, azért szeretik a Hugonnait, mert itt mindenki emberséges. Intézményünk valóban ilyen. Az iskolavezetés támogató, a pedagógusok együttműködőek a mindennapokban. A felmerülő problémákat, nehézségeket igyekszünk együtt, konstruktívan megoldani. Nem a tökéletességet, hanem a fejlődést értékeljük. Diákjaink elfogadó, szeretetteljes, támogató légkörben egyéni teljesítményükhöz mérten bontakozhatnak ki. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóinkat differenciálással, erősségeik kiemelésével, alternatív számonkéréssel, vizualizációval, pozitív megerősítéssel juttatjuk sikerélményhez. Hagyományos rendezvényeink mellett meglepetésprogramok is színesítik a mindennapjainkat. 

Mit szeretsz a leginkább átadni a tanulóknak?

Az a tapasztalatom, hogy ebben az ingergazdag világban könnyű a gyerekeknek is elbizonytalanodni. A mi feladatunk, hogy utat mutassunk nekik, és megtanítsuk őket kritikusan gondolkodni. A történelemtanulás jó terep ehhez. Az élménypedagógia segítségével megtanulják, hogy hogyan kell a váratlan helyzeteket kreatívan kezelni. Fontosnak tartom az együttműködést is, hiszen a munka világában ez a tudás elengedhetetlen. Magyartanárként hangsúlyt fektetek diákjaim érzelmi intelligenciájának fejlesztésére is, hiszen ez a készség elengedhetetlen a harmonikus emberi kapcsolatok fenntartásához. Állampolgári ismeretek órákon pénzügyi tudatosságra is nevelem a diákjaimat. A boldogságórákon szerzett tudásom segít abban, hogy megtanítsam őket asszertíven kommunikálni, empatikusan gondolkodni, ezáltal csökkenteni a konfliktusokat. A környezettudatos nevelés is a szívügyem, talán azért is, mert gyermekkoromtól meghatározta az életemet a természet csodálata. A legfontosabbnak azonban a személyes példamutatást tartom, hogy hitelesek tudjunk lenni a gyerekek szemében, és hogy szeretettel forduljunk feléjük. 

Szaktanárként és osztályfőnökként mit tekintesz legfontosabb feladatodnak?

Magyar- és történelemtanárként a legfontosabbnak azt tartom, hogy megszerettessem a diákjaimmal, amit tanítok. Ha ez megtörtént, akkor már kinyitottam számukra a tudás kapuját. Diákjaim gyakran megkérdezik tőlem, hogy hogyan tudok ennyi év után is olyan lelkes lenni, ha minden évben ugyanazt kell tanítanom. Erre azt szoktam válaszolni, hogy az osztály minden évben más, így soha nem tanítom meg ugyanazt a tananyagot ugyanúgy. Sőt, kihívás számomra, hogy hogyan tudok minden évben megújulni, hogy érdekesek, és izgalmasak legyenek a tanóráim minden új generáció számára is. 

Osztályfőnökként a közösségépítést és egymás elfogadására nevelést tartom a legfontosabb feladatnak. Ez egy folyamat, amelyre minden tanévben nagy hangsúlyt fektetek közösségi programok szervezésével, szakemberek bevonásával és az empátia gyakorlásával. Azt gondolom, hogy ha ezeket erősítjük, akkor a konfliktusok száma is csökkenni fog. A diákok számára az osztályfőnökük a legbiztosabb pont az iskolában, a támogató személy, akihez mindig fordulhatnak, ha nehézségük akad. Felelősségteljes, kihívásokkal teli feladat, komplex tevékenységkört takar. 

Mit ad neked, hogy tanítasz?

A tanítás számomra önismereti utazás is, ahol én is fejlődöm. Érzelmi elégedettséget nyújt számomra, amikor a visszalátogató diákjaim azt mesélik, hogy megállták a helyüket. A fiatal nemzedékek energiája, humora és látásmódja engem is frissen tart. A tanítás intellektuális kihívás is, értékteremtő és társadalmi szintű célokat ad. Gondolhatunk itt az értékteremtésre, az esélyegyenlőségre, a társadalmi mobilitásra, az állampolgári nevelésre, a kulturális örökség továbbadására, és sok másra. 

Szerinted milyen a jó tanár?

