Kojanitz László: A történelmi kulcsfogalmak

Albert Wolff: Clio, 1876, Berlin. Forrás: Wikimedia Commons

A történelmi kulcsfogalmak tanítása – Okok és következmények

A miért típusú kérdésekre adott magyarázatok megértése szempontjából fontos, hogy a tanulók érzékelni tudják, mennyire komplex problémát jelent a történelmi okok feltárása.

Bevezetés

Kojanitz LászlóA történelmi kulcsfogalmak (pl. történelmi források, változás és folyamatosság, okok és következmények, interpretáció) által megjelenített értelmező tudás szerepe alapvető fontosságú a történelemtanulásban. A diákok történelemszemléletének fejlődése és érettsége leginkább azon mérhető le, hogy mit értenek történelmi változásokon, történelmi okokon, hogyan képesek kezelni az egymástól eltérő interpretációkból fakadó ellentmondásokat.

Fontos, hogy a tanárok a kulcsfogalmakkal összefüggő tudásra ne úgy tekintsenek, mint ami magától is kialakul a történelemtanulás közben. Egyre több bizonyítéka van ugyanis annak, hogy ez éppen fordítva van. Az értelmező jellegű történelmi tudás kialakítása és tudatos fejlesztése teremti meg a feltételét a konkrét eseményekre vonatkozó ismeretek értelmes tanulásának is. Ha a tanulónak pontos és árnyalt elképzelése van például arról, hogy mit jelent az, amikor történelmi okokról vagy változásokról beszélünk, egészen más minőségben tud gondolkodni, beszélni és vitatkozni akármilyen történelmi témáról is legyen szó.

A kulcsfogalmakhoz kapcsolódó tudás kialakítása a történelemtanulás egészén átívelő folyamat, amely mindvégig szorosan összekapcsolódik az egyes események és korszakok megismerésével. Ezért ezen a téren is tervszerű, következetes munkára van szükség. A tanárnak hosszú távon kell gondolkodnia. Tudnia kell, honnan hová akarja eljuttatni a diákokat, és ismernie kell a köztes állomásokat is. A tanulók aktuális szintjéhez igazodva azt is tudnia kell, mikor, milyen feladatokat érdemes adnia a kulcsfogalmakhoz kapcsolódó tudás fejlesztéséhez.

Ehhez a tervező munkához szeretnék néhány ötletet adni az okok és következmények példájára koncentrálva. Azért választottam ezt a történelmi kulcsfogalmat, mert ez kaphatja a legnagyobb szerepet az iskolai történelemtanításban. 

Mit akarunk az okok és következmények kapcsán megtanítani?

A feladat megtervezésének kezdetekor hasznos átgondolnunk, mi is az az általánosítható érvényű tudás a történelmi okokkal és következményekkel összefüggésben, amit fontos lenne a diákjainknak is elsajátítania. Érdemes ezt mindjárt a tanulók számára is érthető állításokká formálni. Például így.

  • A legtöbbször ugyanannak az eseménynek vagy változásnak több oka is van.
  • Az okok és a következmények nem egyforma fontosságúak. Az okok és a következmények fontossági szempont szerint sorrendbe állíthatók.

A következő lépés, hogy az egyes ismeretelemeket egy előzetes fejlesztési sorrá rendezzük össze. Már egy ilyen vázlatos terv elkészítése közben is felfigyelhetünk egy sor megoldandó problémára. Mit kell először megérteniük a tanulóknak a történelmi okokkal kapcsolatban? Miként lehet megfelelő példákat és feladatokat adni a számukra ahhoz, hogy saját maguk is képesek legyenek e következtetéseket megfogalmazni? Miként lehet az egyszerűbb gondolatoktól az összetettebbek felé haladni? A történelmi okok értelmezési szempontjai közül melyeket érdemes a tanulmányok későbbi vagy befejező szakaszára halasztani?

A listánkat valódi fejlesztési tervvé alakíthatjuk azzal, ha évfolyamok szerint is tagoljuk. Mondjuk így.



5-6.

A miért kérdésre adott válaszok az okok.

Az okok az események előtt történnek; a következmények az események után jönnek.

A legtöbbször ugyanannak az eseménynek vagy változásnak több oka is van.

Egyes eseményeknek és változásoknak nagyon komoly következményei lehetnek, még akkor is, ha azokra előzetesen senki sem számított.

Az okok ás a következmények nem egyforma fontosságúak. Az okok és a következmények fontossági szempont szerint sorrendbe állíthatók.

7-8.

Amikor egy „miért” típusú kérdésre keresünk választ, nem „dolgokat”, hanem ok-okozati kapcsolatokat keresünk különféle események, változások, emberi tulajdonságok, motívumok, döntések és cselekedetek között.

Az ok-okozati összefüggések feltárása és értelmezése rendkívül fontos szerepet játszik a történelmi események megértésében és bemutatásában.

Egy történelmi esemény megmagyarázása során érdemes mindig választ keresni a következő kérdésekre. Miért történt meg? Miért éppen akkor történt meg? Mik voltak a legfontosabb okai annak, hogy megtörtént?

Az okok és a következmények különféle szempontok szerint csoportosíthatók.

A különféle okok együtt fejtik ki a hatásukat.

Az események bekövetkeztének vannak közvetett és közvetlen okai, ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a dolgok bekövetkeztének mindig vannak közvetett feltételei és vannak közvetlen kiváltó okai.

A közvetett okok között vannak olyanok, amelyek nélkül az esemény nem következett volna be, de amelyek önmagukban még nem lehettek volna elegek ahhoz, hogy az esemény valóban bekövetkezzen.

Kiváltó okoknak azt szoktuk nevezni, amelyek nélkül egészen biztosan nem történtek volna meg az események.

A többféle kiváltó ok közül általában van egy olyan, ami a végső lökést adja.

Az emberek gyakran vitáznak a kiváltó okokról.

9-10.

Az okok általában nem egyedi, egymástól elszigetelt dolgok, ezért egy esemény bekövetkeztének magyarázatául nem célravezető csak egyetlen végső okot keresni.

Ritka az az eset, amikor az egyes okok egymást követő sorrendben, ok-okozati láncreakcióként váltanak ki valamilyen eseményt vagy változást. Az események bekövetkeztét előidéző okok általában kölcsönösen összefüggnek egymással.

Az okok közötti összefüggések vizsgálata segít annak a megállapításában, hogy mely tényezők játszották a legfontosabb szerepet az események bekövetkeztében.

Az okok mérlegelésekor azt kell figyelembe venni, hogy mely tényezők szerepe volt a legfontosabb.

11-12.

Minden történet más történetekkel kölcsönhatásban zajlott le. E kapcsolatrendszer feltárása nélkül semmilyen történet nem érthető meg.

Az okok és a következmények között is sokféle további ok-okozati viszony állítható fel.

Ugyanazzal a történelmi eseménnyel kapcsolatban az okok és a következmények kiválasztása és logikai összerendezése között jelentős különbségek lehetnek.

Az okozati összefüggések feltárása közötti különbségek miatt lényeges eltérések lehetnek ugyanazon történelmi esemény bemutatása, értelmezése és értékelése között.

Amikor egy esemény bekövetkeztének az okait kutatjuk, nemcsak azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy miért következett be az az esemény, hanem azt is, hogy miért nem valami más történt helyette.

Az okok és következményekkel kapcsolatos kérdések vizsgálata több részből álló tevékenység: a figyelmet érdemlő tényezők azonosítása; a tényezők közötti ok-okozati összefüggések megállapítása; a legfontosabb tényezők kiválasztása; az okokra vonatkozó következtetések összevetése a rendelkezésre álló bizonyítékokkal; az okokra és következményekre vonatkozó magyarázatok értelmezése úgy is, mint egy történelmi interpretáció.

