Imre Katalin: Egy madár, egy földönkívüli, egy egysejtű és a gyerek

(Mese Szilágyi Kata emlékére)1

A madarat Zöld Kakasnak hívják. Több mint 200 gyerek bújik meg a szárnyai alatt. Valamennyi más fészekből kipottyant gyerek. Olyanok, akik előző iskolájukból magatartási, tanulási problémáik miatt csöppentek ki. A magatartási, tanulási problémákat viselkedési zavarok és részképesség-zavarok tarkítják. Ezt a képet mintázza tovább néhány jellegzetes szociális probléma, a hátrányos helyzet, illetve a veszélyeztetettség. Olykor a mintázat egy jól leírható szubkultúra látványát adja, máskor a multikulturalizmus festői színei bontakoznak ki. Ez a zöld madár évről-évre megújulva – szintén tűzben születve újjá – igyekszik megfelelő fészket építve melengetni, megtartani különös pártfogoltjait.

Az előző tanév végén a Zöld Kakas ET – a földönkívüli – segítségével egy egysejtűt, egy Amőbát alkotott azzal a céllal, hogy minden diákja színének, mintájának megfelelően kezdhesse az új tanévet.

ET teljes neve: Egyéni Tanrendű tagozat. Jellemzően olyan diákok járnak erre a tagozatra, akik szociális, illetve mentális problémáik miatt nem tudnak a hét minden napján a Kakas óvó szárnyai alatt összegyűlni. Külön engedéllyel hetente egy, vagy több napon tanulnak és vesznek részt az iskola közösségének életében. ET valójában HT-nek, vagyis a Zöld Kakas Hagyományos Tanrendű tagozatának a testvére. Azért hagyományos, mert hetente ötször fogadja a diákokat és nagyjából hagyományos óraszervezésben tanítja őket. Kistestvére ET-nek és HT-nek a Nulladik osztály, amely különböző évfolyamokból érkező, tanulásra és kapcsolatok kialakítására még nem teljesen képes gyerekekre vigyáz. ET, HT és Nulladik is rokonságban áll a madár által szervezett Művészeti Iskolával (Műv. Suli) és a Zöld Kakas Zrt.-nek nevezett szakképző iskolával. Valahányan – ET, HT, Nulladik, Műv. Suli és Szakképzés – a diákok igényeinek megfelelően kínálnak tanulási lehetőségeket.

A gyerekek – a korábbi évek gyakorlata szerint – egyéni igényeiknek megfelelő, speciálisan rájuk jellemző utat járnak be a Zöld Kakas intézményei, tagozatai között. Van, aki folyamatos figyelem mellett képes előre jutni a tanulmányaiban, kapcsolatot létesíteni az osztálytársaival, és emellett a folyamatos figyelem mellett képes alkotó, művészi munkát is végezni. Ebben az esetben ő a HT diákja és a Műv.Suli hallgatója. Egy másik esetben a diák jó értelmi képességekkel rendelkezik, de a közösségben erősen szorong, ugyanakkor jól körvonalazódó céljai vannak a jövőjét illetően. Ő az ET diákjaként járja be maga választotta egyéni útját, a jövőt illető terveit pedig a szakképzés berkein belül kezdi el megvalósítani, mint vállalkozási ügyintéző tanonc. Olyan gyerekre is vigyáz a Kakas, aki súlyosabb sérüléseket szenvedett, miközben kipottyant előző fészkéből. Ezek a gyerekek a Nulladikban kapnak megfelelő segítséget ahhoz, hogy sérüléseiket kipihenve, gyógyultabb állapotban választhassanak az iskola kínálatából.

A madár kínálta lehetőségek nemcsak a tagozatok nevén keresztül mutathatók be. Az iskola kínálata az óraszervezésen, a diák által bejárható tanulási utakon (tanulási helyzeteken) keresztül is jól látható. A Kakas fejében a következő tanulási lehetőségek jártak:

Legyen hagyományos órakeret, amikor is a gyerek egy-egy tantárgyat heti néhány órában egy-egy tanár segítségével sajátít el. Ezeken az órákon a tananyag megismerése, feldolgozása, gyakorlása történik, és a diákok képességeinek fejlesztése sem marad el.
Legyen epochális óraszervezés, melynek keretében egy tantárgyat egy tanár tanít, koncentrált időben, ET-n például 6 egymást követő órában. Az epochák lehetővé teszik, hogy a gyerek megismerje a tanagyagot, és leckét kapjon a tananyag feldolgozásának módjáról, a képességfejlesztés módjáról. Az epochákat választó diák már érettebb, motiváltabb, képes önálló munkára, önálló tanulásra.
Legyenek fejlesztő órák, melynek keretében egy vagy több képesség fejlesztése zajlik, tanári segítséggel. Jó példa erre a Zöld Kakas földönkívülije (ET), ahol szövegértési kompetenciafejlesztés zajlott, évfolyamonként 15 órában. A HT-n pedig például heti 2 órában történelmi, társadalmi, természetföldrajzi ismeretek mentén a térben és időben történő tájékozódás képességének fejlesztése történt.
Legyenek projektek, melynek keretében egy meghatározott dolog (mutatvány) létrehozása a cél, adott források – például idő, pénz, emberi erőforrás – felhasználása mellett. Ennek megfelelően például a HT színházi előadást mutatott be, a szakképzősök Kamaszfesztivált csináltak, a Műv. Sulisok forgattak, az ET-n pedig kávéházi keretek között önálló újságukat olvasgatták gyerekek és tanárok egyaránt.
Legyenek élménypedagógiai programok, amelyek tapasztalatot, élményt nyújtó, élet közeli tanulási helyzeteket produkálnak. Ilyenek voltak az erdei iskola eseményei, a témanapok programjai, vagy akár a falmászás kipróbálása tornaóra keretében.

Ha már megfogant a madár fejében ez a sok gondolat, meg is valósította azokat, de meglepve tapasztalta, hogy amit kínál, az még mindig kevesebb variációt, egyéni tanulási lehetőséget hoz létre, mint ahány megfelelne sokszínű gyerekei egyedi mintájának. Az önmagát kereső gyerek magát és környezetét nem kímélve furakodott a madár tollai közé, föl nem adva azt a célját, hogy a Kakas oltalma alatt megtalálja saját zugát, azon az úton, amely csak az övé.

Ettől a kényszertől hajtva talált egymásra a madár és az egysejtű, az Amőba.

Amőba az idei tanév szeptemberében született meg, Kakas egy nyáron át vajúdott vele. A vajúdás nyári műhelyek keretében történt, húsz tanár bábáskodott a születése körül. A megszülető egysejtű új lehetőségeket hozott magával, új lehetőséget arra, hogy a gyerek egyedi órarendbe ágyazva élhesse meg egyedi igényeit. HT, ET, Nulladik, Műv.Suli és Szakképzés új rokonnal gazdagodott, egy új tanulócsoporttal. Amőba osztálya jelen van az iskola összes eddigi tanulócsoportjában. Az új osztályt választó gyerek a földönkívülivel (Egyéni Tanrendű tagozat) tanulja a szaktárgyakat, míg HT-vel – és az összes többi rokonnal – egyéb órákon vesz részt. A HT-re és ET-re egyaránt jellemző órákon kívül (például matematika vagy emberismeret) csak az új osztályra jellemző órák is szerveződtek: magyar képességfejlesztés, matematika képességfejlesztés, angol nyelv képességfejlesztés, történelem képességfejlesztés, informatika képességfejlesztés, ET támogató óra. Az amőbás diák így részt vesz az ET óráin, a képességfejlesztő órákon, a támogató órákon, de igényeinek megfelelően áthallgathat a HT bármely órájára és kedvének, terveinek megfelelően választhat a Műv. Suli és a Szakképzés órái közül is. Valóban mondhatjuk, hogy az Amőba állábai mindenhova átnyúlnak.

Szeptemberben a Zöld Kakas tagozatait és tanulási útjait felsorakoztatva nyújtott piaci kínálatot a gyerekek számára. Olyan órák szerveződtek, amelyek képesek voltak valahány tanulási utat bemutatni a diákoknak, az iskola valahány tagozatán. Gyakorlatilag eltűntek az osztályok, és a diákok egyénileg keresgélték az iskola által nyújtott piaci kínálatból a maguk portékáját. Amit betett egy gyerek a kosarába, az lett az ő szeptemberi iskolai programja, a csak rá jellemző egyéni útja. Ez az út mentori és szaktanári segítséggel rajzolódott ki, amihez tanórákkal és tanulási helyzetekkel pakolta tele a kosarát a gyerek, hogy cipelje azt a program végéig. Szabadon választott, majd felelősséggel viselte választásának következményeit. A maga választotta tanulási lehetőségeket élte meg, a maga választotta keretek között. Ilyenformán annyiféle tagozat jött létre szeptemberben, ahányféle más-más tanórával telepakolt kosár keletkezett. Minden gyerek választott az ET, a HT, a Nulladik, az Amőba, a Műv.Suli és a Szakképzés kínálta órák közül. Keletkeztek hasonló tartalmú kosarak, hasonló utat bejáró választások, amiből természetes módon alakult ki a gyerekek egy-egy csoportja. Egy-egy gyereknek így arra is módja lett, hogy más-más kisközösségben próbálja ki magát, attól függően, hogy kikkel együtt választott hasonló tanórát, hasonló tanulási helyzetet.

Szeptemberben eltűntek a mesterségesen létrehozott tagozatok és a mesterségesen létrehozott osztályok. Minden gyerek a maga egyediségében, a maga mintájának megfelelően, önmaga alkotott „tagozatot”, melynek képe a diák órarendje volt. Szaktanári visszajelzések szerint az volt a legmeglepőbb ezeken a tanórákon, hogy a gyerekek motiváltabbak és együttműködőbbek volt, mint eddig bármikor. Októbertől a gyerek a szeptemberi program tanulságainak megfelelően választott és kapott tanulócsoportot és órarendet a 2009/2010-es tanévre.

Aki nem hiszi, járjon utána!