Szerintem a jó tanár szakmailag elhivatott, nyugodt, következetes és nyitott az újdonságokra. Empatikus és elfogadó. Megérti a tanulók problémáit és biztonságos légkört teremt számunkra. Lelkesedését úgy tudja átadni a diákjainak, hogy a tanulás élménnyé váljék. Igazságosan dönt a kialakult helyzetekben, magabiztos tudással rendelkezik, és adott esetben humorral tudja színesíteni a tanóráit. A tananyagot az élethez tudja kapcsolni. A lelkes pedagógus természetes módon képes bevonni a diákokat a tanulásba. Meglátja az egyéni erősségeket, elakadásokat, és támogatja a fiatalok önbecsülését. Módszertanilag rugalmas, nem ragad le egyetlen oktatási formánál. Olyan légkört teremt, ahol a tévedés nem szégyen, hanem a tanulási folyamat természetes része. A tekintélyét a kölcsönös bizalomra és a világos határokra építi. A jó tanár példát mutat önreflexióból és emberségből. 

Ha visszagondolok a diákéveimre, akkor először a gimnáziumi történelemtanárom jut eszembe, aki nagy hatással volt rám, lenyűgözött szakmai tudásával, és egyedi hangszínével. Rögtön ezután a gimnáziumi földrajztanárom mosolygó arca jelenik meg előttem, aki minden tanóra végén úgy köszönt el, hogy jövő órán ki mit tud lesz, de ezt hiába vártuk, soha nem volt. Mindkét pedagógusnak lebilincselt a személyisége. Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van hasonló élménye, valamikor mi is diákok voltunk. Azt gondolom, igyekeznünk kell olyan pedagógusnak lenni, amilyenre mi is vágytunk fiatalabb éveinkben. 

Mik a további terveid?

Terveim között szerepel, hogy a Boldogságóra Program képzéseit folytassam, mert úgy érzem, hogy nagyon sokat ad nekem, és rajtam keresztül a gyerekeknek is. Kipróbált módszereket nyújt ahhoz, hogy a különböző iskolai helyzeteket hogyan kezeljük jól, és itt az utolsó szón van a hangsúly. Jelenleg azt tervezem, hogy tavasszal elvégzem a Mindfulness tanfolyamot, hogy diákjaim mentális egészségét tudományosan alátámasztott gyakorlatokkal támogathassam.

Mi az a Boldogságóra Program, és hogyan gazdagítja a tanulókat?

Egy mentális egészségfejlesztő program óvodások és iskolások számára. A Jobb Veled a Világ Alapítvány indította el, és Bagdi Bella nevéhez fűződik. Komplexen fejleszti az érzelmi intelligenciát, a mentális egészséget, az önbizalmat, a figyelemkontrollt, a konfliktuskezelést, a szociális készségeket és a digitális jóllétet. A pozitív pszichológiára, a konstruktív pedagógiára és az élményalapú tanulásra épít. Segít a tanulóknak felismerni és értékelni az apró örömöket, megélni a hálát, ami csökkenti a szorongást. Erősíti a jövőbe vetett bizalmukat és a pozitív életszemléletet. Közösségépítő hatása is erős, mert fejleszti az empátiát, növeli a csapatszellemet, ösztönzi az önzetlen segítségnyújtásra való hajlamot. A modern kor társadalmi és digitális kihívásával szemben a tanulók számára megküzdési stratégiákat nyújt. Csökkenti a depresszió kockázatát, tanít talpra állni a kudarcok és a hirtelen környezeti változások után. Az elsajátított technikák fejlesztik a koncentrációt és a belső csend megélését, amelyre diákjainknak olyan nagy szükségük van. 

Mit üzensz a tanárjelölteknek?

Azt üzenem nekik, hogy bízzanak magukban, és legyenek türelmesek a gyerekekkel. Személyiségükkel próbáljanak nekik példát mutatni, és a tanulást megszerettetni. A jó pedagógus feladata, hogy ébren tartsa a gyerekek kíváncsiságát és fel tudja ébreszteni a tudásvágyukat. A diákok csak attól tanulnak szívesen, akit tisztelnek és szeretnek. Minden gyermekben ott lakozik az érték, amely kibontakozásra vár. Jövőnk záloga a ma gyermekeinek hite önmaguk értékeiben, és abban az erőben, amellyel jobbá formálhatják a világot.