...és hátrányos helyzet
Addig segítettük, hihetetlen civil összefogással, ki havonta pénzzel, ki tárgyakkal, ki jegyzetmásolással, ki korrepetálással, vagy segítő-támogató beszélgetésekkel, hogy minél hamarabb beilleszkedhessen, hogy bírja. Haza nem nagyon jött, óriási a távolság. Most már kicsit könnyebb. A költségek nagy részét maga fedezi.
Komplex innovációs lehetőség advent idejére
2010-ben a három királyok megérkezésének jelenetét ábrázoltuk. Szinte életnagyságú bábukat alkottunk. Papírmasé technikával készített fejjel és valódi ruhákkal, textilekkel öltöztettünk fel a szereplőket.
Létezni annyi, mint szeretve lenni…
Kellően keveset találkozunk ahhoz, hogy ne kerüljünk be a rendszerfogalmukba és ahhoz is, hogy mi ne veszítsünk lelkesedésünkből. A tábor hasznossága tehát vitathatatlan, ahogy az is, hogy mindössze tüneti kezelést folytatunk.
Hogy akkor miért nem tudom elképzelni máshogyan? Miért ennyire fontos az önkéntesség? Nem tudnám megindokolni. Bízom benne, hogy akadnak, akik csak egyszerűen megértik.
Recenzió Gabnai Katalin Színházas könyvéről és Trencsényi László Gyerekek színpadon, nézőtéren című könyvéről
„Mit csinálsz te a simogatós kutyáddal?”
Sokan kérdezik mosolyogva… sokan gúnyosan… gyakran pedagógusok… sajnos.
Olyan ez, mintha sosem ennénk, élveznénk az ízeket, hanem – ahelyett, hogy jól lakunk, pusztán kémiailag írnánk le az ínycsiklandozó falatot, lakmuszpapírt lógatnánk az illatozó zöldséglevesbe, táblázatba foglalnánk, tanulmányt írnánk róla, majd a sok absztrakcióval betelve, végül hagynánk, amíg kihűl és megpenészedik a szépen terített asztalon.
Kérdés: „Ti mire használjátok a művészetet?” Válasz: „Mire nem használjuk?” – Kiss Virág írása
A művészettel nevelés, a művészetterápia és a művészettel való mindenféle „munka” trendi téma lett, szakmai interdiszciplináris diskurzus kezd kialakulni az érintett pedagógiai és segítő területek illetve maga a művészeti szcéna képviselői között róla.
Mert amikor megalapítottam, szabad akaratomból, engem is a szeretet vezérelt. Iskolát akartam, ahol boldog gyerekek alkotnak, boldog tanárok segítségével, a szeretet eszközével, olyan iskolát, ahol az alkotás eszköze lesz a személyiségfejlesztésnek, ahol a szegény is esélyt kap arra, hogy kiemelkedhessen.
Nagy Ádám – Trencsényi László: Szocializációs közegek a változó társadalomban
Elhangzott a Tanulás Hete rendezvénysorozaton 2012. október 16-án a Magyar Művelődési Intézetben.