Mecsekaljai Heidelberg…

By knauszi on 2022. dec. 31. - 15:32

A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem központi épülete. Pécs, Rákóczi út 80. Forrás: Wikipédia

…a numerus clausus árnyékában. Zsigmond Anna írása

"A kérges tenyér írja fel... a magyar tehetségek, a Lisztek, Semmelweissek, Munkácsyk, Wámbéryk, Petőfik utódainak meteorjait a világ egére... Valahogy így hittük, így bíztunk... És jött a numerus clausus."

Az Erzsébet Tudományegyetem létrejöttét Klebelsberg Kunó kultuszminiszternek köszönheti. Az Erzsébet Tudományegyetem felállítása, a karok létrejötte és színvonala, szellemisége, a 20. század magyar oktatás- és kultúrpolitikája, a numerus clausus Klebelsberg Kunó kultuszminiszteri korszakához kapcsolódik.1 A zsidóság, a zsidó egyetemi élet, a zsidó/cionista szervezetek megalakulása e korszak történelme, kisérője.2

Az első világháború után az antiszemita hullám elérte az élet minden szintjét. 1920-ban a magyar törvényhozó testület (hivatalos neve Nemzetgyűlés) hozzálátott az egyetemi felvételi rendszer reformjához, a numerus clausus bevezetéséhez. A numerus clausus néven ismertté vált 1920/XXV. törvénycikk a felsőoktatásban a hallgatók számát a nemzetiségi arányoknak megfelelően szabta meg.3 Az 1920-s Népszövetség ezt átmeneti intézkedésnek nyilvánította. A híres ügyvéd és liberális politikus, Vázsonyi Vilmos állásfoglalása (lásd a Nemzetgyűlésben 1925-ben elmondott beszédét) jól jellemezte a helyzet komolyságát.4 1927 októberében a Népszövetség úgy döntött ismét napirendre tűzi a kérdés vizsgálatát, amennyiben a numerus clausus ellentétben áll-e Magyarországnak a kisebbségi szerződések 56. és 57. cikkelyében vállalt kötelezettségeivel, amelyek kimondták, hogy minden magyar állampolgárt azonos jogok illetnek meg, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelvet beszél, milyen vallású, s milyen fajhoz tartozik.5 Klebelsberg Kunó a numerus clausust átmeneti intézkedésnek nyilvánította, amelyet idővel a kormány hatálytalanítani fog. Az európai felháborodást követően az 1928/XIV. törvénycikk módosította az eredeti törvényt, abból kikerült a népfajok arányára vonatkozó rész.6

***

Pécs város az egyetemét, valamint a kezdeti négy kar mindegyikét tényszerűen Trianonnak köszönhette, hiszen a Pozsonyban alapított egyetem eredeti helyszínéről távozni kényszerült. Egy rövid átmeneti budapesti időszak (1920–1923) után került a „pozsonyi” egyetem Pécsre. Pécsre helyezésről szóló döntés 1921-ben született, de az ottani oktatás kezdete 1923 őszéig húzódott, mivel mind a budapesti, mind a pécsi időszakot ideiglenesre tervezték. 1923. október 14-én Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter – a Bethlen István vezette kormány megalakulásával 1922-ben gr. Klebelsberg Kunó kinevezést kapott a kultuszminiszteri tárca vezetésére, 1922 júniusától 1931 augusztusáig vallás- és közoktatásügyi minisztere volt7 – beszédével megnyílt Pécsett az Erzsébet Tudományegyetem. Ebben az időszakban négy bölcsészettudományi kar működött Magyarországon, a budapesti, a debreceni, a szegedi és a pécsi. A pécsi kar volt az ország legkisebb létszámú bölcsészkara, a legnagyobb pedig a budapesti volt. A pécsi kar beiskolázása időben nem volt egyenletes, 1923-ig évi néhány, majd ezt követően évi több tízes nagyságrendű beiratkozást regisztráltak. Az új belépők száma 1932-ben volt a legmagasabb, az 1926-1936-ig terjedő időszakban iratkoztak be legtöbben a karra. A numerus clausus törvény a bölcsészkarokon a hallgatói arányokba jelentős változást idézett elő.8

Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az 1923/24-es Pécsi tanév megnyitóján a következőket mondta: „A pécsi Erzsébet-egyetemre nem annyira az Alma Mater, az anya neve illik rá, mint inkább az árva leányé. Ezzel az egyetemmel igazán senki sem törődött.”9 Klebelsberg Kunó gróf hangoztatta: „olyan ország nem volt, amely azért ment volna tönkre, mert a kultúrára áldozott".10 Lelkesedéssel szállt síkra a négy egyetemért. Budapest/Szeged/Debrecen/Pécs, és bizonyos, hogy a vidékieket megszüntették volna, ha mindennemű támadással szemben meg nem védelmezi őket.11 Beszédében a következőket hangoztatta:

...de még inkább büszke vagyok arra, Tekintetes tanács, hogy helyeslik elveimet, helyeslik álláspontomat és honorálni óhajtják azt a programmot, amelyet elfoglalok. […] Az én tudománypolitikámnak az alapja az a gondolat, hogy a nemzetek kultúráját kicsiny és nagy nemzeteknél egyaránt három-négyezer ember képviseli. Hogy ez a három-négyezer ember a tudományosságnak, a művészetek, az irodalomnak, a kereskedelemnek, a földművelésnek, iparnak, közlekedésnek, milyen fokán áll, attól függ az, hogy az a nemzet milyen helyet foglal el a nagy népek sorozatában. Ha nem jó az az orvostanár az egyetemen, és nem jók a klinikák, akkor gyengék az orvosok, és nő a halálozási arány. Ha rosszak a technikai tanerők, rosszak a hidak, repedeznek a falak. Nagy annak a kihatása, ha nem jó a jogi oktatás… […] Én minden kulturális intézményhez a végsőkig ragaszkodom, Ragaszkodom az utolsó kis óvodához egy pici dunántúli faluban is. De ha óvodát elvesztek, akkor az az érzésem, mintha a gyermeknek, mondanánk, hogy kedvenc kanári madara egy reggel nem él. […] Ha népiskolai vagy középiskolai kérdésekhez hozzászólnak, itt még lehet találni szakszerű felfogást, de ha egyetemekhez szólnak hozzá, elcsodálkozom, hogy sokan ezekről a kérdésekről, még mindig úgy vélekednek, ahogy 100 évvel ezelőtt vélekedtek. […] Én azt óhajtom, hogy a jövő magyar nemzedéket a szellemi tudományok professzorai a természettudományok laboratóriumaiban és a klinikákon 5-6, 10-15-ös csoportokba oktassák… […]12

1924-ben az egyetemek bölcsészettudományi fakultásai mellett létrehozták az önálló tanárképző intézeteket, melyek négyéves képzésének elvégzését a gimnáziumi tanári pályára készülő hallgatók számára kötelezővé tették. A középiskolai tanárképzés 1927/28-ban életbe lépett új rendje és a tanárképző intézetek új szervezeti szabályzata lényegében 1949-ig érvényben maradt.13 A Pécsi Püspöki Könyvtárat, a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának közvetlen jogelődjét Klimo György pécsi püspök (1751-1777) alapította 1774-ben, és tette nyilvánossá mindenki „közhasznára”.14 Ily módon valósult meg Klimo György álma, és könyvtára végül az egyetemi polgárok használatába került.15 Zichy Gyula püspök ennél többet is tett: a püspöki könyvtárat 35 000 kötetével egyetemben örökös letétként átadta az universitasnak, megalapozva az egyetemi könyvtárat. Új feldolgozást nyert a püspöki könyvtár anyaga is. A könyvtár különösen gazdag dramaturgiai, filozófiai, modern és múltszázadi magyar, német és francia irodalomban.16

Felekezeti diákmozgalmak és szerveződések, zavargások.

