Elveszve a Pál utcában

By knauszi on 2025. szep. 29. - 20:00

A mesterséges intelligencia adta lehetőségek felhasználása az irodalomtanításban II. Lőrincz Andrea írása

A borítókép a ChatGPT felhasználásával készült és remek példája annak, hogy néha zavar lehet az erőben. Arra kértem, hogy készítsen egy képet, amin a Pál utcai fiúk és a vörösingesek szemben állnak egymással. Egy korábbi beszélgetésben azonban a macskámról kértem egy képet, páncélban. Jelen esetben összekuszálódtak a parancsok.

Mit gondolsz a mesterséges intelligencia (MI) iskolai használatáról?

Nagyon jó kérdés — és egyre aktuálisabb. Az MI iskolai használata rengeteg lehetőséget rejt, de komoly felelősséget is jelent. Összefoglalva a legfontosabb gondolatokat:

Pozitívumok – ha jól használjuk:

Személyre szabott tanulás: Az MI segíthet alkalmazkodni a tanulók egyéni tempójához, érdeklődéséhez, képességeihez.

Kreatív eszközök: Irodalomórán például generált történetekkel, szövegátírásokkal vagy karakterelemzéssel izgalmasabbá teheti a munkát.

Motiváció növelése: A diákok szívesen használnak digitális eszközöket – ha MI-vel tanulhatnak, az sokszor jobban leköti őket.

Tanári munka támogatása: Segíthet ötletelni, feladatokat készíteni, értékelni, időt spórolni.

Kockázatok – ha nem figyelünk:

Félreinformálás vagy hibák: Az MI nem mindig pontos, és a diákoknak (és tanároknak) meg kell tanulniuk kritikusan kezelni.

Másolás, visszaélés: Ha valaki csak bemásol egy feladatot, és az MI-re bízza a választ, a tanulási folyamat sérül.

Digitális egyenlőtlenség: Nem mindenki fér hozzá ugyanúgy a technológiához – ez növelheti az esélykülönbségeket.

Emberi kapcsolat háttérbe szorulása: Az oktatás lényege nem csak a tudás átadása, hanem a pedagógus-diák kapcsolat is.

Összegzésként:

Az MI lehet nagyszerű társ, de nem helyettesíti a pedagógust. Olyan, mint egy jó segédeszköz: attól függ, hogyan használjuk. A kulcs az, hogy ne technológiát tanítsunk, hanem az emberséget támogassuk vele.*

A fenti szövegrészre tekinthetünk akár egy interjúbeszélgetés részleteként is, pedig valójában ez a ChatGPT nyelvi modell válasza a feltett kérdésre, vagyis arra, hogy hogyan értékeli Önmagát az iskolai felhasználás során. Én magam egyet is tudok érteni vele, s mindezek tudatában használom ki a lehetőségeket a mindennapi oktatási gyakorlatban. Korábbi írásomban a Petőfi Sándor: János vitéz c. témához kapcsolódó anyagokat osztottam meg, és bemutattam az órai segédanyagok létrehozásának módját, a különböző MI programok/weboldalak nyújtotta lehetőségeket (Lőrincz, 2025). Jelen esetben is az MI és az órai feladatok kapcsolata kerül a fókuszba, de egy másik, komplexebben feldolgozott témához: Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. regényének projektalapú feldolgozásához készült anyagokat mutatom be. A tananyagegység egy hátrányos helyzetű tanulókból álló 5. évfolyamos osztályban került felhasználásra. Kifejezetten nagy sikerrel. A feladatok és taneszközök konkrét bemutatása előtt szeretnék egy átfogó képet nyújtani a téma feldolgozásáról és szeretném elmesélni, milyen szemléletben dolgoztam ki a 11 irodalom + 8 kiegészítő órára épülő tartalmi elemeket.

A tanulási-tanítási egység cél- és feladatrendszere

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk c. tematikus egység során az elsődleges cél az olvasás megszerettetése, az olvasási készség fejlesztése és a folyamatos olvasás gyakorlása. Emellett az alapvető műfaji ismeretek megszerzése és a történet megértése, ezen belül is főként a szereplőkkel való azonosulás, valamint a szöveg érzelmi, erkölcsi üzenetének felfedezése kerül előtérbe. A Pál utcai fiúk c. regény kiválóan alkalmas arra, hogy a tanulók személyes viszonyba kerüljenek a történettel és a történtekkel, amihez az élményalapú feldolgozás is nagyban hozzájárul. A sikeres kapcsolódásnak köszönhetően az önálló véleményalkotás, a saját gondolatok megfogalmazása is egy aktívabb, ezáltal egy fejleszthetőbb folyamat. Mindez nem csupán a szóbeli, hanem az írásbeli kommunikációs készség fejlesztésével is együtt jár.

A Pál utcai fiúk c. regény házi olvasmány, ami azt jeleneti, hogy a tanulóknak otthon, önállóan is képesnek kell lenniük a szöveg feldolgozására, megértésére. Tanulóim élethelyzetéből és eltérő képességszintjéből adódóan a regény megismerése elsősorban közös olvasás és értelmezés során történik, de kiválasztott szövegegységeket (könnyebben értelmezhető, rövidebb, ill. későbbi fejezetek) otthon kell elolvasniuk, amihez a szülők folyamatos partnerségét is kérem. Ez az első lépés ahhoz, hogy a jövőben hosszabb szövegeket is képesek legyenek egyedül megérteni, megszokják az önállóságot.

A regény feldolgozása projekt formában történik, amihez saját Projektfüzetet dolgoztam ki. Minden tanulónak saját projektfüzete van, amiben a tematikus egység során folyamatosan dolgozik. Ez a füzet olyan feladatokat, kérdéseket, gondolkodtató sorokat tartalmaz, amik segítik a megértést, miközben a regény végére érve egy komplex tudástárként funkcionál a tanulók számára. A füzet minden feladatát én készítettem el a tanulók képességeihez mérten. Nem csupán főfeladatokat, hanem differenciált, illetve időkitöltő feladatokat is tartalmaz.

Mivel a témáról egységben gondolkodom, ezért a regény feldolgozása során tantárgyközi kapcsolatokat is alkalmazok (minden érintett kollégával egyeztetve és szorosan együttműködve), aminek köszönhetően a Pál utcai fiúk világa nagyobb óraszámban jelenik meg a gyerekek életében, ezzel pontosabb képet kapnak a regény egyes elemeiről. Ez a komplex szemlélet segíti a tanulók számára a megértést, s persze közelebb is kerülnek a Pál utcai fiúk korához és hétköznapjaihoz, aminek köszönhetően könnyebben és szorosabban tudnak kapcsolódni hozzá.

A páros és csoportos munkák során a diákok az egymással való kommunikációra vannak utalva, feladataik csak közös értelmezés és feladatvégzés útján készíthetők el. Eredményeikről minden alkalommal beszámolnak. A tanórai szerepjáték és drámajáték a közösségépítésen túl az egyéni megélést is szolgálja, ezáltal erősödik az empátia és az önálló véleményalkotás a gyerekekben.

A regény feldolgozásához külön készítettem egy társasjátékot. Ez egy olyan kártyajáték, ami a regény szereplőiből és eseményeiből táplálkozik. A gyerekek ezzel játszhatnak a szabadidejükben (szünetben, napköziben stb.). A kártyák úgy kerültek kidolgozásra, hogy azok nem építenek előzetes tudásra, de a szabályzat gondolkodásra késztet az adott kártyán lévő szereplőről vagy helyzetről. Mindez játékos formában segíti elmélyíteni a tanulók tudását a regényről, mindamellett kulcskompetenciákat és alapkészségeket is fejleszt. A kártyákon a regény legfontosabb szereplői kapnak helyet, mesterséges intelligencia által generált arcképekkel. Ezzel a történetbeli eseményekhez már kezdetleges arcokat is kapcsolhatnak a gyerekek, könnyebben el tudják képzelni az olvasottakat.

