Új írások

L. Ritók Nóra: Ösztöndíjak

Nem tudom, mikor fog ezekben a döntésekben az etikus magatartás győzedelmeskedni. Mikor lesz a „nekem még többet” helyett a „nézzünk körül, másnak talán jobban kell” szemlélet. Mikor lesz, hogy a nem rászoruló nem fogja megkeresni a kiskaput, hogy kedvezményhez jusson. Mikor lesz, hogy nem ő követeli arcpirító módon leghangosabban a jussát. Tartok tőle, soká. Nem tudom, máshol, más országban ez hogy működik, és működik-e egyáltalán. 

Lencse Máté: A felsőoktatásról

Valóban csak abból az egyetlen szempontból lehet megközelíteni a kérdést, hogy vajon el lehet-e helyezkedni a diplomával? Mindössze erről szólna a dolog? A munkahely az egyetlen és kizárólagos mérce? És ha igen, képesek vagyunk megmondani előre, milyen szakemberből mennyire lesz szükség egy, tíz, ötven év múlva? 

Bráz Nikolett – Csorba Fanni Ildikó: Utak a sikerhez

A szerzők pedagógia alapképzési szakos egyetemi hallgatók.

Ki fog majd segíteni, ha a pedagógus nem? Egy társadalomban mindig lesznek nehéz sorsú emberek. De az ilyen helyzetben lévők között is vannak tehetségesek, akik többre hivatottak. Nekik segíteni kell, hogy ki tudjanak törni, hogy lehetőséget kapjanak egy jobb életre. Az optimista pedagógia értelmében pedig mindenki jó valamiben, mindenki ért valamihez. Ezt kell a pedagógusnak megtalálni és fejleszteni.

Fóti Péter: Tantervi tanácsadó és a demokratikus iskolák mozgalmának kezdeményezője

Leonard Turton summerhilli tanár portréja 2.

"Amit a gyerekekkel csinálunk a tradicionális iskolában, az felháborító. De olyan mértékű, hogy szinte normálisnak tűnik." 

Jávorszki István: A Falu iskolája

Egy kistelepülés általános iskolájáról lesz most szó. Mint oly sok más falusi iskolát, megérteni csak akkor fogjuk, ha megpróbáljuk megérteni a falut, megpróbáljuk megérteni a lakóit, megismerni a problémáikat. A téma sokakat érzékenyen érinthet, és nem célom, hogy bárkit is megbántsak azok közül, akik őszinték voltak hozzám, őszintén beszéltek a gondjaikról. A problémát úgy próbálom megoldani, hogy a községet a továbbiakban, mint „a Falu” fogom említeni – ha jól csináltam, és nem teljesen ügyetlen a próbálkozás, a Falu nem lesz felismerhető. Mert vendégségben jártam. Nem élhetek vissza a bizalmukkal.

L. Ritók Nóra: A jövő záloga a gyermek

A múlt héten az egyik vidéki iskolában kikapcsolták a fűtést. Kicsit szimbolikus most nekem ez az egész. A szép, új épület, mozgáskorlátozott feljáróval, lifttel, a minden teremben felszerelt interaktív táblával most hideg és üres. A gyerekek, akiknek 60%-a halmozottan hátrányos helyzetű, most mindenfele, lakásban, irodában, ahol még van fűtés, próbálnak tanulni. Esély sincs, hogy a tél végéig visszamenjenek. 

Debreceni Boglárka: Almás 1-2

A fiúk természetesen már első este átlopakodtak hozzánk, de egyedül Rony ügye alakult biztatóan, Ádival. Beszélgetés közben fölmértük, hogy Gáló és Ádi kivételével a többiektől semmi jóra nem lehet számítani, mert a focistákon és az ufókon kívül más iránt nem igazán mutattak érdeklődést. Ebben az volt a tragikus, hogy Kovi is ez utóbbi kategóriába tartozott, Gáló pedig másod-unokatestvérként számításba se jöhetett. Az első este egyébként ténylegesen tragédiába torkollt, Gáló telebeszélte Cséká fejét különféle rémtörténetekkel, így Cséká aludni sem bírt, annyira félt, egész éjjel azt hajtogatta, hogy jönnek értünk. Mármint az ufók. 

Békés Anna: Arról, hogy az elit iskolák diákjai sem kerülhetnének be mindannyian a felsőoktatásba…

Csapongás a Nyelv és Tudomány cikkének apropóján

Félve írom le: hogyan akarunk / várunk el idegen nyelvi kommunikációt a középiskolásoktól, ha idegen nyelven csak nyelvszakos tanáraik kommunikációképesek? A legrosszabb történik, ami csak lehetséges: nem nyújtunk mintát a diákok számára. Nagyon egyszerűsítve a helyzetet: a nyelvtudás nem eszközként, hanem szakmaként jelenik meg számukra.

Trencsényi László: Töprengések a tanítói tehetségről – avagy egy civil tanévnyitó

Trencsényi László

A művészetpedagógusok közössége vélekedik karakteresen úgy, hogy a pedagógusmesterségben, a pedagógusképzésben a mesterség megannyi gyakorlati kompetenciájára kellene helyezni a hangsúlyt: a hatékony-szuggesztív megjelenés, közlés, az „üzenni-való” vállalása megannyi olyan kompetencia, mely sok hasonló vonást tartalmaz a művészi közlés sajátosságaival. A művészetek nevelése-tanítása és a tanítás művészete így lett kiindulópontja a 2011. szeptemberi józsefvárosi dialógusnak.

Borsi Balázs – Szekszárdi Júlia: Gimnazista rockzenekar és innováció

Egy új taneszközről

„Neked pörög a dob!” címmel az innovációval foglalkozó oktató játékfilm készült a 13-18 éves korosztálynak. Felmerülhet a kérdés: egyáltalán lehetséges-e egy ilyen bonyolult fogalmat megtanítani a lázadó korban levő tinédzsereknek, ráadásul egy játékfilm segítségével? Tapasztalataink azonban azt igazolják, hogy a diákokat leköti a középiskolai közegben, valóságosnak ható történetként kibontakozó cselekmény, és – bár időnként szájbarágósnak hat a mondandó –, összességében valóban a film szövetébe illeszkedve tanulhatunk és taníthatunk innovációval kapcsolatos ismereteket, fejleszthetjük az ehhez kapcsolódó attitűdöket. Ez utóbbi állítást egy országos felmérés eredményei is alátámasztják.

Oldalak