Új írások

Trencsényi László: Töprengések a tanítói tehetségről – avagy egy civil tanévnyitó

Trencsényi László

A művészetpedagógusok közössége vélekedik karakteresen úgy, hogy a pedagógusmesterségben, a pedagógusképzésben a mesterség megannyi gyakorlati kompetenciájára kellene helyezni a hangsúlyt: a hatékony-szuggesztív megjelenés, közlés, az „üzenni-való” vállalása megannyi olyan kompetencia, mely sok hasonló vonást tartalmaz a művészi közlés sajátosságaival. A művészetek nevelése-tanítása és a tanítás művészete így lett kiindulópontja a 2011. szeptemberi józsefvárosi dialógusnak.

Borsi Balázs – Szekszárdi Júlia: Gimnazista rockzenekar és innováció

Egy új taneszközről

„Neked pörög a dob!” címmel az innovációval foglalkozó oktató játékfilm készült a 13-18 éves korosztálynak. Felmerülhet a kérdés: egyáltalán lehetséges-e egy ilyen bonyolult fogalmat megtanítani a lázadó korban levő tinédzsereknek, ráadásul egy játékfilm segítségével? Tapasztalataink azonban azt igazolják, hogy a diákokat leköti a középiskolai közegben, valóságosnak ható történetként kibontakozó cselekmény, és – bár időnként szájbarágósnak hat a mondandó –, összességében valóban a film szövetébe illeszkedve tanulhatunk és taníthatunk innovációval kapcsolatos ismereteket, fejleszthetjük az ehhez kapcsolódó attitűdöket. Ez utóbbi állítást egy országos felmérés eredményei is alátámasztják.

L. Ritók Nóra: Gondolatok a törvénytervezetről

Biztosan van, akinek jó. Hiszen, aki a kereteket megadta, az is azért írta ilyenné a törvényt, mert neki így jó. Kérdés, hogy azzal mi lesz, akinek ez így nem jó? És képes lesz másként is jól csinálni majd? „Akinek nem tetszik, arra nézve is kötelező!” – hangzott a sommás válasz, amikor valamelyik fórumon erre rákérdeztek. Igen, a törvény kötelezőségét nem is vitatja senki. De talán egy modern demokráciában elvárhatók a tágabb keretek. Amibe jobban betagozódhat ez a sokféle gyerek, iskolatípus, módszertan.

Simon Mária köszöntője Janusz Korczak Hogyan szeressük a gyermeket? c. könyvének bemutatóján

Elhangzott 2011. október 25-én Budapesten a Lengyel Kultúra Házában.

Olyan politikai és szociális korban élünk, amelyben a gyerekek helyzete nem javult az előző korszakokhoz képest. Az erőszak, a szociális egyenlőtlenségek, a diszkrimináció, a család intézményének instabilitása, intézményes oktatási elképzelések, ezek mind tényezői annak, hogy a gyerekek helyzete romlott. Így a gyermeki jogok sem érvényesülnek. Janusz Korczak nélkülözhetetlen. Eszközöket ad, támaszt nyújt, meggyőződéseket, elveket erősít. Erőt ad.

Széger Katalin: Ki mit ér (el)?

Avagy demokráciamenedzsment oktatási terepen

Akkreditált pedagógus-továbbképzést nyújtó szervezetként részletes, az állam által előírt adat-nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszerrel rendelkezünk. Programunk törvényes keretek között zajlik, adataink nyilvánosak, az előírt minőségbiztosítást elvégezzük: jegyzőkönyvet vezetünk, és a képzések zárultával visszajelző lapokon kérjük a részvevőket, hogy értékeljék munkánkat. E papírokon temérdek pozitív visszajelzést kapunk. Ezek szerint programunk sikeres. Vajon így van-e?

Hátrányos helyzet és innováció I. A kulcs a pedagógus

Kovácsné Nagy Emesével, a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola igazgatójával Knausz Imre beszélgetett

Ha a pedagógus szakmailag jól képzett, munkáját magas szinten értő, könnyedén tanító, akkor ez a gyerekek viselkedésében, teljesítményében mérhető. Észrevehető eredmény lesz, hogy a gyerek nem fog késni, hiányozni, sőt jobban fog tanulni. Megnyerni egy tantestületet, ezt nevezem sikernek. Nekem az az első. Lehetne azt is mondani, hogy a gyerekek jók, meg jó a tanulmányi eredményük, de az jön magától. A pedagógus a kulcsfigura ebben. Majdnem hogy azt kell mondjam, hogy egy pedagógusközösségnek az átszocializálása számomra a siker. 

Keresztúri József: Miska bácsi

Személyes emlékezés Bácskai Mihályra (1929–2011)

Azt lehetett tőle megtanulni, hogy minden problémánkra a megoldás bennünk található, s hogy a problémák természetes részei életünknek. Azért vannak, hogy megoldjuk őket. Ettől leszünk valakik. Mert valakikké kell lennünk. Ez a gondolkodásmód akkortájt – és mindenkor – csak különleges egyéniségek mindennapi munkájában volt a pedagógiai működés jellemzője, mert nem megy kaptafára, módszertani sokszínűség, kreatív agy, hatalmas türelem és mindenekelőtt mérhetetlen szeretet kell hozzá.

Fóti Péter: „A demokrácia nem magától értetődő, de nagyon erős”

Leonard Turton summerhilli tanár portréja I. rész

Amikor azután a tanárok más osztályokban is elkezdték a gyűléseket, nem értették, hogy miért működnek ezek ilyen jól. Erre azt mondtam, hogy ezek a dolgok nagyon természetesek. A dolog vége az lett a második év végére, hogy ilyen tanácskozások működtek mind a hét osztályban, ahol összesen kb. 200 gyerek volt. Ennek nyomán azután az egész iskola kultúrája megváltozott. 

Bodóczky István: Kortárs művészet vagy populáris kultúra?

A kortárs képzőművészeti alkotások kvalitását a jelenünk problémáihoz való kapcsolódás, a problémafelvetés, a megfogalmazás árnyaltsága, mélysége határozza meg. A felkavaró, gondolkodást igénylő kortárs művek viszont nálunk többnyire nem népszerűek, különösen, ha a már elfogadott esztétikai sztenderdekhez sem igazodnak. A pedagógia ezen a téren sokat segíthetne. Az elmúlt évben tanúja voltam annak, hogy másodéves gimnazisták milyen lelkesen fogadtak olyan kortárs alkotásokat, amelyek a Műcsarnok rendszerváltáshoz kapcsolódó kiállításán szerepeltek.

Méhes Vera: A pedagógus

Kevés az olyan ember, aki napjainkban a beszélgetés kultúrájával rendelkezik. Tudni kell valamilyen nagyon egyszerű megállapítással a beszélgetést elindítani és aztán hagyni, hogy a másik meséljen. Ugyanakkor a beszélgetőtársak joggal elvárhatják, hogy mi is meséljünk időnként valami érdekeset. Ezek mértékének és egyensúlyának megtalálása a jó beszélgetés titka.

Oldalak