A szöveg teljes feldolgozása során felhasználom a digitális világ adta lehetőségeket. Képi- és hanganyagokat folyamatosan használok, ill. online, mások által készített feladatokat, valamint saját feladatokat is beépítek a munkába. Saját feladataim kidolgozása során rendszeresen támaszkodom a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre, amit nem csak a feldolgozás, de a számonkérés során is alkalmazok. A tanulók a tematikus egység végén online tesztet töltenek ki, papíralapú témazáró dolgozatot nem írnak.

A tematikus terv itt érhető el.

Projektfüzet

Tapasztalataim szerint az SNI, BTMN, hátrányos helyzetű tanulók tanítása során a rendelkezésünkre álló tankönyvek, munkafüzetek olyan struktúrával, olyan nyelvi szinten s sok esetben olyan elvárásrendszerrel készülnek, hogy a tanulók haladásának előmozdítására, eredményes tanulási folyamatuk megvalósítására nem feltétlenül alkalmasak. Ebből kiindulva döntöttem úgy, hogy egy olyan Projektfüzetet készítek a számukra, amely teljes egészében az ő igényeiket szolgálja. Kreatív, gondolkodtató, személyre szóló, differenciálásra alkalmas feladatokat tartalmaz.

A füzet szerkezetét a Microsoft Word programban készítettem el, a szövegszerkesztő belső lehetőségeit kihasználva. A füzetben található képeket online elérhető szabadon felhasználható képek közül válogattam, illetve saját parancs alapján a ChatGPT Dall-E modelljével készítettem el. A legtöbb feladatot a Word saját táblázatszerkesztőjével, alakzat és szövegdoboz beszúrásával, a szókereső feladatot a Word Search Maker oldalon hoztam létre.

A fejezetekhez kapcsolódó feladattípusokat magam állítottam össze, s a feladatokat is én dolgoztam ki. A munka során korábbi munkafüzeteket, A Pál utcai fiúkhoz kapcsolódó szórakoztató, kiegészítő információkat tartalmazó kiadványokat is átnéztem és néhány, az elképzelésemhez illeszkedő feladatot, játékot azokból is átvettem. Forrásaim:

Mészöly Ágnes: A Pál utcai fiúk. Rajongói kézikönyv. Móra Könyvkiadó, Budapest, 2023.
Irodalom 5. Munkafüzet. Oktatási Hivatal, NAT2020.
Kardosné Szőgyi Szilvia: Olvasmánynapló Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéhez. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

A Projektfüzet itt érhető el.

Olvasás könnyen, érthetően

Sokszor érzem úgy, hogy a feldolgozandó szövegek nyelvi szintjének megértése nehézséget okoz a tanulók számára. Közös értelmezés során is nehezen boldogulnak, míg az önálló szövegfeldolgozás során szinte teljesen elvesznek. Ennek ellenére nem gondolom azt, hogy ezek a szövegek teljes egészükben kivetni valóak, azt azonban igen, hogy könnyítenünk kell a szövegeken úgy, hogy azok ne lerövidítve vagy lebutítva legyenek, hanem könnyebben feldolgozhatóbbá váljanak úgy, hogy továbbra is közvetítik az eredeti mű „üzenetét” úgy, hogy a fontos információk mindenki számára elérhetővé válnak.

Tanulói differenciálás során három szinten lehet ezt megközelíteni: a) a tanuló kizárólag az eredeti szöveget olvassa, b) a tanuló vegyesen olvassa az eredeti és az átdolgozott szöveget, c) a tanuló kizárólag az átdolgozott szöveget olvassa (de hallja az eredeti szöveget). Munkám során három lehetőséget ragadtam meg arra, hogy megfelelő szövegátdolgozásokhoz jussak:

Perjési F. Krisztina: A Pál utcai fiúk könnyen érthető nyelven újramesélve, A szerző kiadása, Miskolc, 2023.

Krisztina a könnyen érthető kommunikáció (KÉK) jegyében alkot. A KÉK alapjául szolgáló elmélet szerint az A1-A2 szint az alapszintű felhasználók szintje, a B1-B2 szint az önálló nyelvhasználók szintje, miközben a szakkönyvek és irodalmi művek C1-C2 szinten íródnak (Perjési, 2025). Krisztina A2-es nyelvi szinten meséli újra az iskolai kötelező olvasmányokat, könyveit SNI tanulók illusztrációival díszíti. A gyerekek számára felszabadító élmény, hogy egy nagy betűmérettel nyomtatott, rövid mondatokból álló szöveggel találkoznak, amiből egyszerre kevesebb információt kell kinyerniük.

Nagy Ádám, Trencsényi László, Veszprémi Attila: A Pál utcai küldetés – Mentsük meg Ernőt! Athenaeum Kiadó, Budapest, 2024.

Az irodalmi művek kalandkönyv formában megírt változata interaktív, játékos módon hívja tanulásra, szövegértési gyakorlatra a diákokat. A könyvekben saját döntéseik szerint alakíthatják a történetet, miközben végig az eredeti kontextusban mozognak, s a regényben megjelenő szereplőkkel és helyzetekkel találkoznak (Lőrincz, 2024). A lapozgatós kalandkönyv adta lehetőségeknek köszönhetően a regény világa kitágítható, ezáltal további ismereteket is átad a gyerekeknek. A szöveg modernkori nyelvezettel íródott, így még a magasabb nyelvi szint ellenére is jól érthető.

ChatGPT nyelvi modell

A mesterséges intelligencia több hasznos lehetőséget is kínál a témában, csupán megfelelő parancsokkal kell őt irányítani. Lehetőség van arra, hogy interneten megtalálható vagy általunk beírt/befényképezett szöveget (pl. egy regény egy fejezetét) foglalja össze röviden, készítsen belőle vázlatot, életkor- és nyelviszint-specifikusan dolgozza át, tegyen fel hozzá szövegértést segítő kérdéseket, készítsen hozzá illusztrációt a megadott stílusban, de befényképezett szövegeket is képes legépelni, ezzel időt spórolni nekünk, illetve a kért anyagokat is képes pl. doc vagy pdf formátumban letölthetővé alakítani.

Társasjáték-készítés

Kártya: Nemecsek Ernő Pedagógusként és magánemberként is hiszek a társasjátékok erejében, nem csak az emberek közötti kapcsolatteremtésre, hanem a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésére is alkalmasak (Lencse, 2015). A játéknak köszönhetően nem csak az órákon foglalkoznak a feldolgozandó témával, hanem (ha megfelelő a játék) a szabadidejükben is. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, elsősorban ismernünk kell a tanulókat, hogy tudjuk, mely játéktípus az, amit szeretnek, és amiben komfortosan érzik magukat, s erre építve kell egy szinttel magasabb játékot létrehoznunk. Tanítványaim a leginkább a gyors kártyajátékokat szeretik, amelyekben egy kicsit lehet „szívatni” egymást, gondolkodtató, de szerencsefaktorral is bír. Erre alapozva hoztam létre a Grundcsata – Ki a legnagyobb hős? nevet viselő játékomat.

A játék elkészítése során mindenképpen szerettem volna az MI-t alkalmazni, hiszen pedagógusként az ember mindig versenyt fut az idővel, és tudtam azt, hogy az interneten nem találok megfelelő grafikákat sem az ötletem megvalósításához. A játék elkészítése során a ChatGPT nyelvi és Dall-E modelljét egyaránt használtam. Menete az alábbiak szerint alakult:

Megadtam az MI-nek, hogy listázzon olyan valódi játékokat, amelyek megfelelnek a fenti szempontoknak – ezzel gyorsan felmértem a piaci kínálatot.
Elmondtam az MI-nek, hogy A Pál utcai fiúk c. regényhez készítek kártyajátékot 5. osztályosoknak, s arra kértem, ajánljon olyan szabályvariációkat, amelyek a kritériumoknak és az életkori sajátosságoknak is megfelelnek. Ezeket alaposan megvizsgáltam, kiválasztottam a számomra legideálisabb alapot, és azt a saját elképzeléseim szerint alakítottam (ha kérem, ezt is megtette volna helyettem, sőt komplett, több módon átalakítható szabályrendszert is létrehozott volna).
Elmondtam az MI-nek, hogy képzelem el a lapokat: karakterkártyákat és akciókártyákat is szeretnék. A karakterkártyákon a karakter portréját, egy hozzá kapcsolódó gondolatot és a harchoz szükséges pontértékeket szeretném látni. Az akciókártyákon egy szimbólumot és az akció szövegét szeretném megjeleníteni. Arra kértem, tervezzen egy sablont a Nemecsek Ernő karakterkártyához, amihez személyleírást adtam neki Ernőről. Képgenerálással megtervezte a lapot, amin jól látszott, hogy a szöveggel nem boldogul, így azokat később én írtam rá (s ezért az akciókártyákkal már nem is próbálkoztam). Megállapodtunk egy állandó sablonban, amit minden kártyához használni fogunk.
Arra kértem az MI-t, hogy készítsen az általam megadott karakterekről egy rövid személyleírást a regény szövege alapján. Ezeket ellenőriztem, finomítottam, s végül ezek alapján készítette el a többi portrét egyesével (mivel naponta csak 3 képet lehet egy fiókon belül elkészíteni, sajnos több napig tartott a folyamat).
Azt kértem az MI-től, hogy a meghatározott harci feltételek alapján pontozza a karaktereket.
Miután minden részlet elkészült, a kártyákat a Microsoft Word programban dolgoztam ki. Az alapsablonokat sokszorosítottam, elhelyeztem a portrékat, felírtam a neveket, a kapcsolódó gondolatot és a pontokat a kártyákra. Elkészítettem az akciókártyákat is.
A pakli elkészülte után arra kértem az MI-t, hogy készítsen egy logót a kártya hátoldalára, amit aztán minden kártyán elhelyeztem.
A kártyákat nyomtattam és lamináltam, abból 3 paklit vittem be az osztályba, hogy egyszerre több csoportban is játszható legyen. Nagy örömömre a játék osztatlan sikert aratott a gyerekek körében.

A kártyapakli itt érhető el.

Mintafeladatok összefoglaláshoz

Az MI felhasználásával készült mintafeladatokhoz csak a téma összefoglaló óráján felhasznált anyagok egy részét mutatom be, ezek PowerPoint prezentációban lettek egységesítve. (Az animációk a letöltést követően működnek megfelelően.)

A feladatok a korábbi János vitéz tematikájú óra mintájára készültek azzal a fontos tulajdonsággal, hogy bizonyos tekintetben minden feladat „szintet lépett”.

Molnár Ferenc közönségtalálkozó

A képek animálása a gyerekek nagy kedvence, így Molnár Ferenc esetében is bevetettem ezt a módszert. Azzal a különbséggel, hogy itt egy szürke kép színezése, javítása és egy komplex mozdulatsor bemutatása történt.

Az animáció eléréséhez kattints a képre!

A kép javítása és színezése.

Animáció készítése.

Parancs: „A man looks around. The camera zooms in on him. He stands, walks toward me. We see his full body as he sits on the chair.”

Ki vagyok?

A feladat során a szakmákhoz készült képekhez kellett a megfelelő regénybeli karaktert megnevezni. A képek elkészítéséhez azokat a grafikákat használtam, amiket korábban a ChatGPT generált a kártyajátékhoz. A képeken megjelenő alakok szándékosan realisztikusak, ezzel is közelítve őket a valóságunkhoz.

A karakterekhez illő szakmákat a ChatGPT segítségével választottam ki. Arra kértem, hogy a szereplőkről szerzett ismeretei alapján sorolja fel az általam kiválasztott szereplők legfőbb képességeit, kulcskompetenciáit, majd ajánljon számukra szakmákat, mint egy pályaválasztási tanácsadó.

Ki vagyok?

Képek elkészítése.

Parancs: „Look like a(n)…..”

Zúgnak a dalok

A zene központi szerepet játszik az életünkben, így fontos, hogy felhasználásra kerüljön a tanórán. Azonban az sem elfelejtendő a mai világban, hogy egyre nehezebb megkülönböztetni a valóságot a mesterséges intelligencia generálta világtól. Éppen ezért döntöttem úgy, hogy a feladat során 3 igazi és 3 MI-dalt hallgatunk meg a gyerekekkel, s nem csak azt kell eldönteniük, hogy melyik, a 3 megismert A Pál utcai fiúkban megjelenő csapat indulója az adott dal, hanem azt is, hogy mesterséges intelligencia hozta-e létre vagy valós embereket hallanak.

Az elkészült dalok itt érhetőek el.

Dalszövegek megírása: ChatGPT

Zenei alap elkészítése: www.suno.com

Képek

A prezentációban megjelenő minden kép a ChatGPT Dall-E modell felhasználásával készült (kivéve a GoogleEarth-ből származó Budapest térképet).

Ellenőrzés

Az ellenőrzéseket, dolgozatokat a tanulóim a legtöbb esetben számítógépen offline szövegszerkesztőben, vagy online, MI támogatta, erre szakosodott felületeken készítik el és nyújtják be. Döntésem több okra is visszavezethető. Egyrészt egy digitalizált, számítógépek vezérelte világot élünk, ahol mindenki kezében van legalább egy kütyü, ebből kifolyólag digitális kompetenciák nélkül boldogulni a mai világban nem egyszerű. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek otthonosan mozogjanak ebben a közegben. A digitáliskompetencia-fejlesztés folyamatába azért is építettem be a szövegértéseket, dolgozatokat, mert a digitális országos mérések eredményeit nagyban befolyásolja, hogy a gyerekek mennyire rutinosak, magabiztosak és gyorsak a felületek kezelésében. Egyfajta tréningként tekintek ennek a módszernek az alkalmazására. Másrészt sajnos be kell vallanunk, hogy mindenre, amit szeretnénk megvalósítani, gyakran kevés az idő, és hajlamosak vagyunk elfáradni, ezért nem szégyellni való, ha olyan lehetőségeket keresünk és használunk, amelyek megkönnyítik az életünket. Ezért is választottam a dolgozatok elkészítésére, megírására és javítására a Redmentát. A redmenta.com egy MI alapú asszisztens, ahol dolgozatokat állíthatunk össze előre meghatározott feladattípusokkal. A feladatokhoz megadhatjuk a válaszokat, s miután a tanuló beküldi a dolgozatát a rendszer azonnal ki is javítja azt. Az önjavítás az egyszeres/többszörös válasz, az igaz-hamis, a párosító, a sorrendbe rendezés és a halmazba rendezés feladatoknál nagy könnyebbséget jelent, azonban azoknál a feladatoknál, amelyekben a tanulók gépelik be a válaszokat, mindenképpen ellenőriznünk kell azokat. Beállítás függvénye, hogy a tanuló azonnali visszajelzést kap-e a beküldés után.

A Pál utcai fiúkhoz készült dolgozat itt tekinthető meg.

A digitális kompetenciák fejlesztése ma már nem külön feladat, hanem a nevelés-oktatás szerves része. A mesterséges intelligenciával támogatott irodalomtanítás nem a tantárgy egyszerű digitalizálása, hanem új pedagógiai lehetőségek megnyitása. Ezen belül a mesterséges intelligencia nem csodafegyver, és nem is cél, hanem eszköz. Akkor működik jól, ha tanári gondolkodás, pedagógiai cél és gyerekközpontú szemlélet áll mögötte. A Pál utcai fiúk feldolgozása során nemcsak a történetet meséltük újra, hanem közösen építettünk egy világot, amelyben a gyerekek megtapasztalhatták az alkotás örömét, a véleményformálás bátorságát és a játékos tanulás erejét. A mesterséges intelligencia ebben a folyamatban nem vette el a tanítás lényegét – ellenkezőleg: új tereket nyitott, ahol a diákok és a tanár is máshogy, mélyebben kapcsolódhattak az irodalomhoz. A kérdés nem az, hogy helyettesíthet-e minket a gép, hanem az, hogy mit kezdünk az új lehetőségekkel – pedagógusként, emberséggel, felelősséggel.**

*A csillaggal jelölt részeket a ChatGPT nyelvi modell írta a kérésemre. * Mit gondolsz a mesterséges intelligencia (MI) iskolai használatáról?

** Beküldtem neki a kész írásomat, majd arra kértem, hogy olvassa el és fogalmazza meg azt a záró bekezdést, amit szerinte én írnék a szövegem alapján, mindezt az én alkotói stílusomban tegye meg.