Bubernik Eszter: Tradíció és korszerűség. Egy vizsgálat tapasztalatai

A eszközök felhasználásában való jártasság tekintetében, sorrendben a többség átlagosnak, majd átlag alattinak, és átlag felettinek tartja önmagát, amit igazol a technikai eszközök elterjedtségének mértéke és azok felhasználási aránya is, valamint ez magyarázza azt is, hogy a vizsgálatban részt vevő tanároknak megközelítőleg a ¾ része él szabadidejében szívesen, javarészt napi rendszerességgel az információs és kommunikációs technikai eszközök, köztük is leginkább a számítógépek, internetes tartalmak és a mobiltelefonok adta a lehetőségekkel.

Bubernik EszterA bencés szerzetesi élet alapja az imádsággal kísért állandó Isten-keresés, amely utat mutat és erőt ad két fő feladatukban: a rájuk bízott fiatalok oktatásában-nevelésében és a lelkipásztori munkában. Növendékeik oktatásában megjelenik a kultúra és civilizáció, a szellemi és technikai ismeretek beleágyazva a keresztény világnézetbe, áthatva a benedeki szellemiséggel. A rend napjainkban is működő tanintézményei közül a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégiumban, valamint a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégiumban folytat legrégebben oktató-nevelő munkát gimnáziumi képzésben. A két iskola a bencés lelkiség és szellemiség révén a katolikus tanítás elveinek megfelelően működik. Legfontosabb céljuk, hogy tanulóikat emberségükben, hitükben, az információs, tudásalapú társadalom elvárásai szerinti tájékozottságukban, ismereteikben, kompetenciáikban széleskörűen növeljék és neveljék, felkészítve őket az érettségi, a szakmai vizsgára, a továbbtanulásra és a munka világára. (Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programja, 2010; Pannonhalmi Bencés Gimnázium, Egyházzenei Szakközépiskola és Kollégium Pedagógiai Programja, 2010) Az információs és kommunikációs technika eszközeinek széleskörű alkalmazása mindkét gimnáziumra jellemző vonás.

A két bencés gimnázium tanári karának IKT felhasználási szokásai, az információs és kommunikációs technikai eszközök tanórai, tanórán kívüli és szabadidőben történő alkalmazásai egy kérdőíves vizsgálat és interjúk segítségével kerültek feltérképezésre.


1. táblázat – Kitöltöttségi arányok

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

Összes tanár

36 Fő

50 Fő

86 Fő

Kitöltők száma

26 Fő

48 Fő

74 Fő

Kitöltési arány

72,2 %

96,0 %

86,0 %

 
Az alábbi ábra a vizsgált tantárgyaknál az IKT eszközök tanórai felhasználásának arányát mutatja be a két gimnáziumban.
 
ábra
 
A 2. táblázat a vizsgált tantárgyaknál az IKT eszközök tanórai felhasználásának arányát mutatja be a két gimnáziumban.
 

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

Számítógép

58,5%

73,0%

67,8%

Projektor

51,2%

66,2%

60,9%

Interaktív tábla

41,5%

55,4%

50,4%

Internetes tartalmak

48,8%

47,3%

47,8%

Magnó

48,8%

29,7%

36,5%

Videó

36,6%

29,7%

32,2%

Egyéb

0,0%

2,7%

1,7%

 
 
A 3. táblázat az IKT eszközök felhasználási arányát mutatja be a tanításra való felkészülésnél.
 

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

Számítógép

86,0%

91,5%

89,6%

Internetes tartalmak

67,4%

69,5%

68,8%

Magnó

34,9%

19,5%

24,8%

Videó

18,6%

15,9%

16,8%

Interaktív tábla

4,7%

8,5%

7,2%

Projektor

7,0%

3,7%

4,8%

Egyéb

0,0%

4,9%

3,2%

Nem használ

2,3%

2,4%

2,4%

 
 
A 4. táblázat az IKT eszközhasználatot igénylő házi feladatok százalékos arányait mutatja be, a tanórán és tanórán kívüli foglalkozásoknál.
 

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

A tanórákon

34,9%

53,7%

47,2%

A tanórán kívüli foglalkozásokon

17,6%

40,0%

32,7%

 
 
Az 5. táblázat a tanárok véleményét mutatja be az IKT eszközök hasznosságát mérve. 
 

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

Igen

88,5%

87,5%

87,8%

Nem

3,8%

4,2%

4,1%

Nem töltötte ki

7,7%

8,3%

8,1%

 
 
A 6. táblázat az IKT eszközök felhasználásában való jártasságot tükrözi a felmérésben részt vevő oktatók önmagukról alkotott elképzelése szerint.
 

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

Kiemelkedően

0,0%

0,0%

0,0%

Átlag felett

11,5%

18,8%

16,2%

Átlagosan

50,0%

60,4%

56,8%

Átlag alatt

38,5%

16,7%

24,3%

Egyáltalán nem

0,0%

4,2%

2,7%

Nem töltötte ki

0,0%

0,0%

0,0%

 
 
A 7. táblázat a lekérdezett pedagógusok véleményét mutatja be saját iskolájuk korszerűségéről az IKT felszereltség tekintetében.
 

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

Igen

100,0%

81,3%

87,8%

Nem

0,0%

4,2%

2,7%

Nem tudom

0,0%

14,6%

9,5%

 
 
A 8. táblázat pedig azon meggyőződésüket tükrözi, hogy a magas színvonalú oktatáshoz elengedhetetlennek tarják-e az IKT eszközök használatát.
 

 

Czuczor

Pannonhalma

Összesen

Igen

46,2%

39,6%

41,9%

Nem

46,2%

60,4%

55,4%

Nem töltötte ki

7,7%

0,0%

2,7%

 

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a két bencés gimnáziumban tanító tanárok körében elvégzett – az IKT-felhasználási szokásokat mérő – kérdőíves felmérés kitöltöttségi aránya átlagolva meghaladta az összlétszám ¾ részét, ami kellő adatmennyiség lehet reprezentatív eredmények bemutatására.

Az információs és kommunikációs technikai eszközök tanórai felhasználása és alkalmazásának gyakorisága változatos képet mutat a vizsgálatban szereplő tantárgyak vonatkozásában. Ezeket jelentősen befolyásolhatja az adott tantárgy és tananyag természete – amit az iskolákban elvégzett interjúk is alátámasztanak –, továbbá a pedagógus eszközhasználatban való jártassága és az információs és kommunikációs technikához való viszonya.

Ezeknél a tantárgyaknál a felhasználásban élen jár a számítógép, a projektor és internetes tartalmak alkalmazása mellett az interaktív tábla is – annak ellenére, hogy a tanév elején kerültek felszerelésre –, ami összességében pozitív hozzáállást feltételez az oktatók részéről, és ez meghatározhatja a folyamatosan megújuló eszközök és azok újabb alkalmazási lehetőségeinek kipróbálása iránti hajlandóságot. Az eszközök hasznosságát tekintve pedig egyértelműen azok praktikusságát emelték ki a válaszadók.

A munkaformák (frontális, egyéni, párban folyó és csoportos) tekintetében – a lekérdezett tanárok – azok változatos alkalmazását tartják eredményesnek az IKT eszközök használata során. A tanórai, tanórán kívüli foglalkozások feladattípusainál az illusztrációk, térképek, vázlatok, szövegek, filmek, animációk megtekintését; kísérletek szemléltetését; előadások megtartását; hallgatásos, szövegértési, műelemző gyakorlatok, feladatsorok, számítógépes alkalmazások elvégzését jelölték meg. A házi feladatok kiadásánál pedig a konvencionális feladattípusok mellett jelentős arányban megjelennek az IKT eszközhasználatot igénylők is. Köztük az internetes információgyűjtés, képelemzés, ábraelemzés, szövegértés, képek/szövegek összehasonlítása, feladatsorok elvégzése, PowerPoint-os előadás készítése, esszéírás, tananyag-elsajátítás, filmkészítés, újságkészítés, projektfeladatok teljesítése, melyekkel széles körben bővítik a tanítási órákon használt típusfeladatok körét. Ezek segítségével jelentős mértékben fejlesztik a diákok digitális kompetenciáját a közös és az önálló munka során egyaránt. Az ilyen típusú eszközhasználatot igénylő feladatokat a tanulók többnyire örömmel, lelkesedéssel fogadják, érdeklődőbbek, motiváltabbak, fogékonyabbak a bevont eszközök hatására. Leköti a figyelmüket, emellett bizonyos esetekben el is várják az órát tartó pedagógustól az alkalmazások használatát. Passzivitásról és érdektelenségről csak elvétve számoltak be a vizsgálatban részt vevő tanárok.

A tanítási órára való felkészülésben a kérdőívet kitöltő tanárok leginkább a számítógépre és internetes tartalmakra támaszkodnak, korunk információs társadalmi tendenciáinak megfelelően. A vizsgált tanórán kívüli foglalkozásoknál az IKT eszközök felhasználása és alkalmazásának gyakorisága elmaradnak a tanítási órákra jellemzőktől, ami több összetevőből is fakadhat, köztük például a tevékenységek természetéből és a tanórákétól különböző célmeghatározásból. Ennek részletesebb elemzéséhez csak további vizsgálatok adnának lehetőséget. A eszközök felhasználásában való jártasság tekintetében, sorrendben a többség átlagosnak, majd átlag alattinak, és átlag felettinek tartja önmagát, amit igazol a technikai eszközök elterjedtségének mértéke és azok felhasználási aránya is, valamint ez magyarázza azt is, hogy a vizsgálatban részt vevő tanároknak megközelítőleg a ¾ része él szabadidejében szívesen, javarészt napi rendszerességgel az információs és kommunikációs technikai eszközök, köztük is leginkább a számítógépek, internetes tartalmak és a mobiltelefonok adta a lehetőségekkel.

Saját iskolájukat egyértelműen korszerűnek találják az információs és kommunikációs technikai eszközök felszereltsége szempontjából, de a magas színvonalú oktatás eléréséhez nem feltétlenül tartják elengedhetetlennek az IKT eszközök széleskörű alkalmazását, szemben a tanári szuggesztivitással és szaktudással. 

Megállapítható tehát, hogy napjainkban, az oktatás átalakulása során az információs társadalom a korszerű IKT eszközök és az újfajta módszerek integrálását várja el az iskoláktól, és ahogy tapasztalhattuk, ennek megvalósításában a vizsgált bencés intézmények eredményesen helytállnak. A körvonalazott kutatási téma vizsgálata után pedig felmerül a kérdés, hogy a jövőben milyen technikai alkalmazások – az oktatás megújításának egyik fontos tényezőjeként – és pedagógiai módszerek dominálnak majd munkájukban, a folyamatos innovációs törekvések és a konvencionális eszközkészlet megtartása mellett, a tanulás és tanítás tevékenységegyüttesben. A változások mértékére, tendenciáira a jövőben megismételt vizsgálatok, kutatások adhatnak lehetőséget és válaszokat.

A szerzőről: