A természetes és az épített környezet…

…nevelő hatása. Sacré Coeur – Budapest, New School – Abbotsholme. Valentné Albert Éva írása

Az írás hosszabb, lábjegyzetekkel kiegészített változata a cikk alján letölthető.

Valentné Albert ÉvaMi közös lehet egy katolikus és egy a reformpedagógia első gyakorlati megvalósításának mondott magániskolában? Az elemzett két intézményben, a Szent Szív Társaság vagy Sacré Coeur Nővérek által Magyarországon 1883-ban alapított iskolában és Cecil Reddie 1889-ben Abbotsholme-ban létrehozott nevelőintézetében. Közös, hogy mind a két iskolatípus eltért a tömegoktatás iskoláitól mind nevelési céljaiban, mind eszközeiben. Más társadalmi igények hozták őket létre, de növendékeit mind a kettő ebben az időszakban a társadalom felső osztályaiból, ill. a középosztály felsőbb rétegeinek családjaiból toborozta. Bár említésre méltó, hogy a Sacré Coeur ingyenes elemi iskolát is működtetett szegény sorsú gyermekek számára. A dolgozatban bemutatjuk a két intézmény természeti és épített környezetének fontosabb jellemzőit, megpróbálunk néhány célzott hatást megragadni az építtető, a létrehozó szándékait tükrözendő, akár képeken, akár különböző iskolai dokumentumokból vett idézeteken keresztül. A szokványostól eltérő tér mint kiemelt nevelési eszköz szerepére fókuszálunk, amikor a Sacré Coeur iskoláinak terét a templom szent terének kibővítéseként, a New School tereit pedig az átlagostól eltérő, hangsúlyosabb nevelési funkcióval rendelkező terekként írjuk le.

A Szent Szív Társaság vagy Sacré Coeur Nővérek Budapesten, a VII. kerületi István úton alapítottak 1883-ban iskolát. Majd 1917-ben a VIII. kerületi Mikszáth Kálmán téren is új zárdát nyitottak leánygimnáziummal és internátussal.

1. ábraA Társaság 1800. november 21-én alakult, alapítónője az 1925-ben szentté avatott Madeleine Sophie Barat. A társaság célja az 1815-ben megfogalmazott ún. régi Konstitúció (rendi szabályzat)1 4. § szerint Jézus Szent Szívének megdicsőítése tagjainak üdvösségre és tökéletességre való törekvése által azoknak az erényeknek követésén keresztül, amelyeknek középpontja és példája az Isteni Szív, arra vannak felszentelve – amennyire ez nőknek lehetséges –, hogy mások megszentelődéséért munkálkodjanak, ami Jézus Szívének legdrágább vágya. A társaság céljának megvalósításához szolgáló eszközök az 1815-ben megfogalmazott ún. régi Konstitúció (rendi szabályzat) 6. § szerint:

  • a bentlakó gyermekek nevelése,
  • a bejáró szegény gyermekek ingyenes oktatása,
  • lelkigyakorlatok adása világiak számára,
  • a világiakkal való kapcsolattartás.

A budapesti épületek ma is állnak. Mind a kettőben oktatás folyt az iskola 1948-as bezárása és a rend 1950-ben történt felszámolása után is egészen az utóbbi évekig. A Mikszáth Kálmán téren a budapesti VIII. kerületi állami Mikszáth Kálmán Leánygimnázium működött egy évig, ezt követően a Lenin Intézet, majd 1953-tól a Piarista Gimnázium működött egészen 2011-ig. Az Ajtósi Dürer sorra először az MDP, majd 1958 után az MSZMP Politikai Főiskolája, a rendszerváltozás után pedig az ELTE BTK egyes tanszékei kerültek. A terek felhasználása megváltozott, a szobrok helyett üres fülkék keltenek hiányérzetet nézőikben. A szépen megmunkált berendezéseket, eszközöket felváltotta a tömegoktatást és tömegízlést kiszolgáló eszközrendszer. Mondhatnánk, hogy profanizálódott a tér.

Az István úti épület (1929-től Ajtósi Dürer sor)

A nővérek 1883 nyarán vásárolták meg az István út 51. sz. alatti egykori Deák-villát. Ősztől elindul az oktatás a Belső Elemi Iskolában befolyásos családok gyermekei részére, valamint a Felsőbb Leányiskolában. A Felsőbb Leányiskola később polgári iskolaként folytatta működését. 1884-ben megkezdődik a hatosztályos Külső Elemi Iskola keretein belül a szegénysorú gyermekek nevelése. Új épület építését kezdik meg, melybe 1885-ben beköltözik a rendház és a belső iskola. 1914 szeptemberében megnyitja kapuit a Katolikus Leánygimnázium.

