Új írások

Majdnem száz év – Boreczky Ágnes beszélget Méhes Verával. Gondolat Kiadói Kör Kft, Budapest, 2012 (második kiadás).

Amikor kijöttem a moziból, dühös voltam. Nem beszéltem senkivel a filmről közvetlenül a vetítés után – amúgy sem szokásom –, de most különösen problémásnak éreztem ezt. Úgy láttam, hogy a közönségnek általában tetszett, és azoknak is, akikkel együtt mentünk el megnézni. Ez is nagyon dühített: nem igaz, hogy ők nem látják, hogy… Aztán inkább hazamentem, és írtam pár jegyzetet, majd félreraktam. Tudtam, hogy írni akarok róla, de azt is, hogy nem érdemes rögtön, abban a lelkiállapotban. Most újra elővettem a jegyzeteket, de semmit sem változott a véleményem.

A eszközök felhasználásában való jártasság tekintetében, sorrendben a többség átlagosnak, majd átlag alattinak, és átlag felettinek tartja önmagát, amit igazol a technikai eszközök elterjedtségének mértéke és azok felhasználási aránya is, valamint ez magyarázza azt is, hogy a vizsgálatban részt vevő tanároknak megközelítőleg a ¾ része él szabadidejében szívesen, javarészt napi rendszerességgel az információs és kommunikációs technikai eszközök, köztük is leginkább a számítógépek, internetes tartalmak és a mobiltelefonok adta a lehetőségekkel.

– a capite foetet piscis –

Az V. Miskolci Taní-tani Konferencián 2012. február 3-án elhangzott előadás szerkesztett változata

Ezért tehát azt mondhatjuk, hogy a vezetés mindenekelőtt érzelmi vállalkozás. A vezetésnek ez az elsődleges vetülete határozza meg az igazgató munkájának eredményességét, hiszen ha a vezető nem képes a megfelelő irányba terelni az érzelmeket, akkor szinte semmi nem fog jól működni. A leginkább hatékony vezetőket az különbözteti meg a többiektől, hogy tudják, milyen fontos szerepet játszanak az érzelmek a munkahelyen – nem csupán az ezáltal elérhető sikerek terén, hanem a magas erkölcsi nívó, a lojalitás és a motiváció szempontjából is.