Mentori munkám tapasztalatairól

Fazekasné Borbély Krisztina írása

Mentorként nem csupán a tanítás gyakorlati oldalát szeretném átadni a hallgatóknak, hanem azt a belső elhivatottságot is, amellyel elköteleződtem a pedagóguspálya iránt. 

Pályám kezdetén, 26 évvel ezelőtt tele voltam célokkal, vágyakkal, úgy éreztem, mindent ki szeretnék próbálni. Énekkart vezettem, táncot oktattam, aktív szereplője voltam a közösségnek. Egy elhivatott pedagógus mellé kerültem, Türk Istvánné Anikóhoz, aki bevezetett a szakma rejtelmeibe. Amit csak lehetett, ellestem tőle, mivel – emberileg, jellemileg, szakmailag, módszertanilag – minden területen inspirációt nyertem tőle. Jó volt egy ilyen stabil, bizalomra épülő háttérrel és kapcsolattal kezdeni a hivatásomat. Ekkor még nem létezett az életpályamodell, nem sarkallt semmi és senki arra, hogy fejlődjek, csupán késztetést éreztem rá önszorgalomból. Pályám során később is odafigyeltem, hogy a kollégáimtól tanuljak, és a számomra hasznos ismereteket beépítsem a munkámba. 

Az évek alatt kialakult bennem, hogy szívesen segítek én is, amiben tudok, mivel jó érzéssel tölt el, hogy valamihez értek, és ezt a tudást átadhatom. Elvégeztem egy mentor szakvizsgát azzal a céllal, hogy fejlődjek, több legyek, büszke legyek magamra, hogy ezen a pályán sikert érjek el. Tehát részben önmagam miatt, részben pedig amiatt a segítő szándék miatt, ami kialakult bennem. Tudtam azt, hogy ha elvégzem ezt a továbbképzést és mentorálom a hallgatókat, onnantól kezdve folyamatosan kell fejlődnöm, szakmailag széleskörű tudással kell rendelkeznem, de azt gondoltam, hogy ez újabb célokat, elképzeléseket adhat az életemhez annak érdekében, hogy megtartsam a lendületet, újszerűséget. 

Mesterpedagógus lettem innovátorként a hallgatók számára sokszor nehézséget okozó ének-zene területen. Igaz, a férjem és a gyermekeim nélkül erre soha nem lettem volna képes, sok támogatást, segítséget kapok tőlük. 

Mentorként lehetőségem van megosztani a tudásomat, módszereimet és tapasztalataimat – mindezt úgy, hogy közben magam is tanulok a hallgatóktól, folyamatosan frissíthetem a saját pedagógiai eszköztáramat. Gyakornokot, és hallgatókat is segítettem mentorként, most a hallgatók mentorálásáról írok részletesebben, akik az utolsó évben az iskolánkban is tölthetik az összefüggő szakmai gyakorlatukat. 

A mentori munkám feladatai

Előkészítő szakasz – a hallgató érkezése előtt

Kapcsolatfelvétel az intézménnyel és a főiskolával: tájékozódom a gyakorlat céljáról, tartalmáról, követelményeiről. Tantárgyak és tanórák tervezése: meghatározom, mit tanít majd a hallgató, milyen ütemezésben, mely osztályokban, felveszem a kapcsolatot a segítő pedagógusokkal. Dokumentáció előkészítése: a tanmeneteket, tanterveket, iskolai dokumentumokat előkészítem, biztosítom a hozzáférést. 

A beilleszkedés segítése – az első találkozás

Az iskolai környezet bemutatása: bemutatom az osztályok órarendjét, a szabályokat, szokásokat, helyi eljárásokat. Kapcsolatteremtés segítése: bemutatom a kollégáknak, tanulóknak, segítek az első interakciókban. Az oktatáshoz szükséges – tanulókkal kapcsolatos – információkat átadom, ez segít a differenciált óratervek elkészítésében. Szerepek tisztázása: közösen megbeszéljük a célokat, értékelési szempontokat. Elkészítjük közösen a mentori munkatervet.

Hospitálás, tervezés 

Óralátogatások biztosítása: lehetőséget adok arra, hogy megfigyelje a tanítási folyamatokat, a tanulókat, eszközhasználatot, tanmeneteket, SNI-dokumentumokat. Tervezetkészítés tanítása: segítem a vázlatok elkészítését, a tantervi célok, tanulási folyamat és differenciálás szempontjából. Reflexióra tanítás: megtanítom, hogyan tekintsen vissza saját tevékenységére, miben fejlődhet. Az önértékelés fejlesztése: támogatom, hogy önállóan is felismerje erősségeit és fejlődési lehetőségeit.

Tanítások

Első tanítások támogatása: segítem a mikrotanításokat, fokozatos önállóságra bátorítom a hallgatót. Teljes órák tartásának segítése: a vázlatokat előzetesen ellenőrzöm, megbeszéljük az órák előtt és után. Órák elemzése: közösen értékeljük a tanórát a megfigyelési szempontok alapján – módszertan, időgazdálkodás, tanulói aktivitás, célmegvalósítás...

Tanórán kívüli nevelőmunka

Bekapcsolódás az iskolai életbe: bemutatom, milyen egy szülői értekezlet, iskolai ünnepség, program, verseny. Igyekszem apró feladatokat adni, hogy aktívan vegyen részt, ne csak megfigyelőként. Kapcsolatépítés és közösségi élmények: segítek, hogy a hallgató ne csak tanítson, hanem az iskola életében is részt vegyen. Fejlesztő és differenciált pedagógia: bemutatom a tehetséggondozás és a korrepetálások, fejlesztések gyakorlatát.

