Egy nagy sikerű pedagógus

In memoriam Bársony Magda (1927-2020). Abonyi Gabriella megemlékezése

Nagyszerű óvónő volt, óvodásai közül zenészek, művészek, kiemelkedő tehetségű emberek kerültek ki.

Bársony Magda 1948-ban végzett óvónőként az Állami Brunszvik Teréz Kisdedóvó Intézet Dolgozók Kísérleti Tagozatán, jeles eredménnyel. Egy évvel később mintaóvónői képesítést szerzett. Munkássága során több kisgyermekintézmény életében tevékenykedett, 1955-1969-ig a Magyar Rádió és Televízió napközi otthonos óvodájának vezetője volt. Nagy érdeklődést mutatott a gyermeki személyiség iránt, különös figyelmet fordított az ebből fakadó motivációs lehetőségekre. Orákulumnak tekintették a kisgyermeknevelés kérdéseiben, számos gyakorlati tanácsot adott a nevelésről, például az étkezés, a szokásalakítás területein.

1969-ben meghívták a Budapesti Tanítóképző Intézetbe, ahol óvóképzős hallgatóknak oktatott pedagógiát, módszertani tárgyakat, valamint vezette a gyakorlataikat. Bársony Magda 65 éves koráig tanított, óvónők nemzedékét képezte ez idő alatt. Erénye volt, hogy szívén viselte a hallgatói sorsát, velük személyes kapcsolatot alakított ki. Első tanítványai még sok évvel később is meglátogatták. 1975-től a Tanítóképző főiskolává vált, így főiskolai docensként dolgozott tovább. Vezetése alatt működött az intézmény Óvodapedagógiai Munkacsoportja. Úttörő volt a romológiai, romapedagógiai képzésben, diákköröket is működtetett.

Fő kutatási területei közé tartozott a neveléstörténet, a reformirányzatok, a romapedagógia, a koragyermekkori szexuális nevelés, valamint a játékelmélet. Számos írása jelent meg, főként az Óvodai Nevelés folyóiratban és a Családi Lap-ban. Tagja volt a minisztérium szervezésében működő Óvodai Szakbizottságnak. Részt vett tananyagfejlesztési munkálatokban, tudományos konferenciákon, nyári egyetemeken előadóként. Tevékenysége tehát igen sokrétűnek mondható.

Amiben leginkább felnézhetnek rá napjaink pedagógusai, az a nagyfokú toleranciája. Ez nemcsak személyes tulajdonsága volt, hanem mások számára is segített megérteni a gyermeki szorongás, agresszió forrásait. Hangsúlyosan jelent meg nála az interkulturális nevelés eszménye. Fontosnak tartotta, hogy kíváncsian fogadjuk az újdonságokat.

Ami hasznos, és haladó szellemű, azt igyekezzünk átvenni. Ha valami pedig még nem érthető számunkra, azon gondolkodjunk el.

Ezek az elvek főiskolai oktató munkájában is megjelentek kritikai gondolkodásra sarkallva a hallgatókat.

Bársony Magda fontos szerepet játszott a Magyar Pedagógiai Társaság tevékenységében is. Az MPT az óvodapedagógiai tagozat aktív tagjaként tartotta számon. A gyermekirodalom, a mese és a játék voltak azok a témák, melyek kapcsán erőteljes hatást gyakorolt a Társaság munkájára.

Bársony Magda életútja sokak számára szép példaként szolgálhat. Nagyszerű óvónő volt, óvodásai közül zenészek, művészek, kiemelkedő tehetségű emberek kerültek ki. A főiskolai oktatásban is sikereket ért el, az évek alatt több kitüntetésben részesült. Nyugdíjba vonulása után még 65 éves koráig tanított. Szakmai tevékenységét megkoronázta, hogy aranydiplomás óvodapedagógussá vált. Azt gondolom, bátran állíthatjuk, hogy Bársony Magda egy jelentős fejezete volt a pedagógia történelemkönyvének, és mindig szeretettel emlékezhetünk vissza rá.