2. ábra
Deák-villa (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény)

A Mikszáth Kálmán tér

A rend 1917 októberében megvásárolta a Mikszáth Kálmán téri br. Révay palotát. Ebben az évben anyagi források hiánya miatt csak a legszükségesebb alakítások folynak Bernhard Győző tervei szerint. (Rébay, 2002. 172.o.) A nagyobb szabású átalakítások csak 1926-ban valósulhattak meg.

3. ábra

A Sophianum. Révay Máté Gyűjteménye

Abbotsholme

Cecil Reddie 11-18 éves középosztálybeli fiúk nevelésére szolgáló „laboratóriumában” – a koncepció továbbfejlesztésének lehetőségét fenntartva – mindenoldalú nevelést kívánt alkalmazni, mely kiterjed a fizikumra, előkészíti az egyetemi éveket, de a vallási hagyományokhoz is ragaszkodik. (Mikonya, 2002)

Az iskola – egy kastélyépület – már Cecil Reddie, az alapító elképzelésének megfelelően lett átépítve 1894-től kezdődően. Az iskolához több mint ötven hektár vadregényes terület tartozik, melyet a Dove folyó szel át, lehetőséget adva a horgászatra és a fürdésre. Az épületet kertek és gyümölcsösök veszik körül, kiterjedt üvegházak, farmépületek, egy műhely és egy kémiai laboratórium meleg vízzel ellátva. A közelben agyag, vas, szén és kőbánya, selyem- és gyapjúgyár található, melyek meglátogatása az oktatás részét képezi.

Az iskola épülete mind földrajzilag, mint történelmi környezetét tekintve változatos területen helyezkedik el, hisz a tanulás részét képezi. (Mikonya, 2002)

A kert művelését, az állatok gondozását a növendékek végzik. Maguk építette csónakokat használnak, galambdúcot építenek. Ezen építményeknek az öregdiákokkal való kapcsolattartásban is szerepük van. (Mikonya, 2002)

A képen meg lehet figyelni a gyermekek egyforma és természetes viseletét is, melyben a tanár is osztozik, csupán a tanításhoz használ tógát, jelölve, hogy szerepe akkor megváltozik, fontosabbá válik. (Mikonya, 2002)

5. ábra
Az iskola épülete 1894-ben (Reddie, 1900. 2., 268. o )

6. ábra
A Dove folyó 1892-ben (Reddie, 1900. 2., 268. o )

7. ábra
Méhgazdaság, a raj átköltöztetése, 1803 (Reddie, 1900. 130. o.)

A templom és a szent tér kiterjesztése

A templom egy katolikus oktatási intézmény legfontosabb helyszínének, szakrális és közösségi terének tekintendő.

8. ábra
A templom 1937-ben (Philippineum értesítő, 1937. 1. o.)

9. ábra
1921 előtt (a képeslap hátán: "Emlék első szentáldozásom napjára 1921. május 16-án", Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény, Rendházak képei)

Boreczky Ágnes szerint az iskola a középkorban a templomhoz áll a legközelebb, majd fokozatosan átváltozik az erkölcsi tanítások, az idomítás, majd végül a praktikus ismeretek átadásának színterévé. Foucault-t idézve „az iskola a középkori tömeg individuummá alakításának eszköze”, ahol „mindennek megvan a maga helye és a maga ideje”. (Boreczky, 1997. 175. o.)

Az egyházi iskolák most is a „templomhoz állnak a legközelebb”, mind térben, mind időben. Megvan mindennek az ideje, azonban ez az idő az örökkévalóság ideje…

Az egyházi iskola terei, környezete megszentelt terek, melyek természetesen más hatást keltenek a vallásos és a nem hívő szemlélőkben. Profán szemmel is feltűnő az iskolákban nem jellemző szobrok jelenléte, gazdagabb és nagyobb rendezett parkok, festmények a belső terekben. Az épület külsőleg is igyekszik templomra hasonlítani, vagy körbeölel egy templomot, mintegy megvédve a külső, nem beavatott tekintetetektől. Amennyiben pedig nincs hely egy templomépületnek az iskola területén, akkor egy kápolna foglal el központi helyet az épület egészében. De többnyire legalább egy rózsaablak jelzi, hogy nem közönséges iskolaépületben vagyunk. A templom szent tere ki lett terjesztve az iskola épületeire, annak mintegy folytatása, szobraival, ismétlődő képi elemeivel, melyekkel folyosókon, tantermekben találkozhattak az odajárók.