A megnyitás után két hónappal már tüntetések voltak, és az újságírók ingerült cikkekben támadták az új egyetem vezetőségét a numerus clausus be nem tartása miatt (ugyanis Nagy József rektor befogadta a törvény által Pestről kiszorított izraelita hallgatókat). 1928-ban sor került a numerus clausus törvény módosítására. A módosítás, bár formálisan törvényen kívül helyezte az 1920-as törvény faji kvótákra vonatkozó előírásait, gyakorlatilag továbbra is a zsidó hallgatók felvételének korlátozását jelentette. A VKM előírásai szerint az egyetemeknek jelenteniük kellett a felvételiző és a felvételt nyert zsidó hallgatók arányát. A zsidókkal legmegengedőbben bánó pécsi egyetemen is az egyetemi létszámadatok változása mutatja elsősorban a numerus clausust.17

Ennek magyarázata feltehetően az, hogy míg Budapesten túljelentkezés volt, addig a vidéki egyetemek hallgatókkal való feltöltése nehezebbnek bizonyult.18 A helyi elit érdekelt volt abban, hogy többen jelentkezzenek. A Budapestről kiszorított zsidóság nagyobb arányban kezdte meg ténylegesen vidéki tanulmányait. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy egyedüli megoldásként a budapesti zsidó fiatalok vidéki egyetemekre voltak kénytelenek beiratkozni.19 A numerus clausus törvényben foglaltak betartásának szigora az ország különböző egyetemein széles skálán mozgott. A pécsi egyetemen nem tartották be, így az ottani bölcsészkaron az izraelita hallgatók aránya meghaladta az országos átlagot. A pécsi egyetem elsősorban a fővárosi zsidók körében vált népszerűvé, mintegy menekülési célpontként. Klebelsberg erőfeszítéseinek következtében az 1928-as évtől kezdve a zsidók aránya fokozatosan emelkedett, ez a folyamat a minisztersége után is folytatódott.

Az emelkedés „eredményeként” 1928-ban több egyetemi városban diákzavargások törtek ki, melyekről a pécsi sajtó is beszámolt:

Kutyakorbáccsal verték meg Budapesten az Erzsébettudományegyetem orvoskari dékánját. A budapesti egyetemi zavargások közül, mint értesítenek bennünket, a legnagyobbak egyike volt az, amely Eszterházy u. 3. sz. alatt az orvostani dekanatusnál lefolyt.20

Pécsett is félelemkeltő megmozdulásokra került sor. Ezek egyikéről az Egyenlőség 1931. február 28-i száma is beszámol címlapján A pécsi Adolfok és Rebekák cím alatt21:

Három nap óta zsidóverés folyik a pécsi egyetemen. A numerus clausus arányában tanuló zsidó kisebbség védtelenül ki van szolgáltatva az antiszemita többségnek, amely kénye-kedve szerint tölti ki verekedési kedvét a zsidó diákokon. […] Súlyosabb incidens érte Drach Alfonz orvostanhallgatót, Fodor Ferenc és Guttmann László, Ayulár József joghallgatót, Weisz László bölcsészettani hallgatót. A súlyosan sebesülteket, kiket gumibotokkal és boxerekkel vertek véresre –, kórházakba és klinikákra szállították. […] Tessék nyíltan megmondani, miről van szó? Arról, amiről 10 év óta mindig: minthogy a numerus clausus folytán a zsidó diákság elenyésző kisebbségben van az egyetemeken, tehát bátor és férfias dolog ezt az elenyésző kisebbséget 40:1 arányban gumibotokkal és boxerekkel időnként kiverni. A többi csak üres kifogás. [Megjegyzés: Ayulár József ügyvédet 1944-ben meggyilkolták.22 Weisz L. édesapám volt.23]

A diáklázadások 1928-ban érték egy a csúcspontjukat, de az ezt megelőző és követő években is rendszeresek voltak a zavargások, zsidóverések. Az egyetemi városokban (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs) általában ugyanolyan forgatókönyv szerint zajlottak az incidensek.24 A „bajtársak” elállták az egyetem vagy egy-egy előadó bejáratát, és „igazoltatták” a hallgatókat. A zsidókat összeverték és kidobták. Gyakran a termekben rontottak áldozataikra, és előfordult, hogy a lépcsőzetesen kialakított padsorok között a leütött diákokat egészen az ajtóig rugdosták. 1932 novemberében Debrecenben még a női hallgatókat is bántalmazták.25

A bajtársak mindig gondoskodtak a megfelelő erőfölényről: több tucat hallgató bántalmazott egy-egy diákot. Ennek ellenére az áldozatok néha megpróbáltak ellenállni. 1931 októberében Pécsett egy zsidó hallgató revolvert rántott26, őt csak a rektori hivatalból kirontó professzorok mentették meg a lincseléstől.27

A Délmagyarország névtelen újságírója is (a vezércikkeket gyakran Juhász Gyula írta) csalódását fejezte ki:

A kérges tenyér írja fel... a magyar tehetségek, a Lisztek, Semmelweissek, Munkácsyk, Wámbéryk, Petőfik utódainak meteorjait a világ egére... Valahogy így hittük, így bíztunk... És jött a numerus clausus.28

Volt, aki nem elégedett meg azzal, hogy csalódását kifejezze. Schneller István, a szegedi egyetem prorektora, a személyiségpedagógia kiemelkedő képviselője lemondott egyetemi tisztségéről, Szegeden a diákok a városházán megverték az újságírókat, a Délmagyarországot pedig fel akarták dúlni.29 A miniszter „megnyugtatta” a diákokat, kijelentette, hogy nem tud haragudni „fiaira”, holott a legerélyesebben neki kellett volna fellépnie a rendbontók ellen. Elgondolkodtató, hogy a rendőrség szinte tétlenül szemlélte az eseményeket, a belügyminiszter sem hozta meg a szükséges intézkedéseket.30

Zsidó élet Pécsett

Rendezett hitközség megalapítására 1840-ben került sor. Ebből az évből származik az első Chevra Kadisa alapszabály, és ekkor kezdi meg pécsi működését Lőw Izrael, Baranya Vármegye főrabbija. A hitközség tagjainak buzgóságát jól jellemzi, hogy három év működés után már saját zsinagógával rendelkeztek. A közösség 1841 júliusában megvette Vitéz Ferenc Citrom utcai telkét, és a rajta lévő házat zsinagóga céljára átalakították.31

A nyugtalanság a középosztály fiataljai közt kezdődött. A Hasomer Hacair (’az ifjú őr’) az egyik legnagyobb hatású cionista szervezet volt. A szervezet az 1920-as évek végén alakult Magyarországon, és rövid idő alatt nagy ismeretségre tett szert, tagságuk 1-2 ezer fő volt. A „sómérok” az 1930-as években a Magyar Cionista Szövetségi Ifjúsági Szakosztályaként működtek. (1938-tól Hanoar Haivri néven.)32

Az országban fokozatosan erősödő antiszemitizmus az egyetemi ifjúság körében termékeny talajra talált. A bajtársi szövetségek a Horthy-korszak első éveiben alakultak, lényegében azért, hogy szervezeti keretet adjanak a hallgatók tiltakozásának, mozgalmaik legfőbb követelése a zsidó hallgatók egyetemi részvételének minél nagyobb korlátozása volt. Megfigyelhető, hogy a numerus clausus bevezetését követően 1925 és 1929/1931 között megindult a budapesti zsidó szövetség látogatása a vidéki egyetemekre, ahol igen nagy érdeklődésre talált a zsidó fiatalok közt.33

A zsidó diákok szervezeteiben a cionizmus eszméje korán népszerű lett. Ez hívta életre többek között a bécsi Kadima, a németországi Blau-Weiss egyesületeket. Ilyen hallgatói érdekképviseleti szerv volt az 1925-ben alapított Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete, valamint a Zsidó Magyar Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége (1920–23), amelyek többek között aktívan vettek részt zsidó diákok anyagi támogatásában különböző karitatív események szervezése útján. Említésre méltó még a Zsidó Diáksegítő Bizottság (1922), amely a numerus clausus miatt külföldre kényszerült diákokat segítette, és hozzájárult ahhoz, hogy alsó középosztálybeli, első generációs értelmiségi magyar zsidók is diplomára tegyenek szert külföldön.

A századforduló táján Magyarországon megérett a helyzet egy jelentős zsidó kulturális egyesület létrehozására, amely képes magához vonzani a zsidóság legjobb szellemi erőit. Megalakult az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE)34, amelynek alakuló ülését 1909. március 21-én tartották: e szervezeten belül került felállításra 1911-ben Budapesten a Mensa Academica („Diákétkező”), valamint a hozzá kapcsolódó diákjóléti intézmények. A Mensa fővárosi és vidéki egységei az étkeztetésen kívül még abban is segítették a diákokat, hogy átvállalták a beíratási és a szigorlati díjak fizetését. 1923 október 14-én ünnepélyes közgyűlés keretében adták át Pécsett a Mensát, mely otthona lett az ország minden részéről idekerült zsidó ifjúságnak. Gondoskodtak olyan támogatásokról is, mint például a munkaközvetítés vagy az ingyenes tankönyvellátás. 1926-ban a válság miatt beszüntették a vacsoraosztást, hogy az ebédeltetés megtartható legyen. A pénzhiány megszüntetésére tett kísérletek olyan megoldásokat szültek, mint az egymást követő Mensa-bálok a fővárosban, amelyek jelentős társadalmi eseménynek számítottak (1926-ban Jászai Mari mondta a báli köszöntőt, 1928-ban pedig Somlyó Zoltán lépett fel).Pécsett az első Mensa-bál megszervezésére 1925. február 14-én került sor. Ahogyan a korabeli lapok is megírták: „[A]z est célja a nyomorgó egyetemi hallgatóság tandíjsegélyben való részesítése és a menza.”35

Ami a Mensa szervezettségét és a vidéki zsidóságot illeti, az 1926-ban ellátásban részesülő egyetemi és főiskolai hallgatóságról készített statisztika alapján megállapítható, hogy a Mensa diákságának 90%-a a vidéki zsidóság sorából került ki. A Mensa vezetősége elsősorban azt vette figyelembe, hogy a hozzá díjmentes ellátásért folyamodó „anyagi helyzete szerint rászorult-e és szorgalmas, valamint tanulmányi előmenetele alapján megérdemli-e a támogatást”.36

1921-ben megalakult Pécsett is a Hakoah zsidó sportegyesület, 350 taggal. A 19. század végén a közép-európai zsidóság számára a sport az asszimiláció kiváló terepének bizonyult. A zsidók a klubokban egyenrangú félként szerepelhettek keresztény társaikkal. Néhány sportegyesület nem vett fel zsidókat tagjai közé, ami törvényszerűen vezetett zsidó sportegyesületek alakításához. A cionista klubok sportolói világoskék-fehér mezükre Dávid-csillagot varrtak, és többnyire valamilyen történelmi (Makkabi, Júdea, Sámson) vagy erőt sugárzó héber nevet választottak (Hakoah [’erő’], Hehaver [’barát’], Hagibor [’hős’]).

A Zsidó Magyar Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége 1923. január 20-án Pécsett, a Pannónia nagytermében hangversenyt és utána bált rendezett. Az estély fővédnökségét Vázsonyi Vilmos és Fábián Béla nemzetgyűlési képviselő vállalták.

A rendezőségi iroda egyelőre Budapesten működik és december 15-től kezdve Pécsett is megindul a munka. A hangverseny szereplői a budapesti művészvilág legnevesebb tagjai. […] Az estély után bankett lesz a védnökök tiszteletére. A tiszta jövedelemből a nyomorgó zsidó diákok vacsoráját, tanszerét, be- íratási és szigorlati díjait fedezik és a lerongyolódott főiskolásokat ruhával, cipővel látják el.37

1925. december 20-án alakult meg a Szent Mór pécsi püspökről elnevezett Maurinum Egyesület, melynek kollégiumépítési terveit Klebelsberg Kunó az Eötvös Kollégium mintájára működő katolikus tanárképző intézet gondolatával egészítette ki.38

A Pécsi Chevra Kaddisa Szentegylet rendes évi közgyűlését 1929. március 9-én, vasárnap délelőtt tartotta az izraelita elemi iskola dísztermében. A tagok szokatlan nagy számban jöttek el, különösen az ifjabb korosztályú férfiak, akik újonnan léptek az egyesület kötelékébe.

A Pécsi Talmud Tóra Egylet délutánján J. Engel Róbert dr. elnök üdvözölte a megjelenteket és felkérte Weisz László gyakorló tanárjelöltet előadása megtartására. Az előadó ismertette a zsidóság szociális helyzetét és statisztikai adatok, valamint történelmi áttekintés alapján igyekezett megjelölni és megindokolni a zsidóság szociális bajait és kérdéseit. Az előadó végül kitért a most folyó palesztinai zsidó építőmunka szociális jelentőségére és annak fontosságára a zsidóság jövője szempontjából, a nők helyzetéről. Az értékes előadásért a megjelentek köszönetét lelkes szavakban dr. Wallenstein Zoltán főrabbi tolmácsolta, a kifejtett nagyszerű gondolatokat, saját meglátásaival gyarapítva.39

A Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetségeinek pécsi ünnepségére 1931. április 12-én került sor.40 (A Keren Hayesod Összefogás Izraelért Pénzalap, a továbbiakban: Keren Hayesod Alapítvány immár 1920 óta tölt be vezető szerepet Izrael államának építésében, illetve növekedésének támogatásában. A Cionista mozgalom pénzügyi támogatására létrehozott alapítvány története elválaszthatatlanul összefonódik Izrael államának történelmével.41)

Öt órára hirdették az ünnepi előadásokat, de már fél ötkor szokatlanul nagyszámú közönség zsúfolásig megtöltötte a hitközség dísztermét, úgy, hogy pótszékek beállítása és a mellékterem megnyitása vált szükségessé. […] Dr. Otto Abeles, Herzl Tivadar tanítványa és bizalmasa megrázó erővel ismertette a világ zsidóságának helyzetét és szerepét a Balfour deklaráció42 előtt és után. Rámutatott arra, hogy a kontinens zsidósága az átvonuló keleti tömegeket gondolkodás nélkül segélyezte és támogatta. […] Részleteket mondott el az ukrajnai pogromok borzalmaiból és rámutatott arra, hogy ezen becstelen tömegmészárlások menekültjei jelenleg Palesztina földjén dolgoznak a zsidó jövőért. […] Megemlékezett az antiszemitizmusról és a cionizmusnak a magyar hazafisághoz való viszonyáról is. […] A mindvégig lebilincselő előadást minduntalan szakította félbe a lelkes hallgatóság tetszésnyilvánítása, az előadás befejezése után pedig a közönség percekig ünnepelte az előadót. […] …dr. Winkler Janka ismertette a Palesztinai zsidó nők heroikus munkáját és a fiatalság csodálatos földszeretetét. Vázolta a legelső zsidó asszony Miss Henriette Sold43 minden tiszteletet kiérdemlő már több évtizedes munkáját.44

Az 1938-ban elfogadott zsidótörvény keretében, számos más jogfosztó intézkedéssel egyetemben ismét érvénybe lépett a numerus claususban megfogalmazott korlátozás. Ezáltal pedig a numerus clausus a borzasztó nemzeti tragédia előfutára lett.