A múlt interpretációjában fontos szerepet játszhatnak az ún. történelmi magyarázó elvek.

A történelmi magyarázó elvek sokfélék lehetnek. Az a közös bennük, hogy az események magyarázata szempontjából kiemelkedően fontos szerepet tulajdonítanak egy bizonyos tényezőnek: pl. földrajzi környezet, „nagy személyiség”, tulajdonviszonyok alakulása, történelmi tapasztalat, az embereket körülvevő civilizáció.

Ez a terv folyamatosan alakulhat, fejlődhet. Az idők során bővíthetjük, pontosabbá és árnyaltabbá tehetjük a benne szereplő elemeket. A gyakorlati tapasztalatok alapján pedig módosíthatjuk abból a szempontból is, hogy mit, mikor és milyen sorrendben érdemes beemelnünk a tanulás folyamatába. 

Mit jelent a kulcsfogalmakhoz készített fejlesztési terv végrehajtása?

Szeretnék két olyan dologra kitérni, ami csak a fenti fejlesztési tervet látva esetleg félreérthető. Szó sincs arról, hogy a fejlesztési tervben olvasható állításokat kellene megtanítani a diákjainknak, amit aztán szó szerint kikérdezünk tőlük. Nem ez a cél, és nem is ez jelenti a kulcsfogalmakkal összefüggő feladat megvalósítását. Ezek az ismeretek önmagukban, elszakítva a történelemtanulás konkrét tartalmaitól értelmetlenek és haszontalanok. Ugyanakkor ezeknek az értelmezést segítő gondolatoknak a megfogalmazódása révén tudjuk a magunk és diákjaink számára is megfoghatóvá tenni, hogy az újabb és újabb történelmi események feldolgozása nyomán miként válik egyre árnyaltabbá a történelmi okokról alkotott fogalmuk, és miként válik egyre kifinomultabbá az a szempontrendszer, amivel a történelmi események közötti ok-okozati összefüggéseket vizsgálni tudják.

Arról sincsen szó, hogy ehhez a fejlesztési tervhez a napi gyakorlatban görcsösen ragaszkodnunk kellene. Ha egy történelmi téma lehetőséget ad rá, vagy a tanórai szituáció úgy hozza, nyugodtan foglalkozhatunk olyan kérdésekkel is, kitérhetünk olyan vonatkozásokra is, amelyek a tervünkben magasabb évfolyamon szerepelnek. Ez az előzetes terv ilyen értelemben nem kell, hogy korlátozzon minket. A tervünk ugyanis elsősorban arra hívja fel a figyelmünket, mi az a minőségi szint, amit az adott évfolyamon már mindenképpen el kéne érnünk. Ez az egyre bővülő terv arra emlékeztet minket, hogy a kulcsfogalmak fejlesztésében is mindig haladnunk kell előre. Olyan kérdéseket és feladatokat kell adunk a tanulóknak, amelyek segítségével egyre újabb dolgokra figyelhetnek fel, újabb összefüggéseket érthetnek meg, és így magasabb szintre léphetnek az okokra vonatkozó következtetéseik és magyarázataik elkészítése terén is.

Hogyan tudjuk összehangolni a kulcsfogalmak fejlesztését a tartalmi ismeretek megtanításával?

Ez a legizgalmasabb része a feladatnak. Ehhez is érdemes egy előzetes tervet készítenünk. Ebben már annak is szerepelnie kell, hogy mikor, melyik témához kapcsolódóan, milyen tanári segítségadás mellett, milyen feladatokkal gyakoroltatjuk a történelmi okok keresésének különböző vonatkozásait.




évfolyam

5.

6.

témakör

A magyar őstörténet

A magyar középkor

téma

Honfoglalás

A tatárjárás

a kulcsfogalomhoz tartozó ismeret

Amikor egy „miért” típusú kérdésre keresünk választ, ok-okozati kapcsolatokat keresünk különféle események, változások, emberi döntések és cselekedetek között.
A legtöbbször ugyanannak az eseménynek vagy változásnak több oka is van.

Az okok nem egyforma fontosságúak. Az okok fontossági sorrendbe állíthatók.

fejlesztési cél

Egy történelmi esemény okainak azonosítása.

A lehetséges történelmi okok sorrendbe állítása aszerint, hogy melyik játszotta a legfontosabb szerepet az események bekövetkeztében.

kutatási kérdés

Miért költöztek át a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe?

Miért nem sikerült megvédeni az országot a tatároktól 1241-ben?

a tanulók munkájának segítése

Egy ok-okozati vázlat bemutatása valamelyik korábban tanul eseményről mintaként.

A tatárjárással kapcsolatos ismeretek átismétlése kérdések segítségével.

források

tankönyvi szöveg, ismeretterjesztő szöveg

előzetes tudás

feladatok, tevékenységek

A honfoglalást bemutató szöveg elolvasása.
Térképvázlat készítése a honfoglalást megelőző eseményekről az olvasottak alapján.
Az okokra vonatkozó információk kiemelése a szövegben.
Az okok vázlatpontokba szedése.

Csoportmunka
A csoportok egymással versenyezve fogalmazzanak meg minél több olyan eseményt, körülményt vagy döntést, amely a vereséghez vezető oknak tekinthető.
Egy-egy tanuló IV. Bélaként mondja el, miért nem tudta megvédeni az országot a tatároktól. Emelje ki, hogy mi volt szerinte a legnagyobb probléma! (A felkészülés során a csoport tagjai vitassák meg, IV Béla miről beszéljen, és ezek közül mit emeljen ki a legfontosabb okként.)

a tanulók által készített produktum

térképvázlat
ok-okozati vázlat

diákok által bemutatott szerepjáték

A napi tervező munkához már az is hasznos lehet, ha legalább arról van egy előzetes tervünk, hogy melyik témát akarjuk felhasználni a történelmi okok különböző vonatkozásainak bemutatásához.




évfolyam

7.

8.

témakör

A polgárosodás és a modernizáció kora Magyarországon

A kétpólusú világ

téma

Út a kiegyezéshez

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

a kulcsfogalomhoz tartozó ismeret

Az okok és a következmények különféle szempontok szerint csoportosíthatók: rövid és hosszú távú következmények; gazdasági, társadalmi, politikai okok; belső és külső okok.

A különféle okok együtt fejtik ki a hatásukat.

kutatási kérdés

Miért akart a császári udvar megegyezésre jutni a magyarokkal 1867-ben?

1956. október 23-án a békés tüntetés miért vált fegyveres felkeléssé?

 




évfolyam

9.

10.

témakör

Az ókori Róma

A világ és Európa a kora újkorban

téma

A Római Birodalom szétesése

Földrajzi felfedezések

a kulcsfogalomhoz tartozó ismeret

Az események bekövetkeztének vannak közvetett és közvetlen okai. A közvetett okok, amelyek nélkül az esemény nem történt volna meg, de amelyek önmagukban még nem vezettek volna az esemény bekövetkeztéhez. Közvetlen okoknak azt szoktuk nevezni, amelyek viszont közvetlen kiváltó okai voltak az eseménynek. Az emberek a kiváltó okokról. gyakran vitáznak.

Ritka az az eset, amikor az egyes okok egymást követő sorrendben, ok-okozati láncreakcióként váltanak ki valamilyen eseményt vagy változást. Az események bekövetkeztét előidéző okok általában kölcsönösen összefüggnek egymással.

kutatási kérdés

Mi okozta a Nyugat-római Birodalom bukását?

Miért az európai államok váltak meghatározó nagyhatalmakká a XVI-XVII. században?

 




évfolyam

11.

12.

témakör

A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

téma

A német egység kialakulása

A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa.

a kulcsfogalomhoz tartozó ismeret

Amikor egy esemény bekövetkeztének az okait kutatjuk, nemcsak azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy miért következett be az az esemény, hanem azt is, hogy miért nem valami más történt helyette.

Az okok és következményekkel kapcsolatos kérdések vizsgálata több részből álló tevékenység: a figyelmet érdemlő tényezők azonosítása; a tényezők közötti ok-okozati összefüggések megállapítása; a legfontosabb tényezők kiválasztása; az okokra vonatkozó következtetések összevetése a rendelkezésre álló bizonyítékokkal; az okokra és következményekre vonatkozó magyarázatok értelmezése úgy is, mint egy történelmi interpretáció.

kutatási kérdés

Miért nem a "nagynémet egység" koncepciója vált valóra?

A nyugati hatalmak vagy a Szovjetunió volt-e inkább felelős a hidegháborús helyzet kialakulásáért?

A történelmi kulcsfogalmak segítségével történő gondolkodás fejlesztése rendkívül összetett feladat. A folyamat megtervezése ezért nagyon lényeges feltétele az eredményes tanári munkának. Ugyanakkor ez még csak az első lépés a feladat megvalósítása terén.

Milyen megoldásokkal segíthetjük a tanulók fejlődését?

A gondolkodásfejlesztésre ösztönözhetünk már pusztán azzal is, ha példákat mutatunk be arról, hogy az okozati összefüggések vizsgálata ugyanannál az eseménynél is többféle körülményre irányulhat (pl. idő, hely, szereplők).

  • Miért tört ki az 1956-os magyar forradalom?
  • Miért 1956-ban tört ki forradalom Magyarországon?
  • Miért Magyarországon robbant ki forradalom 1956-ban?
  • Miért vált fegyveres felkeléssé a magyar forradalom?

A történelmi okokról és következményekről gondolkodva ajánlatos mindig felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy az okok és a következmények általunk megállapított összefüggések, és nem maguk ezek az események vagy tényezők. Érdemes erre a problémára többször is kitérni, mert magunk is adunk olyan feladatokat, amelyek megerősíthetik azt a tévképzetet, hogy az okok dolgok és nem viszonyok. Pl. Sorold fel az ipari forradalom okait! Állítsd fontossági sorrendbe az okokat! Segíthetünk ezen azzal, ha rögtön összefüggésvázlattá alakítjuk át az így elkészített listákat. Így könnyen beláthatóvá tehetjük, hogy az ok-okozati viszonyokat nem a vázlat elemei, hanem a közéjük berajzolt nyilak fejezik ki igazán. Az is magától értetődővé válik ezáltal, hogy ugyanaz az esemény vagy tényező egyszerre sokféle ok-okozati összefüggésbe hozható, ezért bizonyos esetekben okként, más összefüggésekben pedig következményként értelmezhető, és hogy az okok és következmények a valóságban nem láncszerűen követik egymást, hanem e kapcsolatok leginkább bonyolult hálóként ábrázolhatók.

A történelmi okokkal kapcsolatban azt is meg kell értetnünk a tanulóinkkal, hogy az egymást követő események még nem biztos, hogy okozati összefüggésbe is hozhatók egymással. Hasznos feladat lehet, ha egy krónikaszerűen összerendezett eseménylistából nekik kell kiválasztaniuk azokat, amelyek valóban összefüggésbe hozhatók egy későbbi eseménnyel vagy változással. Eközben persze azt is megtapasztalják, hogy az események időbeli sorrendjének pontos ismerete az okozati összefüggésekre vonatkozó helyes következtetéseknek is fontos feltétele.

A történelmi események alakulásában nagy szerepe van az emberi döntéseknek is. E tényező vizsgálatakor a tanulóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a szándékok és a következmények gyakran nem esnek egybe. Ezért az elemzés során bizonyos esetekben érdemes megkülönböztetni, hogy melyek azok az okozati összefüggések, amelyeket a szereplők akarata határozott meg, és melyek azok, amelyek a szereplők akaratától függetlenül alakították az eseményeket.

Az okozati összefüggések feldolgozás során négy egymásra épülő feladatot érdemes elvégeztetni a tanulókkal:

  • az eseményben vagy változásban szerepet játszó különböző tényezők azonosítása;
  • okozati összefüggések keresése és megfogalmazása a tényezők között;
  • a legfontosabb okozati összefüggések kiválasztása és értékelése;
  • az okozati összefüggésekre vonatkozó érvek és magyarázatok értelmezése a vizsgált események egésze szempontjából. 

Vegyük az első világháború példáját! A téma lezárásakor érdemes feltenni a tanulóknak azt a kérdést, hogy miért az antant hatalmak kerültek ki győztesen a több évig tartó küzdelemből. Igyekezzünk úgy irányítani a munkájukat, hogy a megfelelő válasz keresése közben mind a négy előbb említett feladatot elvégezzék. Vegyék először számba, hogy mi minden játszhatott szerepet a háborús győzelemben vagy vereségben. Ehhez csoportmunkában összegyűjtethetjük velük, hogy mi volt a két szemben álló katonai szövetség ereje és gyengéje. Kérhetjük tőlük azt is, hogy próbálják meg a lehetséges tényezőket külső és belső okok szerint összegyűjteni. A végső válasz szempontjából az is hasznos előkészítést jelenthet, ha azt próbálják eldönteni, hogy mik a világháború fordulópontjai. Előzetesen megvitathatják azt is, hogy általában mit érdemes vizsgálni a háborús erőviszonyok megítélésekor, és e tekintetben az első világháború milyen újdonságokat hozott. 

Miután valamilyen módon összegyűjtötték az eredeti kérdés szempontjából releváns tényezőket és eseményeket, megkezdődhet ezek ok-okozati összefüggésekbe rendezése. Ez történhet úgy is, hogy kiválasztunk egy fontosnak tekinthető kiinduló tényezőt, például a központi hatalmak területi elhelyezkedését, és arra kérjük a tanulókat, hogy ebből kiindulva készítsenek olyan több elemből és elágazásból álló összefüggésvázlatot, amely a központi hatalmak vereségéig vezet. Egy másik megközelítési jelent, ha a fordulópontokként kiválasztott események vagy a központi hatalmak „gyengéi” jelentik a készülő összefüggésvázlat alapelemeit.

Ilyen előzmények után már megvan a remény arra, hogy az antant győzelmére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban a tanulók nem elégszenek meg az egyszerű válaszokkal, hanem többféle szempontot is mérlegelve fogalmazzák meg a maguk magyarázatát, és ami ugyanilyen fontos, képesek lesznek érdemi vitában összehasonlítani a válaszaikat.

A Németország vereségéhez vezető okok kapcsán érdemes lehet kitérni a „hátba döfés” legendájára is, miszerint a hátország elárulta, hátba szúrta a hadsereget, és ez volt az oka a német vereségnek. Ez ugyanis remek például szolgálhat annak bemutatására, amikor az okok magyarázata nem a valóság megértését, hanem egy politikai célú történelmi interpretáció megalapozását szolgálja. 

A miért típusú kérdésekre adott magyarázatok megértése szempontjából fontos, hogy a tanulók érzékelni tudják, mennyire komplex problémát jelent a történelmi okok feltárása. Minél árnyaltabb elképzelésük van erről, annál többet érthetnek meg a magyarázatokból, és annál tartalmasabb válaszokat lesznek képesek maguk is megfogalmazni. Ehhez fokozatosan kell rávezetni őket arra, hogy az okozati összefüggéseket nagyon különféle szempontból vizsgálhatják.

Az első lépést az jelenti, hogy képesek legyenek az okok tartalmi megkülönböztetésére: pl. politikai okok, gazdasági okok, társadalmi okok. A másik alapvető dolog az okozati összefüggések időbeliségének érzékelése: pl. rövid távú és hosszú távú következmények. Ezek után a diákoknak azt is meg kell tanulniuk, hogy az okokat az eseményekben játszott szerepük alapján is megkülönböztetjük egymástól: pl. előfeltételek, kedvező vagy kedvezőtlen körülmények, befolyásoló tényezők, alakító tényezők, katalizátorok, közvetett okok, közvetlen okok, kiváltó okok, meghatározó szerepet játszó okok, végső okok. E kategóriák gyakoroltatásával jelentős mértékben fejleszthetjük a tanulói válaszok tartalmi és nyelvi színvonalát is.

Külön is foglalkozni kell azoknak az okoknak a kérdésével, amelyek a személyes érzelmek és döntések szerepének mértékére utalnak: pl. objektív körülmények, szubjektív körülmények, külső hatások, belső indítékok, érzelmi okok, személyes motívumok. A legtöbbször ugyanis az ilyen tartalmú történelmi magyarázatok jelentik a múltról szóló rekonstrukciók legérdekesebb, de egyben legvitathatóbb részét is. Ennek kapcsán lehet bevezetni a történelmi empátia fogalmát is, amelynek megértése már viszonylag érett történelemszemléletet igényel. Hiszen a hajdan élt emberek gondolkodásának rekonstruálásához a politikai, gazdasági és társadalmi viszonyokon kívül ismerni kell a kor kultúráját, értékrendjét és szokásait is. Miközben tudatában kell lennünk annak is, hogy mennyire félrevezető lehet, ha a saját korunk gondolkodásmódját vetítjük rá a régebbi korokra. A személyes motívumok keresése közben megtapasztalhatják a diákok azt is, hogy a politikai dokumentumok helyett ilyenkor a levelek, naplók és egyéb személyes feljegyzések jelentik a legértékesebb forrásokat. 

Sokféle előnnyel jár, ha külön-külön is megtervezzük az egyes történelmi kulcsfogalmakkal összefüggő munkát, és a feldolgozás során külön-külön is foglalkozunk ezek helyes értelmezésével, illetve az ezekkel kapcsolatos téves tanulói képzetek korrigálásával. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek az ismeretek is csak egymással összefüggésben alkotnak helyes értelmezési keretet. Az okok és következmények vizsgálata mindig szorosan összefügg a történelmi változásokkal. A történelmi interpretációkban pedig jelentős szerepet kap az események alakulásában közrejátszó tényezők vizsgálata, az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó magyarázatok keresése.

A szerzőről: 

Hozzászólások

Fóti Péter képe

Egy kis adalék a témához:
 
 
http://www.demokratikusneveles.hu/index.php/cikkek/35-j-t-gatto/93-gatto-tanulsagos-tortenet
Mai mércével hihetetlenül emelt szintűnek tűnhet az a harmadikosoknak tartott óra, ám ha tekintetbe vesszük, hogy akkoriban éppen egy világméretű háború állt a figyelem középpontjában, akkor már nem olyan érthetetlen, hogy Michael testvér a második világháborúba torkolló első világháború kirobbanásának okait jött megvitatni. Röviden bemutatta a harcoló feleket, a kulturális és történelmi jellegzetességeiket, aztán a táblán fölvázolta a viszály okait.
– Van valaki, aki a táblának hátat fordítva ismertetné velünk az első világháború okait?
– Majd én, Michael testvér – mondtam, aztán ismertettem az okokat.
– Miért azt mondta el, amit mondott?
– Azért, mert ezt írta a táblára.
– Helyesnek találja a magyarázatomat?
– Igen, uram. – Arra számítottam, mindjárt megdicsér, ahogyan a tanárunk szokott.
– Akkor maga egy szamár, Gatto úr. Hazudtam magának. Egyáltalán nem ezek az okok. – Olyan volt, mintha átment volna rajtam egy úthenger. Úgy éreztem, belém vágott valami, és képtelen voltam beszélni. Soha még csak hasonló sem történt velem.