Harc Szigetvárért

A képen a szerző munka közben

Egy drámajátékos feladat ismertetése. Albrecht Zsófia írása

...számítottam arra, hogy kreatívabban kell majd megközelítenem a tananyagból kijelölt korszakot, ezért az órák szerkezetébe több vizuális kiegészítést építettem be...

Magyar szakos tanítási gyakorlatomat a Toldy Ferenc Gimnáziumban végeztem 2009-ben, ahol lehetőségem nyílt nemcsak magyar nyelv és irodalom, de retorika- és drámaórák hospitálására, megtartására is Eck Júlia magyar nyelv és irodalom, valamint drámatanár mellett. Minden tanóra előtt óravázlat készült, melyet előzetesen Júlia áttekintett, és ha szükség volt rá, javaslatot tett a módosításra.  

A magyar irodalom órák megtartására 10. évfolyamon került sor (34 fő), témánk a barokk irodalom, azon belül is Zrínyi Miklós (szöveg: Szigeti veszedelem) és Mikes Kelemen (szöveg: Törökországi levelek) munkássága volt. A 17-18. századi szövegek olykor igen bonyolult jelképrendszere, a nyelvezet sajátságos volta időt és (néha) kellő lelkesedést igényel még az egyetemi hallgatóktól is, így számítottam arra, hogy kreatívabban kell majd megközelítenem a tananyagból kijelölt korszakot, ezért az órák szerkezetébe több vizuális kiegészítést építettem be, illetve egy drámapedagógiai gyakorlatra került sor, amelyet úgy választottunk ki, hogy egy pályakezdő tanár számára is jól instruálható legyen (az osztály tanulói hozzá voltak szokva, hogy a drámajátékok jelen vannak a mindennapjaikban, ugyanis emelt számban volt drámaórájuk).

Az órákon térképeket, Zrínyi Miklós munkájának fakszimile, azaz hasonmás kiadását és különböző képzőművészeti alkotásokat – többek között Madarász Viktor Kuruc és labanc (1855), Madarász Viktor Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben (1864) című festményeit, egy metszetet Zrínyi Miklós haláláról – használtam fel a szövegek kiegészítéseként.

Az első téma (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem) bevezetéseként felelevenítettük a 17. századi Magyarország történelmi helyzetét, a fakszimile kiadás kapcsán a magyar nyomdászattörténet főbb szereplőit és emlékeit, valamint megbeszéltük a kötet címlapján látható metszet jelentésrétegeit.

A mozgásos gyakorlatot a szövegfeldolgozás szakaszában használtam fel. A választott gyakorlat a bevezető játékok egyik egyszerűbb, sokszor használt formája, a szoborjáték (állókép) volt. A technika kiválasztásánál a következő szempontokat vettem figyelembe:

  • a gyakorlat segítse elő a szövegértést;
  • csoportos játék legyen;
  • legyen egyszerűen instruálható;
  • mozgásos feladat legyen.

Az alkalmazás menetében követtem Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyvében ajánlott lépéseket:

  1. a feladat igényelte csoportok kialakítása,
  2. a feladat ismertetése,
  3. a felkészülésre szánt idő megadása,
  4. bemutatás,
  5. közös megbeszélés.

Az osztályt egy másik feladat kapcsán már korábban öt csoportra osztottam, ez a csoportbeosztás maradt az állóképeknél is. A feladat szöveges alapját a Szigeti veszedelem olvasott énekei, a szöveggyűjteményben közölt részletek adták: minden csoport kapott egy éneket, amelyből egy tételmondatot kellett kiválasztaniuk. A tételmondatra kellett egy állóképet kitalálniuk, majd bemutatniuk. A felkészülésre a csoportok 15 percet kaptak. Az öt állókép bemutatása után megbeszéltük, hogy miért az adott mondatot választották, illetve magát az állóképeket is. Ezzel a játékos feladattal zártuk a Szigeti veszedelmet feldolgozó tanórákat.

A Szigeti veszedelem, a Zrínyi- és Mikes Kelemen-életmű feldolgozásához használható egyik legátfogóbb tanári útmutató a Szövegértés-szövegalkotás című kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagnak a 11. évfolyam tananyagához készült 4. kötete (A barokk irodalom Magyarországon). Az útmutató hangsúlyosan szövegközpontú, az olvasás-értelmezés-szövegalkotás hármasság jól megfigyelhető. A leggyakrabban használt munkaformák a frontális, egyéni, páros és csoportmunka. A feladatok között nincsen mozgásos gyakorlat, képző- és filmművészeti alkotásokat hoz párhuzamként (képolvasási feladatok), illetve viszonylag nagy számban dolgozik ágrajzos feladatokkal. Szöveg- vagy képalkotási feladatok (rajzolás) szintén megtalálhatók a gyűjteményben.

2011-ben a TÁMOP 3.2.4 program keretében valósult meg az Hommage à Zrínyi című projektmunka kidolgozása. A bevezetésben olvashatjuk a szerző, Csekő Györgyi következő sorait a tanulás szervezésére és az alkalmazott módszerekre vonatkozóan:

A tanulás szervezésekor a konstruktív pedagógia RJR modelljének terminusait, így a Ráhangolódás – Jelentésteremtés – Reflektálás háromlépcsős fázisát igyekszünk megteremteni. Használjuk a pókháló, a fürtábra, a kettéosztott napló, az asztalterítő, névlánc, a jellemtérkép, játékkártya, kreatív írás, ötletbörze, interjú, jóslás, levelezés, kvízjáték, drámajáték stb. módszerét, melyek által a tanulók tudását kívánjuk elmélyíteni.

