Amikor a mese életre kel

A Vasmese könyvben és filmen – a tapasztalati tanulás és a művészettel nevelés találkozása. Szepesi Judit írása

Mi történik, amikor egy mese a legizgalmasabb pillanatban megszakad? A Vasmese című kísérleti dokumentumfilmben két gyermek kezd gondolkodni a folytatáson. Ehhez azonban tudásra is szükségük lesz: meg kell ismerniük az ősi vaskészítés titkát.

Szepesi JuditA film és a később megszületett mesekönyv együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódhat össze a történetalkotás, a tapasztalatszerzés és a közös tanulás.

Csodália, ahol mindenki tudása számít

Csodáliában békében élnek együtt emberek és állatok, amíg fel nem bukkan egy háromfejű sárkány. Elrejti az ország minden vasát és felperzseléssel fenyegeti a vidéket. Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró rendkívüli ereje is kevés a sárkány legyőzéséhez, Arany Jankónak pedig három vasnyílhegyre volna szüksége. Hogyan készülhet nyílhegy, ha még egy rozsdás szög sem maradt?

A kiutat Sziszelle királylány találékonysága mutatja meg. Hét nyelven beszél, a nyolcadikon pedig a madarakkal ért szót. Az őszapó bevonja az állatokat, egy méhecske pedig felkutatja a vaskészítés titkát. A szereplők különféle adottságai egymást egészítik ki: Sziszelle közvetít, a méhecske kitartóan kutat, mások erejüket és mesterségbeli tudásukat adják a közös vállalkozáshoz.

A tizenkét fejezetes mesekönyvben próbák, különös segítők és világraszóló lakodalom idézik a népmesék világát. Csáji László Koppány saját játékos történetet formál belőlük. A prózát mondókák, dalocskák és versek váltják; a váratlan helyzetek humora felolvasva is érvényesül. A Digitális Legendárium színes illusztrációi életre keltik Csodáliát. A vaskészítés Thiele Ádám metallurgiatörténész által lektorált részletei olykor lassítják a cselekményt, de érzékeltetik, mennyi munka és tudás rejlik egyetlen vasdarab elkészítésében.

Az utolsó fejezet lakodalmán emberek és állatok együtt ünnepelnek. A király pohárköszöntőjében Arany Jankó mellett Sziszelle, a madarak és a méhecske hozzájárulását is felidézi. A győzelem a különféle képességek találkozásából született. Az utószó az ember és a természet kapcsolatára is kiterjeszti ezt a gondolatot: a megoldást az együttműködésben találhatjuk meg.

Egy félbehagyott meséből két alkotás

A könyv és a film közös előzménye egy családi hagyomány. Csáji László Koppány öccsével, majd saját gyermekeivel képzeletbeli várakat és városokat épített. A „váras játékokban” mindenki alakíthatta a történetet: díszleteket készítettek, jeleneteket játszottak el, új szereplőket találtak ki.

Felnőttként ehhez történelmi érdeklődés társult. Sudár Balázs történésszel a honfoglalás kori művészet és a mindennapi élet összefüggéseit vizsgálta; innen jutottak el az ősi vasművesség kérdéséhez. A film forgatókönyve kijelölte a felfedezés állomásait, de teret hagyott a gyerekeknek. A forgatáshoz készített, mintegy tizenöt oldalas mesekönyv szándékosan félbeszakadt: a folytatás az ő ötleteikre várt.

A közös játék nyomot hagyott a későbbi könyvön is. A szerző utószavából tudjuk, hogy az eredetileg udvari vitézekként szereplő Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró a gyerekek javaslatára Sziszelle testvérei lettek. A forgatás után a Digitális Legendárium felkérésére született meg a mesekönyv, amelynek kéziratát fiatalok és családok is olvasták, visszajelzéseikkel segítve az átdolgozást. A két mű tehát nem egy kész történet egyszerű megismétlése: ugyanannak a nyitott alkotófolyamatnak más-más eredménye.

Részlet a mesekönyvből

Vasércből nyílhegy, élményből történet

Komporday Tamás kísérleti dokumentumfilmjében két testvér, Bódis Piroska Teréz és Bódis Norbert Márton – Pipi és Bebe – először egy régi tárgyakkal megtöltött ládát vizsgál. Találgatnak, kérdeznek, megpróbálják kitalálni, mire szolgáltak az ismeretlen eszközök. A kíváncsiság hamarosan útra indítja őket az észak-magyarországi Bátor faluba, ahol Thiele Ádám a kísérleti régészet segítségével mutatja meg a korai vaselőállítás menetét.

A gyerekek vasércet keresnek, szénégető boksa építésében segítenek, agyagból fúvókát formálnak, figyelik a kohót és az izzó vasbuca megmunkálását. A műveletek időigényesek; a várakozást újabb kérdések, kisebb próbálkozások és a siker öröme szakítja meg. Thiele Ádám elmagyarázza, mi miért történik, a gyerekek pedig személyesen is kapcsolódnak a munkához. Mire elkészülnek a vas nyílhegyek, közelebb kerülnek annak megértéséhez, mennyi lelemény és egymásra épülő munka rejlik mögöttük.

Közben a felolvasott mese a legkritikusabb ponton megszakad. Csodália lakóinak továbbra is segítségre van szükségük, ezért a gyerekek bábokkal kezdik eljátszani a lehetséges folytatást. A megismert technológia új szerepet kap a képzeletbeli világban: az elkészült nyílhegy immár a sárkány legyőzésének eszköze. A közösen alakított történet végül animációban is megelevenedik. 

A dokumentumfilmes jelenetek, a játék és az animáció váltakozásában a tapasztalat belép a mesébe, a mese pedig újabb kérdésekre ösztönöz. A film a kész válaszok helyett a megismerés folyamatát állítja előtérbe.

Amikor a tapasztalatból alkotás lesz

Pedagógiai szempontból éppen ez a Vasmese legérdekesebb mozzanata. A történet először kérdést teremt: honnan lesz vas, ha az országban egyetlen darab sincs? A válasz keresése valóságos tevékenységhez vezet. A gyerekek megfigyelnek, kipróbálnak, olykor kivárnak egy munkafolyamatot, majd a megszerzett ismeretet a bábozás és a történetmesélés segítségével újraértelmezik. A tudásnak egyszerre van gyakorlati célja és helye a képzeletükben.

Itt ér össze a tapasztalati tanulás és a művészettel nevelés. A kétkezi munka során szerzett élmény művészi formát kap, a mese pedig keretet ad annak, amit a gyerekek megértenek. A bábozásban dönthetnek egy szereplő sorsáról, kipróbálhatnak többféle megoldást, egyeztethetnek egymással. A felnőtt szakértő tudása mindeközben nélkülözhetetlen, de a történet alakításában a gyermekek ötletei is valódi súlyt kapnak. A film és a könyv ilyen értelemben a részvételre épülő tanulás lehetőségét villantja fel.

Az iskolai nevelés számára is tanulságos, hogy a tanulásnak lehet saját története. Egy jól megválasztott kérdésből megfigyelés, kísérlet vagy alkotómunka indulhat, amelyhez a tanulók később visszatérhetnek egy mesében, rajzban, dramatikus játékban. A pedagógus segíthet összekapcsolni a tapasztalatot az értelmezéssel: mi történt, miért úgy történt, és hogyan lehetne másként? A Vasmese önmagában természetesen nem hatásvizsgálat, így a készségek fejlődéséről nem vonhatunk le bizonyító erejű következtetést. Arra viszont érzékletes példát ad, miként válhat a tanuló a közös gondolkodás és az alkotás résztvevőjévé.

A könyv utolsó fejezetében Csodália lakói egymás tudására és bátorságára támaszkodva ünnepelnek. A film készítése során hasonlóképpen találkozik a kutató, a mesterségét ismerő szakember, a filmes alkotók és a gyermekek munkája. A mese üzenete ezért a létrejöttének történetében is visszhangzik: az együttműködés nemcsak a sárkány legyőzéséhez kell, hanem ahhoz is, hogy egy felfedezésből közös tudás és maradandó élmény születhessen.

A bemutatott művek adatai

Könyv: Csáji László Koppány: Vasmese. Digitális Legendárium Kft., 2026. Szerkesztő: Kleinheincz Csilla; művészeti vezető: Hajnal Ödön; vezető illusztrátorok: Bánsághi Márk és Kálazi Anna; illusztrátorok: Czompoly Milán és Keizer Attila; szakmai lektor: Thiele Ádám. ISBN 978-963-7223-65-5.

Film: Vasmese. Magyar kísérleti dokumentumfilm, 2026, kb. 40 perc. Rendező: Komporday Tamás; forgatókönyvíró: Csáji László Koppány; dramaturg: Cziglényi Boglárka; vezető operatőr: Pásztor Péter; vágó: Timár Mátyás; animációs vezető: Hajnal Ödön; zene: Fehér Zsombor. Gyártás: Artikon Filmstúdió és MMA MMKI. Szereplők: Thiele Ádám, Bódis Norbert Márton, Bódis Piroska Teréz, Komporday Réka, Bódis Pál, Jankovics Bernadett, Komporday András, Thiele Anna és Hajnal Ödön. Bemutató: Uránia Nemzeti Filmszínház, 2026. január 22.

A szerzőről: