...ugyan már! Tóth Tamás Május írása. Korábbi változata elhangzott e Magyar Pedagógiai Társaság Az iskola jövője – Utópiák és disztópiák c. konferenciáján 2025. május 17-én.

Ez volna a reménytelenség pedagógiája. 1968-as falfirka stílusban úgy fogalmazhatnánk meg, hogy: „Minden elveszett: micsoda nagyszerű kezdet!”

Szunyogh Szabolcs Trencsényi Lászlóval beszélgetett a Klubrádióban 2025. május 26-án.

A megvalósult disztópia: az állam 16 évesen elküldi a kamaszokat, nehogy okosabbak legyenek, a szakképzésben a közismereti tárgyak (társadalomtudomány, természettudomány) elenyésző jelentőséggel bírnak, a multiknak elég a saját egyetemeiken képzett elit...

A pozitív pedagógia megjelenése az iskolákban. Ludnikné Pálfi Dorina és Molnár Balázs írása

Ez a törekvés iskolai környezetben a következőképpen realizálódik: a „hagyományos” ismeretközpontú iskolai órák mellett a gyerekeknek boldogságóra is szerepel az órarendjében. Ezen óra keretein belül a gyerekek olyan témákkal ismerkednek meg, amelyek a mentális egészségük fejlesztésére szolgálnak, amelyek a fenntartható boldogság létrehozására való készségeik kialakítását segítik elő.

Az iskola és a pedagógusi szakma jövője. Lannert Judit írása

A világértelmező tudás birtokában lévő, szociálisan érzékeny és logikusan gondolkodni tudó szakemberekre van szükség minden fronton, hogy elkerüljük az érzéketlen gyógyszerész, rendőr vagy a logikus tudást nélkülöző jobboldali történészek, irodalmárok egyeduralmát a döntéshozói térben.

Bessenyei István írása

Az 1. rész itt olvasható.

Boomer Béla, aki éppen a "Nyomtatás" gombot kereste a számítógépén egy órája, halványan elmosolyodik, aztán rájön, hogy ő az egyik "mentorált". 

Fazekas Elek írása

A legfontosabb felismerés számomra az volt, hogy a motivációs eszközök és rendszerek akkor igazán hatékonyak, ha azok nem külső kényszerként jelennek meg, hanem lehetőséget nyújtanak a gyerekek számára arra, hogy felfedezzék saját erőforrásaikat, fejlődjenek, és megéljék az odatartozás élményét.