Zárás, értékelés

Összegző értékelés készítése: megfigyeléseim (és a résztvevő pedagógusok észrevételei) alapján írásban értékelem a hallgató munkáját. Fejlődési lehetőségek: visszajelzést adok, miben erős, miben kell még fejlődnie.

Értékelő szempontjaim a gyakorlat végén

Az összefüggő szakmai gyakorlat végén egy komplex értékelést írok a hallgatókról. Az értékelésnél a következő kérdéseket igyekszem megválaszolni: 

Szakmai felkészültség

Milyen mélységben ismeri a hallgató a tananyagot? Tudja-e az előzetes ismereteket? Tudja-e a módszertant? Milyen mértékben készült fel előzetesen a tanóráira? Milyen mértékben tudta alkalmazni az adott évfolyamra szabott tantervi követelményeket? Ismeri-e a digitális elemeket? Tudja-e a munkaformákat? Ismeri-e a korosztály sajátosságait? Ismeri-e a motivációs eszközöket?

Tervezés, dokumentáció

Mennyire volt precíz a dokumentációk vezetésénél (óravázlat, reflexió)? Betartotta-e a formai követelményeket? Készített-e egyéni taneszközt, tanulói segédanyagot? Alkalmazta-e a differenciálást terveiben?

Tanórai munka

Milyen volt az óra hangulata? Sikerült-e megtanítania a tananyagot? Megvalósította-e a célokat? Sikerült-e alkalmazni a differenciálást a tanulók egyéni szükségleteihez igazodva? Milyen hatékonysággal tudta tartani az időkereteket? Milyen tanulásszervezési formákat alkalmazott, és ezek mennyire voltak célszerűek? Használja-e a szakszavakat? Hogyan ellenőrizte a tanulók munkáit? Hogyan és mikor értékelt?

Kommunikáció, kapcsolatteremtés

Hogyan alakította ki a kapcsolatot a tanulókkal? Milyen kommunikációs stílust alkalmazott a tanórán (pl. biztatás, humor, következetesség)? Milyen volt a kapcsolata a kollégákkal, mentorral, tantestülettel?

Tanulói aktivitás, motiváció

Mennyire sikerült bevonnia a tanulókat a közös munkába? Alkalmazott-e játékos vagy élményszerű elemeket a tanításban? Hogyan reagált a tanulói visszajelzésekre az óra során?

Reflexióképesség

Mennyire tudta elemezni saját óráit, miután visszajelzést kapott? Képes volt-e a kritikát építő módon befogadni és beépíteni a további munkájába? Milyen konkrét változásokat hajtott végre a visszajelzések hatására?

Nevelési kompetenciák

Milyen módon alakított ki nyugodt, biztonságos tanulási légkört? Képes volt-e kezelni fegyelmi vagy figyelemproblémákat? Észlelhető-e értékközvetítés a tanítási és tanórán kívüli viselkedésében?

Egyéni fejlődés a gyakorlat során

Milyen fejlődési ív látható a gyakorlat elejétől a végéig? Milyen mértékben vált önállóbbá a tanítási feladatokban? Hogyan változott a módszertani, szervezési vagy időkezelési gyakorlata? Mennyire elkötelezett a hivatás iránt?

Hogyan építik be ének-zene órákon a mesterprogramom feladatait a hallgatók?

A programom keretében ritmikai készséget fejlesztek alsó tagozaton. Egy osztállyal végzem felmenő rendszerben 1-4. osztályban ének-zene órákon, ezáltal valósítom meg a mesterfokozatomat. 

A “készségtárgyak” tanítása nem egyszerű, mert ezeken szeretnénk, ha oldott légkörben a tanulók kikapcsolódnának, felszabadulnának, jól éreznék magukat. Ehhez is kell olyan alapos felkészülés, mint a “főtantárgyakhoz”, viszont azonnali eredményt nem biztos, hogy tapasztalunk. Hosszú távú nyereségre számíthatunk, amihez rengeteg odafigyelés, türelem kell, de véleményem szerint idővel megtérül a befektetett energia, és ebből más tantárgyak esetében is profitálhatunk.

A tankönyv dalaihoz játékos ritmusfejlesztő interaktív feladatokat készítettem, amiket önállóan is tudnak gyakorolni, illetve ének-zene órákon is használjuk. A feladatok a tanulók képességeit követve nehezednek. Alkalmas egyéni, páros, csoportos feladatok megoldására, fejlesztem a többszólamúságot. A következő hangszereket használjuk: dob, fémháromszög, cintányér, nád.

A feladatokat a YouTube csatornámra töltöm fel, ez az alapja a weboldalamnak.

A hallgatók hospitálnak az ének-zene óráimon. Megismerkednek a weboldalam feladataival. Ők is szívesen alkalmazzák ezeket, mert véleményük szerint könnyebb a felkészülés, és a tanórákon is jó lehetőséget ad arra, hogy a tanulók figyelmét felkeltsék és változatos órát tartsanak játékos formában.

Mentorként nem csupán a tanítás gyakorlati oldalát szeretném átadni a hallgatóknak, hanem azt a belső elhivatottságot is, amellyel elköteleződtem a pedagóguspálya iránt. A ritmikai fejlesztésre épülő mesterprogramom nemcsak a tanulók zenei készségeit fejleszti, hanem lehetőséget ad a leendő pedagógusoknak arra is, hogy megtapasztalják: a kreatív, játékos, élményalapú tanítás valós alternatíva a mai iskolában.