L. Ritók Nóra: Hídprogram

Nem hiszek ebben az elgondolásban. Nem hiszem, hogy ugyanez a pedagógustársadalom, ugyanezzel a tudással, módszertannal felvértezve képes lesz egy (vagy sikertelenség esetén két) év alatt pótolni mindazt, ami 14 évig kimaradt. Ami képes áthidalni azt az elképesztő szakadékot, ami ezeknek a gyerekeknek az élete és az iskolai elvárások között feszül.

Trencsényi László: Intézményhasználói jogok – az empowerment mint jogi és mint pedagógiai jelenség

Az V. Miskolci Taní-tani Konferencia (2012. február 3.) "virtuális" (a szerző kényszerű távolléte miatt a résztvevőknek írásban kiosztott) előadása

A megoldás egyértelmű: ebben a felfogásban a tanulót magát „beszállítónak” kell, lehet tekinteni, ez fejezi ki azt, hogy az iskola érdekelt e partnerével kötött – legalábbis virtuális – szerződés megtartásában, de érdekelt a tanuló is, aki saját motivációit, érdeklődését, előzetes tudását, egész tanulói személyiségét „szállítja be” a folyamatba – így az iskolai tevékenység eredménye, mondhatni „terméke” nem egyszerűen a „megművelt tanuló”, hanem maga az a változás, ami az iskolai hatásoknak köszönhetően benne végbemegy.

Tanuljunk egymástól!

Sikó Dórával, az Önkéntes Interkulturális Pedagógiai Munkacsoport vezetőjével Lencse Máté beszélgetett.

Az interjú 2011. október 28-án készült.

Eddig is az volt a projektünk neve, hogy gyerekszoba, célja pedig az, hogy tényleg egy gyerekszobaként funkcionáljon, hogy oda tudjanak jönni játszani a gyerekek, szervezett foglalkozásokban, fejlesztő játékokban vehessenek részt, hogy együttműködjenek egymással, hogy átéljék azt, hogy az ő egyébként nagyon sok üres idejük értelmesen és fejlesztő módon is felhasználható, de az a tapasztalatunk, hogy el kell mozdulnunk az iskolai világ felé. 

Egy elfeledett pedagógiai reformer – a polihisztor Gábor Ignác. 70 éve zárták be a híres-neves Gábor Intézetet

Gábor Ignác leányával, Rónai Mihály Andrásné Gábor Marianne festőművésszel a Centropa megbízásából Bihari Józsefné készített életútinterjút.

Szerkesztett részletek a teljes interjúból

Ő többször mondta: „Miért nem emeli föl a papád az árakat? Hogy csak a leg-leg… gyerekek jöhessenek.” De hát erről szó se volt. Sőt! A papa a szegény gyerekeket ingyen vette oda. Mindenfélék voltak nálunk. Szóval üzleti szempontból ez egy nagy nulla volt. Arra is emlékszem, hogy egy gyerek egy napra 6 pengő 60 fillér. Ez röhej. Amit a papa ezért nyújtott, gondolhatod! 

Áment Erzsébet: Ki volt Laky Károlyné Székely Ilona?

Az Ecseri Általános Iskolában 2011. junius 13-án iskolai névadó ünnepséget tartottak. Helyi kezdeményezésre, az önkormányzat támogatásával az iskola új neve Laky Ilonka Általános Iskola lett. A névadó, Laky Károlyné Székely Ilona több generáció kedves tanító nénije volt a faluban. Hányatott sorsa ellenére megértéssel és elhivatottsággal foglalkozott a gyerekekkel, amellett nevéhez fűződik az ecseri népi motívumkincs megörökítése rajzzal, fotóval – ennek megjelentetése könyvben.

L. Ritók Nóra: A másik oldal

És minden problémát úgy akarunk megoldani, hogy változást csak a másiknak kell, lehet produkálni. A cigánynak, a szegénynek, a gyereknek, a családnak, mindenkinek. Egy van, ami állandó, és megingathatatlan, az intézményrendszer, a maga előírt protokolljával. 

Oldalak