Új írások

Nahalka István: Az iskolai esélyegyenlőtlenségről vallott kisebb és nagyobb tévhiteink

By knauszi on 2011. feb. 14. - 11:53

Ezt valahogy mindenki evidens tényként kezeli, mintha még gondolkodni sem lenne érdemes rajta. Hát hogyne húznák le a gyengék a jók eredményeit: a tanár nem tud haladni miattuk, a felzárkóztatásukkal kell elsősorban foglalkoznia, a figyelme elterelődik a tehetségnevelésről, a gyenge tanulók sokszor „magatartási problémásak” is, szétverik az órákat; mit kell ezen morfondírozni, az állítás minden kétséget kizáró módon igaz. Érdemes mégis elvégezni bizonyos számításokat!

Egy életút a folklór és pedagógia jegyében

By knauszi on 2011. feb. 09. - 15:27

Várszeginé Gáncs Erzsébet interjúja dr. Barsi Ernővel

Nem lehet megismerni a magyar kultúrát a népi hagyományok ismerete nélkül. 1932-ben Kodály Zoltán tartott egy előadást, ahol felidézte, hogy nemrég felkereste egy nagyon művelt ember és azt mondta, hogy nem érti Ady Endrének ezt a mondatát: „beágyazott a villás vénség”. Ha 1932-ben problémás volt ez egy irodalmilag művelt embernek, kérdem én, 2009-ben egy panelházba született városi gyereknek, hogy az ördögbe ne volna probléma!

Knausz Imre: Nemzetépítés és Nemzeti alaptanterv

By knauszi on 2011. feb. 09. - 14:00

A IV. Miskolci Taní-tani Konferencián elhangzott előadás

A közelmúltban Trencsényi László a Népszabadság hasábjain fontos kérdéseket vetett fel a nemzet és a kulturális kánonok kapcsolatáról. Ez az írás úgy is tekinthető, mint hozzászólás ehhez a láthatóan egyre fontosabbá váló problémakörhöz.

Hegedűs Erzsébet: Érettségpróba, avagy csapdában az írásbelin

By knauszi on 2011. feb. 09. - 10:22

Talán a csapda nagysága sem mérhető fel, amelybe a maturandusok akaratukon kívül beleestek. Vajon volt-e idejük mérlegelni, a matematikafeladatok megoldása helyett váltani: az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről és erkölcstelenségről, becsületről-becstelenségről, felelősségről-felelőtlenségről, szabályról, törvényről, önállóságról gondolkodniuk?

L. Ritók Nóra: Művészeti nevelés a nyomor szélén

By knauszi on 2011. feb. 07. - 18:06

A IV. Miskolci Taní-tani Konferencián elhangzott előadás, utólag lejegyzeve

A pedagógusok nem szereznek ismereteket ezekről a gyerekekről, fogalmuk sincs, hogy élnek. Nem tudják, hogy komfort nélküli vagy félkomfortos házakban laknak, ahol nincsen vezetékes víz, sok esetben villany sem. Hogy a lakások berendezései között nincsenek asztalok és székek, csupán ágyak, ahol - főleg ilyenkor, telente, amikor csak egy szobát képesek fűteni - gyakran 6-8, néhol még 10 személy is egy szobában alszik. Nem gondolják végig, hogy náluk nincsen fürdőszoba, WC, és esténként mondjuk hat gyereket végigfürdetni az ártézi kútról hozott vízben nem egyszerű.

Trencsényi László: Egy talált tárgy

By knauszi on 2011. feb. 07. - 15:24

Trencsényi László

De nézzük a szöveget közelebbről. Az írónak igenis volt „víziója” a Himnusz világáról. Való igaz, nem Kölcsey ékes XIX. századi nyelvezetével fejezte ki magát, hanem a XX. század expresszionista költői kifejezésmódját alkalmazta. Igenis, tette ezt akkor, ha joggal vélelmezzük: nem igen olvasott ilyen szövegeket. De akkor is: szerintem ráérzett valamire, a vers, a „zivataros századok” drámai sodrára! Kifejező eszközei egyenesen a legmodernebbeket idézik, nemcsak a Kanadában elhunyt Robert Zendnek voltak ilyen „érzetversei”, de Szőcs Gézának, illetve a másik erdélyi költőnknek, Kovács András Ferencnek is. („Erős várunk a Kufstein” – jár eszemben rendre KAF sora, mely szövegszerkesztési stratégiájában jóformán hasonlít Ismeretlen szerzőnk munkájára.)