Mircea Eliade hangsúlyozza A szent és a profán című művében, hogy a vallásos ember mindig a szent középpontban kíván élni, bár a valódi középpont a templom, de lakását is az Isten(ek) által teremtett szent kozmosz mintájára, annak tükörképeként képzeli el. (Eliade, 1999. 46. o.) Az egyházi iskola is a szent teret tükrözi minden egyes szoborban, festményben a templomon kívüli iskolai terekben is.

A templom megfelelője Abbotsholme-ban a kápolna (Chapel), mely a legfontosabb szellemi központ az iskola életében. A kápolnán kívül ebben az intézményben is jellemzően megtalálhatók a szobrok, festmények, melyek az esztétikai nevelés eszközei. (Németh, 1996)

10. ábra
Napzáró események helye, kápolna (Reddie, 1900. 78., 148. o.)

Jézus szíve szobor nemcsak az Ajtósi Dürer sori épületben fogadta az érkezőket, de a Mikszáth téri Sophianum bejáratával szembeni főlépcsőn is. A szobor vélhetőleg a méltatlanul feledésbe merült Krausz (később Krasznai) Lajos szobrászművész alkotása.

11. ábra
Budapest, Sacré Coeur Sophianum (Mikszáth Kálmán tér)2

Hatások

Jeney Lajos DLA vezetője volt az UNESCO által támogatott 1970-ig tartó, iskolaépítészettel foglalkozó átfogó kutatásoknak. Az iskolaépületet hét egységre bontotta. (Általános) oktatási egység, szaktanterem, igazgatási egység, sport- és szabadidőegység, étterem, közösségi egység, illemhelycsoport, üzemeltetési egység.

Az iskola épülete része a nevelési eszközrendszernek szolgálva a pedagógiai célok minél hatékonyabb megvalósulását az oktatás során alkalmazott módszerekkel, eljárásokkal, tankönyvekkel, osztálytermi berendezésekkel, iskolai szervezetekkel, tárgyi, technikai eszközökkel együtt. (Németh, 1997. 70. o.)

A kutatás összefoglalását „A korszerű nevelési központok” című tanulmánykötetben olvashatjuk (Jeney és mtsai., 1969. 55-57. o.). A korszerű oktatás tárgyi feltételei c. fejezet majd minden elemét teljesíti a Sacré Coeur. Kabinetrendszer, tantárgyra, tantárgycsoportokra szakterem, műhely legyen biztosítva. Az összevont előadások, a csoportos foglalkozások változtatható tereket kívánnak. Az egész napos iskola szekrényeket igényel. Központi stúdió, hangfelvételek, rádió, film készítésének helyéről egyelőre nem tudunk, így azt sem tudjuk, hogy e stúdió összeköttetésben állt-e a többi teremmel. Maga a film mint oktató, nevelő eszköz fontos szerepet tölt be a Sacré Coeur oktatási repertoárjában. Iskolai könyvtár létezik, külön tanári könyvtár is. Iskolai közös megmozdulások, kiállítások színtere létezett, egyik hely a templom. Az ebédlő, a mosdók kiemelkedően magas színvonalúak voltak, maximálisan neveltek a kulturált életre és a higiénia betartására. A tanulmányban ideálisnak tartott nevelési központot használhatják a környék lakói is. A Sacré Coeur esetében ez csak korlátozottan valósul meg magán intézményről lévén szó. Bizonyos ingyenes képzéseket nyújtott az iskolarendszerű képzésein kívül környékbeliek számára, pl. varró tanfolyam, háziasszonyképző.

Abbotsholme esetében a kabinetrendszert, szaktantermeket megvizsgálhatjuk az alábbi terven. A kabinetrendszer szemlélteti, hogy a frontális oktatás helyett itt hangsúlyos a diákok öntevékenysége. A tanórákon vagy délutáni foglalkozásokon a diákok egyénileg vagy csoportosan végezték el teendőiket a közösen elfogadott tervek alapján. (Németh, 2011, 133.o.)

12. ábra
Terv, kabinetrendszer (Reddie, 1900. 638. o.)

Részletesebben a sport és szabadidő helyeit mutatjuk be, valamint egy szaktantermet.

A sport- és szabadidőegység a Jeney Lajos építészmérnök előadásában3 elhangzottak szerint ismereteket közvetít azáltal, hogy láthatóvá válnak a különböző sporteszközök és ezek felhasználásának terei, lehetőségei, esetleges veszélyei. A viselkedést befolyásolja, hisz ebben a teremben nagyon szigorú szabályokat kell betartani egy-egy feladat elvégzésekor. A padlózat a legfontosabb tornaszer, de a megvilágítás és a szellőzés megfelelő megoldása is nagyon fontos. A terem maga is a rendszeres testedzés fontosságát közvetíti. Falain belül sajátítandók el a sportszerűség eszméi, a játék szabályai ezeken keresztül a társas viselkedés és közösségi lét módozatai.

13. ábra
Tornaterem 1915-ben a Gimnáziumban az István úton (Katholikus Leánygimnázium Értesítője 1915. 6. o.)

14. ábra

Játszó gyermekek a tetőn a Mikszáth téren 1941-ben. Ádám Márta egykori növendék felvétele

15. ábra
A diákok által épített krikett pavilon Abbotsholme-ban (Reddie, 1900. 251. o.)

A Jeney-féle épületkategóriákban a szaktanterem az ismerethordozó egységek gazdagságával jellemezhető, a viselkedést fokozottabban szabályozza, mint egy általános célú terem, mivel itt több az esetleges veszélyforrás, ezáltal egészségmegőrzési üzenetet is hordoz. Az ének-zene terem akusztikus, a művészeti terem vizuális hatások leghatékonyabb kifejtésére van kialakítva.

A Sacré Coeur 1915-ben készült rajztermi fényképén három pultból álló padokat láthatunk. Bár két szék van a pultok előtt a képen, de növendékek elbeszéléséből tudjuk, hogy a pultok hármas csoportokban helyezkedtek el a termekben. A padok teteje nyitható volt, füzeteket és egyéb eszközöket is lehetett benne tárolni.

16. ábra
Termek 1915-ből (Katholikus Leánygimnázium Értesítője 1915. 17. o.)

Abbotsholme-ban mozgatható egyszemélyes székeket használtak, melyek igény szerint máshova helyezhetők voltak.

Összefoglalva elmondható, hogy a Szent Szív Társaság gazdag és jól felszerelt nevelési eszközrendszerrel rendelkezett. Igényességre nevelt. Arra készítik fel a növendékeket, amire valójában szükségük van az életük során, olyan környezetben, amely otthon is fogadja őket. Mindenben törekedni kell a jóra, elsősorban lélekben. A gazdag környezet jelképezi azt a magasabb kulturális igényekkel zajló életet, mely a társadalmi pozícióból adódóan vár a gyermekekre.

Abbotsholme-ban a szintén gazdag környezet a növendékek aktív közreműködésével alakul. Mindkét iskolában van például konyhakert, melynek gyümölcseit a növendékeik fogyasztják el, de különbözik a művelés, hisz egyik esetben a kertész, másik esetben a diákok végzik a munkát.

Mindkét iskola érzékenyen arra készíti fel a diákokat, amire leginkább szükségük van, amilyen társadalmi igény azzal az iskolatípussal szemben megjelenik. Ez tükröződik az épített környezetben is. (Németh és Skiera, 1999. 267 o.)

Irodalomjegyzék

A Budapesti Szent-Szív-Intézeti Kath. Leánygimnázium értesítője az 1914-15. tanévről. Budapest, 1915.

A Szent Szív Intézet Philippineum Róm. Kat. Leánygimnáziumának értesítője. 1936-37. Budapest, 1937.

A Szent Szív Társaság Nyelvmesternőképzőjének I. Évkönyve. 1940-41. In: Szent Sziv Társaság Philippineum Leánygimnáziuma. V. Évkönyv. 1940-41. Budapest, 1941.

Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. (1997) In: Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. 175.

Darvasy Mihály (1963, 2000): Nincs itt maradandó városunk…: Pesti piarista topográfia. In: Piarista Évkönyv [kéziratos évkönyv] 2 (1963), 2-57. = Budapesti Piarista Gimnázium Évkönyve 1999/2000, 183-243.

Eliade, Mircea (1999): A szent és a profán. Európa Könyvkiadó, Budapest.

Herczeg Etelka (1961): Levéltári alapleltárak II. Fővárosi Levéltár (volt Budapesti 1. sz. Állami Levéltár) 3. A budapesti iskolák I. kötet. (Kézirat) 9. Általános középiskolák /gimnáziumok és azok különböző válfajai/. Budapest. 259. Letöltve: 2012. január 1. http://www.archivportal.arcanum.hu/kozos/opt/a111117.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28coeur%29&s=SORT&m=181&a=rec

Jeney Lajos, Tarján László, Rudnai Gyula, Győri László (1969): Korszerű nevelési központok. I. kötet. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, Budapest. 55-57.

László Gábor képeslapgyűjteménye (OSZK) = 1000 pillantás a régi Magyarországra (CD-ROM) (Lelőhely: Piarista Múzeum)

Mikonya György (2002): Abbotsholme – a reformpedagógia kezdete. In: Németh András (szerk.): Reformpedagógia-történeti tanulmányok. Osiris, Budapest. 9-24.

Németh András (1996): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Németh András (2011): Emberi idővilágok – pedagógiai megközelítések. Gondolat Kiadó, Budapest.

Németh András (1997): Nevelés, gyermek, iskola. In: Németh András: Nevelés, gyermek, iskola. Boreczky Ágnes: A gyermekkor változó színterei. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Németh András és Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Reddie, C. (1900): Abbotsholme 1889-1899 or Ten Years’ Work in an Educational Laboratory. George Allen, 156, Charing Cross Road, London. A könyv elektronikus változata:

http://www.ebooksread.com/authors-eng/cecil-reddie/abbotsholme-dde.shtml

Rébay Magdolna (2002): A Sacré Coeur Magyarországon 1883-1950. In: Fejérdy Gergely (szerk.): Tanulmányok fél évezred magyar történelméből. PPKE BTK Történelemtudományi Intézet és Pázmány Péter Történész Kör, Piliscsaba. 164-196.

Stuart, Janet Erskine (1914/1925): A Szentséges Szív Szerzetesnőinek Társasága: a Sacré-Coeur (Jellemrajz). Pallas részvénytársaság nyomdája, Budapest.

Szent Szív Társaság Philippineum Leánygimnáziumának VI. Évkönyve. 1941-42. In: A Szent Szív Társaság Philippineum Leánygimnáziumának és Nyelvmesternőképző iskolájának évkönyve.

 

http://www.krasznailajos.hu/v/budapesti_alkotasok/sophianum/ (Letöltve: 2012. dec. 29-én Révay Máté honlapjáról)

http://sofie.org/resources/glossary/mater-admirabilis (Letöltve: 2013. jan. 1.)

http://sophiesfire.com/?page_id=321 (Letöltve: 2012. jan. 9-én)

http://vipmens.com/zugloportal.info/keruletrol/30-zuglo-lexikon/112-zugloi-seta.html?showall=1 Letöltve: 2013. jan. 1.

http://www.zuglo.hu/wps/portal/intezmenyek?docid=ADMR-7VFGAT (Letöltve: 2013. jan. 1.)


A dolgozat a Beszédes falak a Sacré Coeurben 4 c. tanulmány felhasználásával készült.

Köszönetem szeretném kifejezni segítő észrevételeiért, kiegészítéseiért Berecz Rita RSCJ rendi képviselőnek, a kapott dokumentumokért Ádám Márta egykori Sacré Coeur növendéknek, Koltai Andrásnak, a Piarista Múzeum levéltárosának, Révay Máténak, valamint Németh Zsófiának (Darabanth Bélyegkereskedelmi és Numizmatikai Kft.), a segítségért témavezetőmnek, Dr. Boreczky Ágnesnek, a magyarországi Sacré Coeur nővéreknek, a Magyar Sacré Coeur Növendékek Egyesületének és Jeney Lajos DLA építészmérnöknek.

  • 1. Az angol nyelvű régi Konstitúció a szövegforrás, mely a rend tulajdonát képezi. A Szent Szív Társaság (Sacré Coeur) szerzetesrend jelenlegi tagjai Magyarországon és szerte a világon a II. Vatikáni Zsinat után megújított Konsitúció (rendi szabályzat) szerint élik szerzetesi életüket.
  • 2. Brunhuber Béla udv. és kam. fényképész, Budapest. László Gábor képeslapgyűjteménye (OSZK) = 1000 pillantás a régi Magyarországra (CD-ROM) (Lelőhely: Piarista Múzeum)
  • 3. Jeney Lajos építészmérnök DLA, „Az iskola épített tereinek pedagógiája” című, az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának Előadássorozat c. tantárgya keretében, 2012. október 24-én megtartott előadása
  • 4. Valentné Albert Éva (2013): Beszédes falak a Sacré Coeurben. In: Fehér Ágota, Fülöpné Erdő Mária, Mészáros László (szerk.): „Gravissimum educationis”A keresztény nevelés feladatai és kihívásai a harmadik évezred elején. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác. 284-294.
A szerzőről: 
CsatolmányMéret
PDF icon A tanulmány részletes változata4.12 MB