Két feladatnál kéri a diákokat szerepjátékra, azonban tanári útmutatót nem mellékel külön a játékokhoz.

Egy, a 7. évfolyamon használható, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciákat fejlesztő modulleírásban – amely kapcsolódik a magyar nyelv és irodalom tantervhez – találkozhatunk szintén Zrínyivel és a diákokat szerepjátékra felhívó feladattal, részletes(ebb) leírással itt sem egészül ki a tanári útmutató megfelelő része. (Zrínyi és Szulejmán egymás mellett: Modulleírás, Tanári útmutató, Diákmelléklet.)

Zrínyi 2.0

A vizsgatanításom óráján az eposzi kellékeket tárgyaltuk a Szigeti veszedelem szövegrészleteinek segítségével. Az órát az alábbi óravázlat alapján szerveztem:

Óravázlat. Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Az óra címe: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem.
A tematikus egység: Magyar barokk irodalom.
Az óra célja, feladata: Az elsajátított fogalmak felismerése a szövegben, csoportos munkaformában való együttműködés fejlesztése.
Az óra típusa vagy fő didaktikai feladata: ismeretbővítő-műelemző.
Az eszközök: füzet, szöveggyűjtemény, tábla, projektor, laptop.
 

Idő

Az óra menete

Didaktikai feladat

Munkaformák

Módszerek

Eszközök

0-1

A hiányzók feljegyzése

 

 

1-3

Kérlek benneteket, hogy üljetek az előző órai csoportbeosztás szerint!

 

 

3-5

A múlt órán összegyűjtöttünk néhány eposzi kelléket! Melyek voltak ezek? Mondjatok példákat a szövegből!

gyakorlás

csoportos megbeszélés; füzet; tábla; szöveggyűjtemény; projektor; laptop

5-30

A szöveg olvasása nem mindig könnyű, köszönhetően a barokk kor sajátos nyelvezetének. Minden csoport keressen a saját szövegében eposzi kelléket, illetve a következő, a barokkra és Zrínyire jellemző eszközöket! (múlandóság témája; pillanatok érzékteltetése; szerencse; paralelizmus; ellentétezés; felsorolás; alliteráció; jellegzetes szókép a felhő, szél és víz; álom, vízió; barokk minden érzékszervet foglalkoztat (főleg orr); epizód, hasonlat;

fokozás; reflexió (írói véleménynyilvánítás); hierarchikus felépítés); nem magyar szavak használata; archaizmus, lépcsőzés; inverzió (tanári példa, mivel ezeknehezebbek)

ismeretbővítés; gyakorlás

 

frontális; csoportos;

füzet; tábla; szöveggyűjtemény; projektor; laptop

30-44

A feladat megbeszélése, a példák ismertetése.

gyakorlás, részösszefoglalás

 

csoportos; megbeszélés; füzet; tábla; szöveggyűjtemény; projektor; laptop

44-45

A jövő órára marad a múlt héten megbeszélt házi feladat, és a csoportok készüljenek az állóképekkel is!

 

frontális

Ha lehetőségem adódna újra megtartani az eposzi kellékeket tárgyaló ismeretbővítő-műelemző tanórát, akkor a már elsajátított ismeretet először nem a szövegben kerestetném, hanem segítségül hívnék újra egy képzőművészeti alkotást, Peter Krafft Zrínyi kirohanása Szigetvárból (1825) című képét. A festmény – annak ellenére, hogy a 19. század első felében készült – szemléltetni tudja a barokk kor jellemzőit, és a szigetvári eseményekből kiragadott pillanat jól használható az eposzi kellékek gyakorlásához. A festményt használva ismét a szoborcsoport – állókép gyakorlatot végeznénk el az osztállyal, de egy lépéssel tovább mennénk, és a szobrok „megszólalnának”. A következőképpen zajlana a feladat.

Az osztályt összesen négy csoportra osztjuk, lesz egy „magyar” és egy „török” csoport, majd ezt a két csoportot is még két-két csoportra osztjuk (a fő beosztást eldönthetjük sorsolással is). A következő címmel kérünk állóképeket: a) Az utolsó ütközet előtti éjjel b) A végső csata után. A „magyarok” és a „törökök” bemutatják az a) és b) állóképeket, úgy, hogy a nagyobb egységen belüli két-két csoportból az egyik szobor lesz, a másik pedig annak belső hangja. Azaz amikor például a „magyarok” közül a szobrokat alkotók beállnak az állóképbe, a belső hangokat játszók mögéjük állnak, és egy mondatban el kell mondaniuk, hogy az adott szereplőnek/szobornak mi jár éppen a fejében, mi a gondolata. A szerepeket úgy tudják a szobrok/belső hangok cserélni, hogy például aki az a) állóképben szobor volt, az a b) állóképben belső hang lesz.

Ha pedig még egyet fordíthatnék az idő s Fortuna kerekén, akkor a Krafft-képet (és a többi, Zrínyihez, illetve a barokk korhoz kapcsolódó műtárgyat) jelenlegi őrzési helyükön, a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán néznénk meg, és ott kerülne sor az állóképek létrehozására is.

A szerzőről: