Matolcsi Zsuzsa: Kinek a dolga a társadalmi érzékenységre nevelés?

Egy pedagógus személyes válaszai

Amit választottak, azt meg kell szervezni, elő kell készíteni. Megkeresni például a legközelebbi idősek otthonát, beszélni ott az illetékessel, elmondani neki, hogy miért jönnénk, és megtudni tőlük, hogy ők mikor és milyen típusú találkozásnak örülnének. Nem mehetünk rögtön tanítás után, mert akkor pihenő idő van az időseknek, és szombaton se jó 11 órára menni, mert délben már ebédhez készülnek. Ám ha mindent jól megszervezek, akkor nagyon izgalmas beszélgetések, műsorok, élő történelemórák születnek ezekből a találkozásokból.

Knausz Imre: Marathóneia. Második ének. A seregek felsorolása

Trencsényi makacs memóriája nem egyszerűen lelki adottság és technika. Sokkal inkább világnézet. Ő ugyanis tudja, amit sokszor elfelejtünk, hogy a világ nem attól változik meg – ha egyáltalán –, hogy egy-két fontos ember egy-két fontos döntést hoz, hanem ezernyi ember apró kezdeményezéseitől. Hogy a történelem – a neveléstörténet? – folyamát apró erek és patakok táplálják, és azt hiszem, rosszul érezné magát, ha egy is közülük figyelmen kívül maradna.

L. Ritók Nóra: Kérem szépen, nem lehetne valahogy másképp?

Hogy nevelünk így korszerű világlátású, a kortárs művészeteket, a médiát, a környező világot értő embereket? Hol ér ez össze azzal, amit európaiságnak nevezünk? És bocsánat, hol ér össze azzal, amit magyarságnak nevezünk? Mert ennek egyféle, erőltetett értelmezése sem túl jó megoldás… és ez talán bonyolultabb kérdés, mint a János vitéz felvetései…

Trencsényi László: Mustra

avagy folyóiratok a tanári szobák polcain, számítógép monitorján … és olvasóik

Sokan mondják, mondjuk: korszerű és folyamatos szakmai diskurzus nélkül nem életképes egy szakma, a belső kommunikációja is csorbát szenved, de az is hatékonyságot zavaró tényező, ha partnereivel – köztük a laikusokkal – nem tud szót érteni.

Vas Enikő: A HISZEM konferenciájáról

A gyakorlat során természetesen sok mindent elsajátít a pedagógus, de hasznosabb lenne úgy kikerülni az egyetemről, hogy rendelkezésre álljanak bizonyos magatartásformák. Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a diákévek alatt sokkal többször legyen lehetősége betekinteni egy-egy iskola működésébe, illetve különböző pedagógiai szituációkba. A HISZEM tehát arra is alkalmas lehetne, hogy a tanárjelölt hallgatók is részt vegyenek a hálózatépítésben és gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. 

Manxhuka Afrodita: Mit olvas(s)unk irodalomórán?

Populáris irodalmat mindig valamilyen pedagógiai cél érdekében érdemes beépíteni a kötelező olvasmányok sorába, hiszen kihagyhatatlan az a végtelenül pozitív befogadói magatartás, amelyet a gyerekek tanúsítanak az órán. Hihetetlen érdeklődést tapasztalhatunk a részükről nem csak a regényhez közvetlenül kapcsolódó feladatok, ismeretek tekintetében, hanem a Harry Potter könyvekkel csak közvetetten érintkező témákkal kapcsolatban is. Az órai feladatokat, akárcsak a házi feladatokat örömmel végezték, és mindig hiánytalanul teljesítették.

Oldalak