Az izraeli oktatásról – sajtótükörben

Tóth Andrea írása

Érdeklődést keltő szemlét közölt Józsa Szilvia a svéd pedagógiai sajtóról. Hasonló módon én az izraeli pedagógiai folyóiratokról készítettem „mustrát”.

Izraelben a gyermekek oktatása már nagyon korai életkorban elkezdődik. Ennek az a célja, hogy jobb iskolakezdési feltételeket biztosítsanak a leendő diákoknak. Sok kétéves és csaknem minden három- és négyéves korú gyermek jár valamilyen iskola-előkészítő intézménybe. A legtöbb oktatási programot a helyi önkormányzatok finanszírozzák, de vannak nőszervezetek által támogatott és magántulajdonban lévő oktatási intézmények is.

Az Oktatási Minisztérium speciális forrásokat biztosít a hátrányos területeken élő gyermekek iskola előtti nevelésének a támogatására. Az ötéves gyermekek számára az óvoda ingyenes és kötelező. Az Oktatási Minisztérium minden iskola előtti nevelési intézmény tantervét irányítja és felügyeli.

Az iskolalátogatás a tanulók 6 és 18 éves kora között ingyenes és kötelező. A hivatalos iskolai oktatás az általános iskolával kezdődik (1-6. osztály), majd egy felső tagozatnak megfelelő oktatás (7-9. osztály) után következik a középiskola (10-12. osztály). A tanulók kb. 9 százaléka az általános iskolát követő tanulmányait bentlakásos iskolában végzi.

Az izraeli társadalom multikulturális jellege az oktatási rendszerben is megmutatkozik. Négy iskolatípus található az országban: az állami iskola, az állami vallásos iskola, az arab és drúz iskolák (ezekben az iskolákban az oktatás nyelve az arab), valamint a magániskola.

A kivételes képességű diákok fejlesztésére is nagy hangsúlyt helyeznek, ők külön képzésben (tanfolyamokon, speciális iskolákban) tanulhatnak.

Az Oktatási Minisztériumhoz tartozik a tanterv, az oktatási normák és a személyi állomány felügyelete, valamint az új iskolaépületek építése is. Az óvodai és az iskolai pedagógusok az Oktatási Minisztérium alkalmazásában állnak. A felsőbb szinteken tanító pedagógusok az önkormányzatokhoz tartoznak. Az iskolák a tanulói létszámuktól függően, annak arányában részesülhetnek a minisztériumi támogatásban. Az oktatás 80 százalékát a központi kormány és az önkormányzatok fizetik.

A kötelező tananyag az egész oktatási rendszerben egységes. Minden évben van egy tantárgy, amelyet a pedagógusok részletesebben oktathatnak (pl. héber nyelv, béke). A középiskolák többsége az érettségihez vagy a felsőoktatáshoz vezető tanterv szerint oktat. (Forrás: Tények Izraelről. Izrael Állam Külügyminisztériuma, Jeruzsálem, 2010.)

Érdeklődésemre Nomi Spitzer Jeruzsálemben élő tanárnő és Czink Tomi tolmács az alábbi szaklapokat ajánlották a figyelmembe:

Iránytű az oktatáshoz

A szaklapot 1994-ben alapították. Célja, hogy befolyást gyakoroljon az izraeli oktatási rendszerre. Nem egyszer a lap cikkei alapján kerültek oktatási és nevelési kérdések a törvényhozás, az Oktatási Minisztérium és a döntéshozók látókörébe. Olvassák az oktatási rendszer döntéshozói, az Oktatási Minisztérium vezetői, a megyei és a körzeti vezetők, a felügyeleti szervek, az iskolaigazgatók, a helyi oktatási osztályok vezetői, valamint az alapfokú, a középfokú és a felsőoktatásban résztvevő szakemberek.

A lapot kiadó cég tulajdonába tartozik további négy weboldal, amelyek szintén oktatással és neveléssel foglalkoznak

A lapban írnak az izraeli és az egész világon felmerülő összes oktatási és nevelési kérdésekről, valamint segítik a pedagógusokat a helyes nevelésre való oktatásban. Hasznos tanácsokkal látja el a szakembereket, megosztja az aktuális híreket.

Cikkeket és kutatási eredményeket közöl a belföldi és külföldi oktatáshoz és neveléshez kapcsolódó eseményekről. Foglalkozik az oktatási rendszerekkel, az oktatási intézmények vezetésével, a speciális oktatást igénylő tanulók oktatásával, megoldási javaslatokat nyújt a tanárok és az intézményvezetők közötti konfliktusok kezelésére.

Művészeteket Oktató Tanárok Lapja

Az újság évente megjelenő szaklap. A lap céljai közt szerepel ötletek, vélemények, kommentárok, kutatói teóriák, művészek és filozófusok megjelenítése. Továbbá újítások, információk, kölcsönös és folyamatos kapcsolattartás a tanárok és a művészek között. A folyóiratban megjelennek válogatott cikkek továbbképzésekről, tanulók és tanárok művészeti alkotásai.

A lapban a tanárok ütköztethetik az oktatásról és a nevelésről alkotott véleményüket,valamint a szakemberek a tanítási módszerekről és a gyakorlati tapasztalatokról is beszámolhatnak.

Alapok

Negyedévente megjelenő lap. Az újság a szülőket és gyermekeket foglalkoztató kérdésekkel, a szülők és kamaszok kapcsolatairól, a fiatalokat fenyegető veszélyek (alkohol, kábítószer stb.) megelőzésével is foglalkozik.

A lapban a kamaszok közötti jobb kommunikációról, szülőkről, családokról és környezetükről, a fiatalkori szexualitással kapcsolatos gondolatokról is olvashatunk.

A Nevelés Visszhangja

A 110 éve működő Pedagógusok Szakszervezetének lapja. Az újság havonta jelenik meg. A pedagógusok jogairól, a tanításról és a nevelésről, a pedagógusok és a kormánnyal kötött szerződésekről szól.

Lyukasórák

Havonta megjelenő újság, szintén a Pedagógusok Szakszervezetének lapja. Új tanítási módszerekről találhatók benne információk, annak érdekében hogy a pedagógusok a legjobb eredményeket tudják elérni az oktatás-nevelés során. Az aktuális nevelési kérdések mellett a fiatalokat foglalkoztató kérdésekkel, valamint a szakmai konferenciákon elhangzott tudományos eredményekkel is foglalkozik.

Etrog

Az újság a nevét egy citrusféléről kapta. A Sátrak ünnepén (Szukotkor) a férfiak egy négyféle növényből álló ünnepi csokorral szoktak imádkozni. A négyféle növény egy-egy zsidó embertípust szimbolizál. Az etrognak íze és illata is van, ezért a „tökéletes” zsidót jelképezi, aki a Tóra tanulmányozása mellett jó cselekedeteket is hajt végre.

Negyedévenként megjelenő, vallásos pedagógusoknak szóló magazin. A kiadvány aktuális nevelési kérdésekkel foglalkozik ebből a nézőpontból. Tórai gondolatok, gazdasági és orvostudományi tanulmányok is találhatóak benne. Izraelben és Izraelen kívül élő vallási közösségekről szóló cikkeket is olvashatunk a magazinban.