Új írások

Knausz Imre: Marathóneia. Második ének. A seregek felsorolása

Trencsényi makacs memóriája nem egyszerűen lelki adottság és technika. Sokkal inkább világnézet. Ő ugyanis tudja, amit sokszor elfelejtünk, hogy a világ nem attól változik meg – ha egyáltalán –, hogy egy-két fontos ember egy-két fontos döntést hoz, hanem ezernyi ember apró kezdeményezéseitől. Hogy a történelem – a neveléstörténet? – folyamát apró erek és patakok táplálják, és azt hiszem, rosszul érezné magát, ha egy is közülük figyelmen kívül maradna.

L. Ritók Nóra: Kérem szépen, nem lehetne valahogy másképp?

Hogy nevelünk így korszerű világlátású, a kortárs művészeteket, a médiát, a környező világot értő embereket? Hol ér ez össze azzal, amit európaiságnak nevezünk? És bocsánat, hol ér össze azzal, amit magyarságnak nevezünk? Mert ennek egyféle, erőltetett értelmezése sem túl jó megoldás… és ez talán bonyolultabb kérdés, mint a János vitéz felvetései…

Trencsényi László: Mustra

avagy folyóiratok a tanári szobák polcain, számítógép monitorján … és olvasóik

Sokan mondják, mondjuk: korszerű és folyamatos szakmai diskurzus nélkül nem életképes egy szakma, a belső kommunikációja is csorbát szenved, de az is hatékonyságot zavaró tényező, ha partnereivel – köztük a laikusokkal – nem tud szót érteni.

Vas Enikő: A HISZEM konferenciájáról

A gyakorlat során természetesen sok mindent elsajátít a pedagógus, de hasznosabb lenne úgy kikerülni az egyetemről, hogy rendelkezésre álljanak bizonyos magatartásformák. Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a diákévek alatt sokkal többször legyen lehetősége betekinteni egy-egy iskola működésébe, illetve különböző pedagógiai szituációkba. A HISZEM tehát arra is alkalmas lehetne, hogy a tanárjelölt hallgatók is részt vegyenek a hálózatépítésben és gyakorlati tapasztalatot szerezzenek. 

Manxhuka Afrodita: Mit olvas(s)unk irodalomórán?

Populáris irodalmat mindig valamilyen pedagógiai cél érdekében érdemes beépíteni a kötelező olvasmányok sorába, hiszen kihagyhatatlan az a végtelenül pozitív befogadói magatartás, amelyet a gyerekek tanúsítanak az órán. Hihetetlen érdeklődést tapasztalhatunk a részükről nem csak a regényhez közvetlenül kapcsolódó feladatok, ismeretek tekintetében, hanem a Harry Potter könyvekkel csak közvetetten érintkező témákkal kapcsolatban is. Az órai feladatokat, akárcsak a házi feladatokat örömmel végezték, és mindig hiánytalanul teljesítették.

Trencsényi László: Áprily tanár úr

Az emlékezéseket Imre Lajos gyűjtötte egybe, Fenyő D. György végezte a szerkesztői munkát a tőle megszokott gondossággal. A kolozsvári Erdélyi Református Egyházkerület és a budapesti Kálvin Kiadó jegyzi a kötetet. Megjelent 2011-ben. A visszaemlékezők közt Vita Zsigmond, Dávid Gyula, Borzsák István, Tálasi Istvánné Varga Anna, Ujfalusy Klára, Nemes Nagy Ágnes, H. Kiss Judit, Tusa Erzsébet, Lőrincze Lajos, Domonkosné Ozoray Márta, György Ágnes, Nagyné Hrabovszky Anna, A. Nagy Zsuzsa, Korbuly Judit, Szabó Imréné Szabó Éva, Veressné Deák Éva, Frank Vera. Felbukkan Kéryné Soós Júlia emlékező írása is.

Galambos Henriette Rita: Öntsünk tiszta vizet a pohárba!

Rövid áttekintés az ifjúsági és az iskolai közösségi szolgálat dilemmáiról

Sajnálatos tény, hogy a törvény előkészítése során nem jutott megfelelő idő és energia arra, hogy az illetékesek konzultáljanak azokkal a szervezetekkel és szakemberekkel, amelyek/akik már hosszú évek óta foglalkoznak az ifjúsági önkéntesség és közösségi szolgálat népszerűsítésével és szakmai hátterének megalapozásával. Rengeteg tapasztalat, élmény, tanulság halmozódott fel, ami sajnálatos módon nem része a szakmai köz- és párbeszédnek. Ezzel az írással némiképpen ezt a párbeszédet is szeretném elindítani.

L. Ritók Nóra: Egy projekt tapasztalatai

A vizuális neveléshez kapcsolódó projektet bonyolíthattunk le egy pályázat keretében egy kis falu óvodájában. A projekt a tehetséggondozásra irányult, ám a gyerekek szociális helyzete előre megjósolta számunkra, nem csak erre kell terveznünk. A projekt eredményei pedig elgondolkodtattak pár dologról.

Simon Mária: Zeneország. Egy különleges sorozatról

„A zene csodája képessé tesz felfedezni azt, hogy nem csak az tehetséges, aki művésszé lesz. A tehetség bennünk van, és ha módot adunk rá, napvilágra bukkan. Az énekeskönyv és lemez segítségével együtt énekelhet a gyerekkel az anya meg az apa is, a barátok, s még a nagyi is."

Trencsényi László: Tovább az „ifjúságsegítés rangjáért”

A TÁMOP-projekt keretei között zajló tananyag-fejlesztési munkálatok „forró napjaira” került sor Kecskeméten. A Főiskola és a Mobilitás Szolgálat szervezésében háromnapos nyári egyetemen ismerkedtek az eredményekkel, módszerekkel és lehetőségekkel a fiatal értelmiségi szakma, az „ifjúságszakma” „öregjei” és vállalkozó kedvű leendő szakemberei. Az intenzív programot a Magyar Pedagógiai Társaság közreműködésével szervezett Műhelykonferencia zárta.

Oldalak