Miért olyan nehéz az integráció?

Integrációra alkalmat adó, ideális helyzet

A mai magyarországi kép

Megoldási lehetőségek

Társadalmi szint

Integrációra alkalmas, befogadó attitűdű társadalmi közeg.

Kirekesztés, elutasítás, stigmatizálás, egyre erősödő negatív megítélés, gyakran politikai megerősítésekkel, médiatámogatással.

Érzékenyítés. Valós, egyik irányban sem túlzó kép megismertetése, az egyéni felelősség kérdésének újratárgyalása, kommunikációs stratégia kialakítása az integráció érdekében.

Szociális biztonság.

Megélhetési gondok, lakhatási gondok, létbizonytalanság, jövőkép nélküliség, kriminalizálódás.

Megfelelő, a helyzetet kezelni képes, kiszámítható, hosszú távú szociálpolitika, valós munkahelyteremtés.

Integrációra törekvő, hosszú távon gondolkodó, a közjót szolgáló döntéshozói szándék.

Rövid előnyökkel számoló, a többségi nyomásnak való megfelelést érvényesítő, a szegregáció tekintetében ellentmondásos állami döntések.

Az integrációra stratégiát építő, azt kiszámítható módon betartó, nem kormányzati ciklusokban gondolkodó deszegregáció, antiszegregáció törvényi előírásokkal és azok érvényesítésével.

Intézményi szint

Támogató iskolai közeg, az integrációt tudatosan segítő tantestületek, ennek megfelelő kortárs és szülői befogadás.

Eszköztelen, elutasító iskola. Előítéletes, eszköztelen pedagógusok, kirekesztő kortárs csoport, szülői elutasítás.

Attitűdváltás, és az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása.

Speciális tanulástámogatás, a részképesség-kieséses és szociokulturális hátrányokkal küzdő gyerekek segítésére.

Szakemberek hiánya ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.

Fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológusok biztosítása, megfelelő, nem központilag kiadott, hanem az iskola problémáihoz igazodó óraszámban.

Szociális kompetenciák fejlesztésére is fókuszáló iskola.

Ismeretközpontú oktatás, a szociáliskompetencia-fejlesztés mellékes, nincs fókuszban sem az iskola értékelésében, sem a továbbtanulásban.

Szemléletváltás először döntéshozó szinten, majd a gyakorlatban, nem megváltoztatva négyévenként a fókuszokat.

Szociálisan érzékeny, magas szakmai szinten dolgozó pedagógusok a HHH iskolákban.

Kiégett, fásult szakemberek, kontraszelekció.

A hátránykompenzálás presztízsének kialakítása, szupervízió, több bér a HHH gyerekeket oktatóknak.

A felmerülő problémák pedagógia kezelése.

A felmerülő problémák hatósági eszközökkel történő kezelése.

Oktatáspolitikai szemléletváltás.

Együttműködések ágazati és intézményi szinten, egységesített, egymást támogató hatások.

Párhuzamos működés formális együttműködésekkel, a protokoll van fókuszban, a saját eljárás, döntés védelme, nem a problémamegoldás.

Komplex problémakezelés, valós együttműködések, paradigmaváltás.

Tartós, stratégiaszerű hatások.

Projektszemlélet, pályázatokba épített és nem a rendszerbe beépülő megoldások.

Hosszútávon kiszámítható, államilag finanszírozott hatások.

Élményt adó iskola. Olyan hely, ahová jó járni, ahová jó tartozni.

A kötelezettség túlhangsúlyozása a vonzóvá tétel ellenében. Az iskola kötelező „nyűg”.

Boldog, kreatív, elismert, szabad pedagógusok, akik képesek arculatot adni az iskolai közösségnek és élményt adni az iskolával a gyerekeknek.

Iskolai szociális munkások a HHH iskolákban.

Az oktatástól elkülönülő szociális ágazat, formális kapcsolódással.

A pedagógust segítő, a család és az intézményrendszer felé kapcsot jelentő iskolai szociális munkás. Ahol szükséges, ott akár osztályonként biztosítva.

Egyforma társadalmi szerepvállalási szándék a különféle iskolafenntartók között, különös tekintettel az általános iskolákra.

Egyházi iskolák, amelyek nem vesznek fel HHH gyerekeket, szergegálttá téve a település állami iskoláit. Mindez állami támogatással.

Szektorsemlegesség biztosítása, olyan rendszer, amelyben a HHH problémából mindenki kiveszi a részét. Megfelelő integrációs arány biztosítása. (Mi legyen a szabad iskolaválasztással?)

A család, a lakókörnyezet szintjén

Támogató családi környezet.

Visszahúzó családi hatások.

A családok fejlesztése.

A gyerekek egészséges fejlődése.

Nélkülözés, egészségtelen körülmények.

Ellátott alapszükségletek, terhesgondozás, korai fejlesztés.

Az iskolával és az intézményrendszerrel együttműködő család.

Az iskolával nem törődő, sőt, néha ellenséges viszonyban levő családok.

Partneri kapcsolat kialakítása. Családlátogatások – nem hatósági szerepben – a szülők bevonása.

Az iskola, a munka iránt motivált, jövőképpel rendelkező család.

Feketemunkán, alkalmi munkán, közmunkán szocializálódott családok.

Értelmes, jövőképet adó munkalehetőségek, mobilitási képesség kialakítása.

Támogató, az integrációra törekvő helyi közösség.

Szétesett, konfliktusokkal terhelt, gyakran kriminalizált közeg.

Közösségfejlesztés szakemberekkel, hosszú távon.